NASA 🇺🇸 | Mars 2020 küldetés profil

Csütörtök délután indul a NASA újgenerációs marsjárója a Perseverance, és vele együtt az első Mars helikopter, az Ingenuity a Vörös Bolygóra. Idén ez lesz a harmadik Mars-misszió az arab Hope és a kínai Tianwen-1 után. Sajnos nem áll módunkban élőben közvetíteni az indítást, de a Max-Q webcastban, és egy cikk formájában mindenképp beszámolunk majd az indításról és a küldetés további fejleményeiről. Lássuk is a küldetés részleteit.

Indítás ideje, helye: 2020. július 30. magyar idő szerint 13:50 és 15:50 között, Cape Canaveral – SLC-41 indítóállás, Florida, USA 🇺🇸
Megbízó, rakomány: NASA, Perseverance marsjáró és Ingenuity helikopter
Hordozórakéta: United Launch Alliance Atlas-V 541 hordozórakétája
Pálya: Mars transzfer pálya (Mars transfer orbit). Az űreszköz 2021. februárjában ér a Marshoz.
Élő közvetítés: A NASA Youtube-csatornáján.

Atlas-V 541 az indítóálláson a Mars 2020 misszióhoz.

Küldetés menete

A marsjáró egy ún. aeroshell-be van belehelyezve. Ez egy kúp alakú egység, amelynek alján található a hőpajzs. Ennek segítségével fogja túlélni az utat a Marsra és a légkörbe való belépést. Az aeroshell tetejére van elhelyzeve a “cruise stage” szervízmodul, ahol a napelemek, a kommunikációs rendszerek és a navigációs eszközök találhatóak. A szervizmodul automatikusan leválik a légkörbe való belépés előtt. Ekkor az egység sebessége körülbelül 21 000 km/h (5,8 km/s).
Ezután kezdődik meg a NASA mérnökei által csak “7 percnyi terror”-nak nevezett idősáv, amikor a légkörbe való belépés közben keletkezett plazma miatt megszakad a kommunikáció a leszállóegységgel. Ekkor a hőpajzs akár 2100°C-ra is felhevülhet. Miután az atmoszféra 1500 km/h sebességre lassította a belépőmodult, a szuperszonikus fékezőernyő 11 kilométeres magasságban automatikusan kinyílik. Ezután nemsokkal leválik a hőpajzs, így a marsjáró aljára szerelt kamerák és mikrofonok már figyelik (és hallgatják) a leszállást. Pontosan 5 másodperccel később a radarrendszer elkezdi a hajtóműves leszállás kezdeti időpontjának a meghatározását. Kb. 80 másodperccel a hőpajzs leválását követően a marsjáró “kiugrik” a burkolatból és pár másodpercnyi szabadesés után begyújtja a Skycrane-en található hajtóműveit. Ekkor a sebessége 270 km/h, magassága pedig 1,6 kilométer.
A nyolc hajtómű egy kitérőmanővert hajt végre, nehogy az aeroshell nekicsapódjon landolás közben a rovernek. 200 méter magasban keződik a Skycrane manőver, amikor is a hajtóművekkel elátott Skycrane egy daruként leengedi a rovert amíg az talajt nem ér. Ezután az összekötőkábelt gyorsan eloldják, és a hajtóművekkel azonnal ellöki magát a Skycrane, hogy minél messzebb csapódjon a talajba.
Tessék, leszálltunk a Marsra!

Forrás: JPL

A Perseverance

A Perseverance (magyarul: Kitartás) marsjáró a NASA Mars 2020 küldetésének fő eleme, a legmodernebb és legnehezebb űreszköz amit eddig a Marsra küldtek. Több szempontból is kritikus szerepet tölt be a Perceverance, de először is ismerkedjünk meg pár műszaki adattal. Tömege 1025 kilogramm, mely 126 kilogrammal haladja meg elődjét, a Curiosity-t. A marsjáró méretben teljesen megegyezik a Curiosity-val, ami 3 x 2,7 x 2,2 méter.

