Űrhírek – 2020. május 24.

Érthető módon ez a hét a jövő szerdai Demo-2 küldetésről és az arra való felkészülésről szólt leginkább, de azért volt más történés is.

  • A múlt vasárnapról keddre halasztott Starlink-7 küldetést végül ezen a héten sem sikerült elindítani, ugyanis a Falcon-9 landolási zónájában tomboló trópusi vihar veszélyeztette volna a leszállást és magát az Of Course I Still Love You drónhajót. Mivel a következő, kulcsfontosságú Demo-2 küldetés indításához már túl kevésnek bizonyult volna a visszatérési, majd újbóli kihajózási idő, a SpaceX úgy döntött, hogy mindenképp az első emberes indításuk után pótolják ezt a missziót. Mivel kb. 8-10 napot vesz igénybe, hogy az OCISLY visszatérjen a Demo-2 hordozórakétájával Cape Canaveral kikötőjébe, majd újból elfoglalja helyét a következő landolási területen, valószínűleg június elején hajtják végre az indítást.
  • Ahogy kedden mi is megírtuk, váratlanul bejelentette lemondását Doug Loverro, a NASA emberes küldetésekért felelős vezetője. Május 18-i hatállyal ért véget a hivatása, amit alig fél éve vett át. Saját elmondása szerint “egy év eleji jelentős döntéshozatali hiba” szólt lemondása mellett, amiért magát tette felelőssé és egyedül neki kell viselnie a következményeket. A 27-i Demo-2 küldetés előtt alig másfél héttel ez nem a legjobb időzítés volt, ám mint utólag kiderült, ez szerencsére nem veszélyezteti az utóbbi idők egyik legfontosabb indítását. Helyét Ken Boversox veszi át, aki öt alkalommal repült az űrsiklóval és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka is volt.
  • Kedden újabb statikus hajtóműtesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN-4 prototípussal és az SN-20 jelzésű Raptorral. A tankolás és a begyújtás a tervek szerint történt, ám a hajtómű leállítása után kisebb tüzek keletkeztek az űrhajó teste körül. lángok valószínűleg azért csaptak fel, mert néhány szelep meglazulhatott vagy leválhatott az SN-4 alján lévő illesztésekről, és így a metán a levegővel érintkezve belobbant. A beépített tűzoltó berendezés végül eloltotta a tüzet és biztonságosan megtörtént az üzemanyagtartályok leengedése, de elővigyázatosságból még másfél napig meghosszabbították a lezárásokat és a SpaceX alkalmazottak se mehettek a tesztpad közelébe. Végül csürtörtök reggel oldották fel a lezárásokat. Úgy tűnik, az SN-4 komolyabb sérülések nélkül vészelte át a nem várt tűzesetet, és néhány napi javítást követően újabb tesztekre készülnek vele a mérnökök, hiszen május 28-ra és 29-re, illetve június 1-jére újabb útlezárásokat írt ki a sheriff hivatal.
  • Szerdán megkezdődött a végső felkészülés a május 27-i Demo-2 indításra, mely 2011 júliusa óta az első emberes indítás lesz az Egyesült Államokból. A két űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken repülőgéppel érkezett meg a Johnson Űrközpontból a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, és Bob Cabana, az űrközpont vezetője fogadta őket – a Covid-19 vírus miatt előírt szigorú előírások betartása mellett. Egy rövid sajtótájékoztató után az asztronauták elfoglalták lakhelyüket, mely hagyományosan egy tengerparti ház az űrközpont területén.