Energiaellátás
Energiaellátását egy radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosítja, 110 W teljesítménnyel. Ez a NASA legújabb fejlesztésű ún. Multi-Mission RTG-je. Összesen 4,8 kilogramm plutónium-dioxidot található az MMRTG-ben. Mivel egy radioaktív izotópról beszélünk, minden évben pár százalékkal csökken a teljesítménye az RTG-nek. A NASA szerint 14 évig fog elegendő áramot terelni a rover működtetéséhez, ami bőven meghaladja a tervezett 1,5 éves küldetés időtartamot. Ugyanilyen típusú áramforrást használtak a Curiosity roveren is. A generátor mellé még két darab lítium-ion akkumulátor is helyet kapott a marsjárón, arra az esetekre, amikor az energiaigény meghaladja a 110 wattot.

A marsjáró váza, védőburkolata
A marsjáró “teste”, vagy ahogy a képeken lehet látni, a fehér doboz az ún. “warm electronics box, rövidítve WEB. A WEB egy erős, hőszabályzott védőburkolat, ami megvédi a marsjáró számítógépeit és az egyéb elektronikát a szélsőséges körülményektől. A WEB felső részén található a Rover Equipment Deck (RED). A RED-re lesz ráhelyezve marsjáró robotikus karja mozgás közben, így biztonságosan tud képeket készíteni akát útközben is. A WEB alsó részén találhatóak a mintavételi eszközök, és az Ingenuity helikopter is. Ezeket az ún. “belly pan” burkolat védi. Ez automatikusan leválik a landolás után. A Curiosity-hoz képest a különbségek a következőek:
Egy újabb típusú fúrót kapott a rover, illetve egy “caching system” is helyet kapott. Ennek az a lényege, hogy a kifúrt mintákat lezárt tartályokba tudják helyezni a caching system-mel, és a Mars felszínén hagyják őket, amit majd egy későbbi misszió szállít vissza a Földre. A minták nem finom por formában lesznek a Földre visszaküldve (a Curiosity por állagú mintákat vizsgált), hanem eredeti talajmintát fog elraktározni a tartályokban.

Nagyszerű videó a mintavételről és raktározásról

A rover “agya” és az irányító szoftver
A marsjárót irányító számítógépet Rover Compute Element-nek (RCE) nevezzük. Itt található a főprocesszor, illetve egy vele identikus pótprocesszor. Az RCE feladata a marsjárón találhatü összes adat feldolgozása, a mérnöki adatok kiértékelése, utasítások végrehajtása és küldése. Ezt két különböző hálózaton keresztül viszi véghez, űripari sztenderdeknek megfelelően. Az RCE-ben található processzorok sugárzástűrő PowerPC 750 architektúrára épülő BAE RAD 750, melyeknek maximális gyorsasága 200 MHz (körülbelül tízszer gyorsabb a Spirit és Opportunity processzorainál).
2GB flash memóriával rendelkezik, 256 MB dinamikus RAM-mal (random access memory) és 256 kB elektronikusan törölhető read-only memóriával. A roveren helyet kapott még az Inertial Movement Unit (IMU), ami hajszálpontos 3-tengely viszonyított helyzeti információt küld az “agyba”. A Perseverance marsjáró a Curiosity-hez képest sokkal függetlenebbre lett tervezve. Folyamatosan méri és rögzíti a mérnöki adatokat, kezeli a hőszabályzó rendszert a külső körülmények alapján és kiértekeli saját állapotát, hogy folytathatja-e a tudományos teendőit.
A marsjáró számára teljesen új szoftvert írtak az IT-mérnökök, ami lehetővé teszi a mintavételt és azok eltárolását majd a talajra helyezését. Ahogy említettük, egy sokkal függetlenebb roverről beszélünk, ugyanis a mintavétel és egyéb tudományos kísérletek közt automatikus egyensúlyt fog tartani a körülmények alapján. Sokkal hatékonyabban tudja magát irányítani majd, és már saját magának is tud vizsgálati terveket készíteni. Így kevesebbszer kell a földi irányítókat elérnie a rovernek – ezzel még több tudományos adatot kinyerve a misszióból.