    A Demo-2 küldetéssel kapcsolatban naponta beszámoltunk és beszámolunk a legfrissebb történésekről, további híreket ezzel kapcsolatban az alábbi linkeken találtok:
    – a szerdai események és fotók az összeszerelt Falcon-9-ről és a Crew Dragon űrhajóról itt és itt
    – a csütörtöki ún. Flight Readiness Review (azaz az indítás készültségi helyzetének vizsgálatára irányuló értekezlet) eredménye
    – a pénteki statikus hajtóműteszt
    – a szombati utolsó főpróba a két űrhajóssal egészen a tankolási folyamat megkezdéséig
  • Szerdán sikeresen elindult az utolsó H-2B japán hordozórakéta a Tanegashima Űrközpontból, mely a szintén utoljára használt HTV teherűrhajót juttatta az űrbe. A teherűrhajó rakterébe mintegy 4 tonna utánpótlást és 2,2 tonna egyéb felszerelést pakoltak a Nemzetközi Űrállomás számára, melyet öt nap után ér majd el az automata vezérlésű űreszköz. Japán jelenleg legerősebb rakétáit, a H-2B-t és a H-2A-t az alacsonyabb üzemeltetési költségű és modernebb H3 rakéta váltja majd fel, ami a HTV-X teherhajót fogja a jövőben Földkörüli pályára juttatni.
  • Csütörtökön megérkezett a Kennedy Űrközpontba annak az Atlas-5 rakétának az első fokozata, mely a júliusban induló új marsjárót, a Perseverance-t juttatja majd az űrbe. Maga a rover és a speciális helikopter is a végső összeszerelési fázisban vannak, és amint a rakéta többi eleme is az űrközpontba ér, megkezdődhet a végső összeszerelés.
  • Az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz is végrehajtott egy sikeres indítást pénteken. Egy Szojuz-2.1b rakéta startolt el Bajkonurból moszkvai idő szerint délelőtt 10:31-kor egy Fregatt második fokozattal, rakterében egy katonai rakétamegfigyelő műholddal. Az orosz védelmi hivatal nem számolt be részletekről, mindössze az indítás sikerességét erősítették meg. Mindössze annyi ismert, hogy a műhold 1600 km és 39000 km közötti magasságú elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül.
Bob Behnken és Doug Hurley az utolsó szombati Demo-2 főpróbán
Foto: NASA

Űrhírek – 2020. április 26.

Ismét összeszedtük a hét legfontosabb eseményeit nektek.