Kamerák és mikrofonok
Hát igen, ezekkel nem spóroltak. A Percy-n összesen 23 (!) kamera és 2 mikrofon található. A roveren található kamerákat három csoportba helyezhetjük:

  • Leszállást rögzítő kamerák (Descent Imaging Cameras)
  • Tudományos célokat szolgáló kamerák (Science Cameras)
  • Mérnöki célokat szolgáló kamerák (Engineering Cameras)

Leszálllást rögzítő kamera fontosságára a Curiosity marsjáró landolásakor jöttek rá, ugyanis rengeteg fontos információt szolgáltott a MARDI camera felvétele. Összesen négy darab leszállási kamerát helyeztek el: egy az aeroshellben fogja a rovert “figyelni”, egy az ejtőernyő nyitását fogja rögzíteni, egy a rover alján lesz ami a leszállást fogja végig felvenni, és egy a rover tetején ami az aeroshell leválását fogja követni. A talajt figyelő kamerák segítségével a mérnököknek egyszerűbb dolguk lesz az első utak megtervezésében, illetve a rover pontos helyzetének megállapításában.
Mérnöki kamerából három típusú kapott helyett a Perseverance-en. Ezeknek a célja a rover állapotának vizuális felmérése, illetve a marsjátó útja során fellépő veszélyek észrevétele.
Nevek szerint a kamerák típusai: Hazard Avoidance Cameras (Veszélyt Elhárító Kamerák), Navigation Cameras (Navigációs Kamerák), és a CacheCam (mintavételi tartályokba néző kamera, a mintákat ellenőrzi lezárás előtt). A továbbfejlesztett navigációs kamerák segítenek a földi irányítóknak a rover pontosabb irányításában, illetve a robotkar és egyéb mozgó eszközök pontosabb manővereket tudnak majd végrehajtani. A sokkal szélesebb látómezejű kameráknak köszönhetően jobb képeket fogunk kapni majd a Percy állapotáról. A mérnöki kamerák felbontása 20 megapixel. A HazCam-ből 6 darab helyezkedik el a Percy-n. Ezek nagyobb sziklák, homokdűnék, veszélyes mélyedések észrevételére szolgálnak. Útja során rendszeresen meg fog állni a rover és 3D képeket fog készíteni a környékről, s ezután a földi irányítás elérése nékül is tud magának útvonalat tervezni.

Mastcam-Z

Tudományos kamerából öt darab van a roveren: Mastcam-Z, SuperCam, PIXL, SHERLOC és a WATSON. A Mastcam-Z a rover “szeme”. Ez az a kamerapáros, mely a rover árbocán található. Jó a nagyítási képességük, így a távoli célpontok észrevételére is alkalmasak.
A Supercam egy lézernyalábot irányít a robotkar számára nem elérhető célpontokra, mellyel plazmát létrehozva egy spektrométer elemez, ezzel megállapítva az ásványi összetételét a talajnak. A SuperCam a Curiosity ChemCam-jához hasonlóan tűpontosságú, 1 mm kisebb területre irányítja a lézert, akár 7 méteres távolságból.
A PIXL röntgen fluoreszcencia-spektrometria technika segítségével tud akár egy homokszem méretű minta kémiai összetételét is megállapítani. Ez a tudósoknak a kőzet eredetéről árul el sok információt. A SHERLOC egy lézerrel és spektrométerrel ellátott kamera, de egyedisége hogy makro-kamerarendszer segítségével extrém közeli képeket tud készíteni. A WATSON a robotkaron található kamera, ami a SHERLOC-kal és a PIXL-el együttműködve vizsgálja a környezetet. Ezzel fogják még a roveren található MOXIE oxigénkinyerő (első oxigénkinyerő kísérlet a Vörös Bolygón) állapotát ellenőrizni.
A SuperCam-en található mikrofon a marsi körülmények illetve a lézer zaját fogja felvenni. Emellett több leszállási mikrofon is található a roveren, így először fogjuk hallani egy marsi légkörbe-lépés és leszállási procedúra zajait.

A marsjáró kamerái

Folytatás a következő oldalon ↓

Kína (CNSA) 🇨🇳 | Tianwen-1 küldetés profil

A Tianwen-1 (magyarul: Mennyei Kérdések-1) lesz Kína második szondája a Marsra, és a második bolygóközi teret elérő eszköze. Az első Mars-szonda a Yinghuo-1 volt, ami az orosz Fobosz-Grunt misszióval együtt indult egy Zenyit rakétával 2011-ben, azonban a szondapáros sosem hagyta el az Alacsony Föld Körüli Pályát, ugyanis a Fregatt-végfokozatban hajtómű-, illeve kommunikációs hiba lépett fel. A Fobosz-Grunt és a Yinghuo-1 két hónappal később visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. A kudarc után Kína elindította saját bolygókutató programját, a Tianwen-programot, melynek első célpontja a Mars.