  • Április 22-én két indítás is volt a világban.
    – A SpaceX újabb 60 db Starlink műholdat juttatott fel az űrbe egy negyedjére használt Falcon-9 hordozórakétával. Mind az indítás, mind az első fokozat visszatérése sikeres volt, sőt, még az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikerült begyűjteni a hajóknak. A Ms. Tree és a Ms. Chef nevű hajók tegnap érkezett vissza a fairing darabjaival, az Of Course I Still Love You drónhajó pedig alig pár órája hajózott be a Cape Canaveral-i kikötőbe a B1051.4 első fokozattal. A SpaceX-nek összesen már 420 műholdja működik és kering és a Föld körül. Ez az indítás egyben azt is jelentette, hogy immár a Falcon-9 rakéta lett a legtöbbet használt, ma is működtetett rakéta az USA-ban 84 indítással, ezzel maga mögé utasítva a ULA Atlas-5 rakétáját 83 indítással.
    – A másik indítást Irán hajtotta végre a shahroudi rakéta indítóállomásról. A Qased (magyarul Hírvivő) hordozórakéta egy Noor nevű kisebb katonai eszközt állított orbitális pályára. Az amerikai hírszerzés is sikeresnek nyilvánította az indítást a nyilvános keringési adatok alapján. Azonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a küldetést illetően. Szerinte Irán a nyilatkozataival ellentétben, miszerint a hadseregtől függetlennek tekinthető az indítás, egy katonai rakétát indított. Ugyanis az IRGC (Iráni Forradalmi Gárda), mely a küldetést végrehajtotta, terrorszervezetnek tekinthető, amit már többször is hangoztatott az USA, és így veszélyt jelenthet a nyugati világra nézve.
  • Április 24-én volt 30 éve, hogy felbocsátották a Hubble űrteleszkópot, mely a mai napig működik és szolgáltat szebbnél szebb képeket a világűr legtávolabbi pontjairól is. A kezdeti nehézségek után a távcső nem csak beváltotta, hanem felül is múlta a várakozásokat. Mi is külön cikksorozatban mutatjuk be a Hubble történetét: felbocsátás, első szerviz/1, első szerviz/2, második szerviz, harmadik szerviz, negyedik szerviz.
  • A ULA elkezdte a következő Atlas-5 rakéta fokozatainak összeszerelését Cape Canaveralban. A május 16-ra tervezett küldetésen egy X-37B pilóta nélküli katonai repülőgépet fognak az űrbe juttatni. Ez már az ötödik hasonló indítása lesz a ULA-nek, rajtuk kívül a SpaceX bocsátott fel egy alkalommal egy hasonló járművet.
  • A CNSA kínai űrhivatal közzétette első marsi küldetésének nevét, mely a Tianwen-1 lett, amit magyarul nagyjából “Mennyei Igazság Keresése”-ra lehet lefordítani. Az első nyilvános tesztet a küldetésen használandó marsjáróval még tavaly novemberben végrehajtották, és az űrhivatal állítása szerint továbbra is tartják a 2020-ban tervezett indítást, de hivatalos indítási dátumot még nem közöltek.
  • Helyi idő szerint április 25-én reggel 6.51-kor indult egy Szojuz-2.1a rakéta a Bajkonur Kozmodrómból, Kazahsztánból, mely a Progressz MS-14 teherűrhajót juttatta az űrbe. Az űrhajó 1350 kg utánpótlást (élelmiszert, gyógyszert, egészségügyi és higiéniai eszközöket és felszereléseket) vitt az ISS-re. Ezen kívül 700 kg üzemanyag a Zvezda modul ellátásához, 420 kg víz és kb. 50 kg sűrített levegő (mely az Űrállomás belélegezhető levegőjének cseréjéhez szükséges) is a szállítmány része volt. A Progressz 4 óra múlva már sikeresen dokkolt is az ISS-hez. A Roszkoszmosz mérnökei a 75-ös számot is felfestették Szojuz rakétára, melynek több oka is van: 75 éve ezen a napon találkoztak a szovjet és amerikai csapatok az Elba folyó két oldalán a második világháború utolsó napjaiban, illetve ez volt a Progressz teherűrhajó 75. indítása az ISS-re 2000 óta.
  • A SpaceX megkezdte a Starship SN-4 prototípusának tesztjeit Boca Chicaban. Alig három héttel az SN-3 sikertelen nyomástesztje után már a következő példány is elfoglalta helyét a tesztpadon és a múlt éjjel el is kezdődtek a nyomáspróbák. Egyelőre nincs hivatalos információ, hogy lezajlott-e a teljes teszt, és ha igen, sikeres volt-e, de folyamatosan figyeljük az eseményeket, és tájékoztatunk titeket a fejleményekről.
Fantáziafotó a kínai leszállóegységről és marsjáróról még 2016-ból
Forrás: CNSA

Űrhírek – 2020. április 19.

Szerencsére erről a hétről csak jó híreket tudtunk összegyűjteni nektek!

  • Sikeres tesztet hajtott végre hétfőn a Northrop Grumman Space System a James Webb űrteleszkóp fő tükrével. A teszten a tükör kinyitását és helyes rögzítését szimulálták. Az óriási, több mint 6,5 méter átmérőjű szerkezet tesztjét személyesen felügyelte a gyártó cég munkatársa, mert ezen kívül már csak egyszer, közvetlenül az indítás előtt fogják kinyitni a tükröt legközelebb. Egy rövid videót is megnézhettek erről:
  • Az OSIRIS-REx űrszonda is egy sikeres próbán van túl. Az eszköz 2018 óta kering a Bennu nevű aszteroida körül, és a tervek szerint idén augusztusban fog mintát venni a felszínéből, melyet vissza is juttat majd a Földre. Ehhez a mintavételhez végeztek most el egy tesztet, amin minden eddiginél jobban megközelítették a Bennu felszínét, mindössze 75 méter volt a két test között. A tervek szerint augusztus 25-én végzik el élesben a mintavételt, amivel 2021 márciusában indul vissza a Földre az űrszonda. Egy rövid animációt is láthattok a megközelítésről ezen a linken.
  • Újabb megrendeléseket nyert a SpaceX és a Rocket Lab is. Előbbit az Exolaunch cég bízta meg, mely rideshare küldetéseket szervez, utóbbi pedig a japán Synspective nevű céggel kötött szerződést egy műhold űrbe juttatására. A részletekről ebben a cikkben olvashattok.
  • Pénteken több fontos esemény történt illetve hír érkezett.
    – magyar idő szerint reggel visszatért az Expedíció-62 legénysége az ISS-ről. Oleg Skripochka Szojuz-parancsnok kozmonauta, Jessica Meir és Andrew Morgan asztronauták a Szojuz MS-15 űrhajóval problémamentesen landolt a kazasztáni sztyeppén. További infót, képeket és videót itt találtok.
    – Jim Bridenstine, a NASA igazgatója rendkívüli tweet üzenetben jelentette be a Twitteren, hogy május 27-én indul a DM-2 küldetés az ISS-re. A jelenlegi körülmények között ez még inkább örömteli, és nem titkoltan már nagyon várjuk a történelmi eseményt! Még több infót ebben a cikkben találtok.
    – Két héttel az SN-3 prototípus sikertelen tesztje után már el is készült a SpaceX az SN-4 teljes tankrészével, melyet jövő héten át is szállítanak a teszt- és indítópadra. A megyei sheriff hivatal már ki is adta az újabb útlezárások időpontját, amik már jövő heti teszteket is előrevetítenek. Az elképesztő tempójú építés és fejlesztés egyre inkább megközelíti Elon Musk azon álmát, hogy hetente egy Starshipet állítsanak teljesen össze a későbbiekben.
A Szojuz MS-15 az ISS-ről való leválás után
Forrás: Roszkoszmosz