Indítás ideje, helye: 2020. július 23. magyar idő szerint 06:00 – 07:26 között (a start hivatalos időpontja nincs megerősítve). Vencsang Űrközpont, LC-1 indítóállás, Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA)
Rakomány: Tianwen-1 űrszonda egységei: keringőegység, leszállóegység és egy rover
Hordozórakéta: a CALT (Chinese Academy of Launch Vehicle Technology) Long March-5 hordozórakétája
Indítás videója:

Marshoz érkezés időpontja: 2021. február 11. és 14. között.
Tervezett leszállási hely, dátum: Utopia Planitia, 2021. április 23.
Küldetés tervezett időtartama: keringőegység: ≥ 1 Földi év, rover: 90 sol (marsi nap)

A Tianwen-1 szonda három komponensből áll: egy keringőegységből (orbiter), egy leszállóegységből (lander), és a leszállóegységben elhelyezett roverből. Az szondahármas az orbiter hajtóművei segítségével fog Mars körüli orbitális pályára állni, ezután egy hónapnyi talajvizsgálat és a leszállási zóna kiválasztása következik. A rover és a leszállóegység egy aerodinamikai kúpban, hőpajzs segítségével vészelik át a Mars atmoszférájába való belépést és lassulást. Ezután kinyílik a szuperszonikus sebességekre tervezett ejtőernyő az aerodinamikai kúpból, mely tovább fogja fékezni a landert és a rovert. Miután az ejtőernyővel alacsonyabb magasságra ereszkedtek, a landert és a rovert leválasztják az aerodinamikai kúpról és beindítják a fékezőrakétákat, amik sima leszállást biztosítanak.

A Tianwen-1 űrszonda (művészi ábrázolás).

A keringyőegység
A keringőegység tömege 3-4 tonna, energiaellátását kihajtható napelemtáblákkal biztosítják. A bolygóközi térben a navigációt ún. star trackerek segítségével oldják meg, ezek az eszközök a csillagok alapján navigálják az űreszközt. Az orbiter magával visz egy nagyfelbontású kamerát, a képek minősége a NASA Mars Reconnaissance Orbiterével lesznek összehasonlíthatóak. Az orbiter fedélzetén lesz még egy közepes-felbontású kamera, geológiai radar (talajradar), ásványok keresésére szolgáló spektrométer, semleges és töltött részecske-elemző eszköz, és még egy magnetométer is helyet kapott. A tudományos célok melett még távközlési összeköttetőként fog szolgálni a Föld és a lander-rover páros között.

A szondatrió összerelés közben. Az aranyszínű kapton-bevonattal védett egység alul az orbiter, arra pedig a leszállóegység és a rover van felhelyezve a kúp alakú védőburokban.

A leszállóegység és a rover
A lander fő feladata a rover épségben való talajra szállítása. A rover tömege kb. 240 kilogramm, energiaellátását napelemek biztosítják. A leszállási hely az Utopia Planitia, ezen belül két 100×40 kilométeres ellipszis alakú zóna alkalmas a leszállásra. Miután Mars körüli pályára álltak, az orbiter megkezdi a feltérképezést és csak ezután fognak landolni. A rover magával fog vinni egy talajradart, többspektrumú kamerát, az ún. LIBS lézeres talajelemző berendezést, egy magnetométert és még egy időjárási állomást is.

A leszállóegység a roverrel a tetején a Mars felszínén (művészi ábrázolás).

A küldetés céljai közé tartoznak a következők:

  • múltbeli és jelenlegi életre utaló jelek keresése,
  • a Mars felszíni térképének elkészítése,
  • a talaj összetételének a vizsgálata,
  • a Marson található vízjég terjedelmének és mennyiségének kutatása,
  • a Vörös Bolygó atmoszférájának kutatása, leginkább az ionoszféra vizsgálata,
  • megbizonyosodni a technikáról, amivel a Kínai Mars-talajminta Visszahozatal küldetést hajtanák majd végre.

Gyorshír: Elindult a HOPE Mars-szonda

Magyar idő szerint tegnap 23:58-kor elstartolt az arab világ első bolygóközi szondája, a HOPE Mars-szonda. Az Egyesült Arab Emírségek által épített és működtetett űreszközre 7 hónapos út vár a Vörös Bolygóig.

Az indításra Japánból került sor, a Tanegasima Űrközpontból, egy szintén japán H-IIA rakétával. Az 1350 kg súlyú szonda főképp a marsi légkört és időjárást fogja tanulmányozni, illetve a marsi felszínről készít majd nagyfelbontású képeket. A szonda tudományos műszereit az Egyesült Arab Emírségek űrhívatala (UAESA) építette és fejleszette, amerikai egyetemek részvételével.

A start rendben zajlott, azonban a rakétáról való leválás után úgy tűnt, hogy a szonda egyik napeleme nem nyílt ki megfelelően. Végül nem történt meghibásodás, és az arab irányítóközpont jelezte, hogy a napelemek megfelelően működnek, és az első jeleket is sikeresen vették a szondától.
A Mars és a Föld kedvező helyzete miatt idén még két Mars-misszió indítása várható: Kína (szintén első) Mars-szondája és rovere, a Tianwen-1 július 23-án startolhat egy Long March-5 rakétával, és ezt követi majd a NASA Perseverance marsjáró indítása július 30-án egy Atlas-V hordozóval.
A tervek szerint mindhárom Mars-szonda februárban fog megérkezni a Vörös Bolygóhoz.

UAESA 🇦🇪 | Hope Mars Mission küldetés profil

Kedden indul útnak az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UAESA) Hope (magyarul: Remény) névre keresztelt Mars-szondája. A missziót szokták még Emirates Mars Missionként is emlegetni. Ez lesz az arab világ első bolygóközi szondája. Összefoglaltuk az izgalmas küldetésről a részleteket.

Indítás ideje, helye: 2020. július 19. magyar idő szerint 23:58, Tanegasima Űrközpont, LA-Y1 indítóállás, Japán 🇯🇵
Megbízó, rakomány: Az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének Hope marsszondája (tömege 1500 kg)
Hordozórakéta: A Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakétája
Az indítás élő közvetítése: Alul a hivatalos stream, de a tervek szerint mi is közvetítjük a startot élőben. 🙂 Hamarosan jövünk a részletekkel.
Indítás kimenetele: sikeres indítás

A szonda összeszerelés közben.

Az űreszközt a University of Colorado Lég és Űrfizikai Laboratóriumában építették, a Mohammed bin Rashid Űrközpont szakembereivel karöltve. Tömege 1500 kg, üzemanyag nélkül 1350 kg. Az eszköz energiellátásaát napelemtáblák biztosítják, 1850 W termeléssel. 6 darab 120 N toloerejű hajtómű található rajta melyekkel a Mars orbital injection manővert fogják végrehajtani, illetve egyéb nagyobb pályaemelést/csökkentést. Az űreszköz irányba állítását giroszkóppal és reakciós kerekekkel (reaction wheel) oldják meg, így az antenna mindig a Föld felé fog nézni, míg a tudományos eszközök a Mars felé. Gázdinamikai fúvókákkal (RCS) fogják elvégezni a precíz manővereket.

Kutatási célok

Három főbb tudományos eszközt visz magával, amelyek az Emirates Exploration Imager (EXI), Emirates Mars Ultraviolet Spectrometer (ultraibolya spektrométer) (EMUS), és az Emirates Mars Infrared Spectrometer (infravörös spektrométer) (EMIRS). Az EMIRS a hőmérsékleti mintákat, jeget, vízpárát és marsi port fogja vizsgálni a légkörben. Az EXI nagyfelbontású képeket fog készíteni a Mars felszínéről, az EMUS pedig a Mars felső atmoszférájában található oxigént és hidrogént fogja vizsgálni, illetve azok elszökését amit a napszél okoz. A kutatók a Mars atmoszférájának eltűnésének okait próbálják feltárni, illetve a kapcsolatot a Mars alsó és felső légköre között, és azok kölcsönhatásait. A Hope egy elliptikus pályán for keringeni 22 000 km és 44 000 km magasság között. Ez lehetővé teszi, hogy létrehozzák a Mars atmoszférájának első globális térképét, illetve a napi változásokat és évszakok közti változásokat is vizsgálni fogják.
A missziót két évre tervezik, de küldetés meghosszabítása is kilátásban lehet ha a szonda jól fog teljesíteni.

A küldetés fázisainak illetve tervezett pályájának a vizualizációja.

A nap képei 154# – A Perseverance marsjáró

A NASA legújabb marsjárója, a Perseverance (mely legkorábban július 20-án indulhat egy Atlas-V rakétával) a felkészítés utolsó fázisában van, és nemrég rá is helyezték a védőburkolatot (aeroshell). Ez a burkolat fogja majd védeni a rovert a marsi légkörbe érkezés közben fellépő erőhatásoktól.