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Napi videó – Újabb remek ismeretterjesztő kisfilm The Everyday Astronaut, azaz Tim Dodd jóvoltából

Tim ismét kitett magáért, remek kis oktatófilmet hozott létre, ezúttal általa kiválasztott rakéták károsanyag kibocsátásáról, illetve környezetre gyakorolt hatásukról a hétköznapi repülőgépekhez viszonyítva.
Saját bevallása szerint 5 hónapon keresztül készítette a videót, de megérte a sok munka. Nekem nagyon tetszett a közel egy órás videó, csak ajánlani tudom mindenkinek!

Űrhírek – 2020. március 15.

  • Március 9-én hétfőn Kína egy újabb Long March 3B rakétát indított, mely egy Beidou navigációs műholdat juttatott az űrbe. Immár 54 ilyen műhold kering a Föld körül, melyek Kína saját GPS hálózatát hivatottak biztosítani, a polgári lakosság és a hadsereg számára is. 2012 óta működik a hálózat korlátozottan, és a májusra tervezett utolsó indítással lesz teljeskörű a szolgáltatás.
  • Kedden újabb rossz hírt kaphattunk a NASA SLS-programjáról: egy belső vizsgálat megállapította, hogy az űrhivatal új óriásrakétájának fejlesztése és építése ismét tovább csúszhat, és a költségek is tovább nőhetnek ezáltal. Hogy konkrét számokat is közöljünk: a NASA eredeti, 2014-es terve alapján 10,8 milliárd dollárra becsülte a projekt teljes költségét, ez tavaly év végére már 17 milliárd dollárra nőtt, és a jelenlegi riport szerint jövőre eléri a 18,3 milliárd dollárt is, ha 2021-ben egyáltalán sor kerülhet az első indításra…ha pedig a második indítás is tovább csúszik 2023-ra, már 22,8 milliárd dolláros összegről beszélhetünk. A projekt időbeli csúszását is figyelembe véve összességében 33%-kal lépte túl a program a tervezett költségeket és időbeli ráfordítást, ez jövőre pedig már 43%-ot is elérheti. A riport a három fő beszállító cég – a Northrop Grumman (hordozórakéták), a Boeing (rakétatest fő alkotóelemei) és az Aerojet Rocketdyne (hajtóművek) – különböző problémáit és az ezekből adódó késéseket említi a projekt csúszásának fő okaként.
  • Azonban egy pozitív esemény is történt végre az SLS programot tekintve: tegnap több sikeres teszten is átesett az Orion űrhajó a NASA Plum Brook-i központjában. A szigorú tesztek során extrém űrbéli helyzeteket szimulálva figyelték meg a kapszula működését és viselkedését.
  • 2022-re halasztották az európai-orosz közös fejlesztésű ExoMars marjáró indítását. Az idén júliusra tervezett start csúszását az ejtőernyők és egyéb elektronikai eszközök megfelelő működése miatti aggályok okozzák, de a koronavírus egyre nagyobb veszélye és terjedése is közrejátszott az ESA és a Roszkoszmosz vezetőinek döntésében.
  • Helyi idő szerint ma reggel 9:22-kor (hazai idő szerint 14:22-kor) indított volna a SpaceX újabb 60 darab Starlink műholdat egy Falcon-9 rakétával. Azonban T-0-nál leállították a folyamatot, és a rakéta az indítóálláshoz rögzítve a földön maradt. Az eddig beérkezett hivatalos információ szerint a Merlin hajtóművek működéséért felelős program eltérést fedezett fel a begyújtás előtti pillanatban, ezért az automatikus indítás-megszakító rendszer működésbe lépett. A küldetés érdekessége, hogy ötödik alkalommal indul ugyanaz a rakéta, és első alkalommal használnak újra két áramvonalazó kúpot is, a részletekről ebben a cikkben írtunk.
A Long March 3B indítása március 9-én
Forrás: Xinhua