Napi videó – Panorámakép a Marsról

A Curiosity rover által fotózott, több mint 1000 képből összeállított, az eddigi legnagyobb panorámakép készült el a Mars felszínéről. A több gigabyte-os képet inkább nem töltöm fel, mert gyorsan elfogyna a blog tárhelye, helyette inkább linkelek két videót (a másodikon 360 fokban forgathatjátok a panorámaképet).

Űrhírek – 2020. január 5.

Új év, de a heti hírösszefoglalóval nem állunk le, nézzük mi minden történt a héten.

  • Mielőtt belevágunk a hírekbe, a tavalyi évről az összefoglalónk megvolt, ugye? Ha nem, irány pótolni ide.
  • Hétfő éjjel indul a SpaceX egy újabb Starlink küldetéssel (Starlink-2), megint 60 db műholddal, holnap este rakjuk majd ki az előzetest róla. A static fire teszt már megvolt, úgyhogy nem várható további csúszás – előzőleg a kedvezőtlen időjárás miatt késett az indítás.
  • Szintén SpaceX, elkezdték a Starship SN1 (korábbi nevén MK-3) építését Boca Chica-ban. Elon Musk múltkor videót is posztolt az üzemanyagtartályok tetejének építéséről (hármat építenek egyszerre), illetve az űrhajó testét alkotó acélgyűrűk összeállítását is megkezdték. Dave kolléga múltkori írását ajánlom, szuperül összefoglalta a prototípusok és az építkezések jelenlegi állását. Itt találjátok a cikket.
  • Még egy SpaceX hír: egy tweet-ben Elon Musk megerősítette, hogy februárra lesz fizikailag kész, és Floridába szállítva az első emberes repülésre szánt Crew Dragon kapszula. Ezután pár hónapnyi tesztelés és ellenőrzés következik, mely után jöhet az első éles indítás, már űrhajósokkal a fedélzeten.
  • És még mindig SpaceX: a cég illetékesei megerősítették, hogy a floridai 39A indítóállomásra terveznek építeni egy függőleges mobil tornyot és épületet, hogy bizonyos hasznos terheket vertikálisan tudjanak a rakétára rárakni. Miért fontos ez? Azért, mert a SpaceX jelenleg csak vízszintesen szereli össze a rakétáit, és úgy is szállítja őket a indítóállomásra, de egyes katonai/védelmi (nagyon drága) műholdakat csak függőlegen lehet a rakétára szerelni. A hadsereg pedig idén fogja kihirdetni a 2022 és 2026 közötti időszakra meghirdetett pályázatának két győztesét, akik így 30 (!) indítást nyernek el. Ehhez pedig kötelező a függőleges összeszerelés lehetősége. Nagyon sok pénzről van szó, úgy hogy érthető a lépés… Részletesen itt tudtok olvasni a témáról.
  • Hamarosan Floridába szállítják a NASA új marsjáróját, a Mars 2020 rovert. A marsjáró nemrégiben készült el Kaliforniában, és már túl van az első tesztútján is. A rover a Curiosity utódja lesz, bár annál kicsit nehezebb, de megjelenésben is nagyon hasonlít rá. Természetesen a legújabb műszerek lesznek rajta, valamint 23 kamera és 2 mikrofon is, melyek rögzítik majd a landolást is. A marsjárót júliusban tervezik indítani egy Atlas-V rakétával, addig pedig kap egy új nevet is. Az indítás előtt majd mi is írunk róla részletesen, addig itt tudtok többet megtudni.
  • Január 3-án volt pontosan egy éve, hogy a kínai Chang’e 4 holdszonda a Holdra leszállt, ahol a mai napig méréseket végez. Ez a misszió volt ugye az első, mely a Hold túloldalára szállt le. Itt tudtok hosszabban olvasni a témáról.
  • A borzalmas ausztráliai tűzvészt az űrből is lefényképezték, a képeket itt tudjátok megnézni.
  • Úgy tűnik, hogy nemcsak magyar, hanem török és indonéz űrhajóst is visz majd fel az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz. Dmitrij Rogozin, a hivatal vezetője megerősítette, hogy a fenti országokkal folynak jelenleg tárgyalások és jelenleg a török út tűnik a legkorábbinak, 2023-ban. További részleteket itt tudtok olvasni.
A Mars 2020 rover
Forrás: NASA/JPL