Űrhírek – 2020. február 23.

  • Egy újabb Starlink indítással kezdődött a hét, a SpaceX immár az ötödik ilyen küldetését hajtotta végre tavaly május óta. A 60 darab műholdat ismét terv szerint sikerült orbitális pályára állítani, azonban az első fokozat ez alkalommal nem tudott leszállni az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra, hanem a vízben landolt és menthetetlen károkat szenvedett. Itt írtunk róla részletesen.
  • Másnap, kedden azonban jó híreket is kaptunk a cég háza tájáról: bejelentették, hogy 2021 végétől a Space Adventures céggel karöltve lehetőséget biztosítanak civileknek is, hogy a Crew Dragon űrhajóval Föld körüli pályán tölthessenek el több napot. A hírrel ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
  • Idén második alkalommal startolt el egy Ariane-5 rakéta. Ezúttal két rakomány is helyet kapott a raktérben, a japán JCSAT-17 és a koreai GEO-Kompsat 2B műholdat állították orbitális pályára. Előbbi egy kommunikációs, utóbbi pedig egy éghajlat- és környezetvizsgáló műhold.
  • Kína is újabb rakétaindítást hajtott végre február 18-án. A Long March 2D rakéta négy darab technológiai kísérleti műholdat juttatott az űrbe a Xichang Űrközpontból. Érdekesség, hogy ez a helyszín első alkalommal adott otthont ennek a típusú rakétának az indításához, korábban csak Long March 3 rakéták startoltak innen. Kínának idén ez már a negyedik sikeres missziója volt.
  • Szerdán jelentette be a Roszkoszmosz, hogy lecseréli az áprilisban az ISS-re induló két kozmonautáját. Nikolai Tikhonov és Andrei Babkin leváltását “orvosi okokkal” magyarázza az ügynökség, és helyettük a tartalék személyzet két tagja, a veterán Anatoly Ivanishin és az újonc Ivan Vagner kapnak helyet a Szojuz MS-16 űrhajón az amerikai Christopher Cassidy mellett.
  • Egyre valószínűbb, sőt szinte már biztos, hogy a SpaceX visszatér a Los Angeles-i kikötőben található bázisához. Csütörtökön ugyanis a kikötő vezetősége jóváhagyta az építési engedélyeket a terület bővítéséhez és a szükséges infrastruktúra létrehozásához. A végső engedélyt azonban a Los Angeles-i városi közgyűlésnek kell kiadni, amely szerdán dönt ebben a témában.
Az Ariane 5 indítása február 18-án
Forrás: ESA/CNES/Arianespace

Űrhírek – 2020. február 9.

Újabb hét telt el, melynek második fele jóval eseménydúsabb volt, mint az első. Nézzük, mik történtek világszerte!

  • Három űrhajós tért vissza a Szojuz MS-13-al az ISS-ről. Christina Koch, Luca Parmitano és Aleksandr Skvortsov hazatéréséről ebben a cikkben olvashattok.
  • Újabb NASA megbízást nyert meg a SpaceX. Ez alkalommal a 80 millió dolláros PACE misszió (Plankton, Aerosol, Cloud and ocean Ecosystem) végrehajtásával bízta meg őket az űrhivatal, melyet 2022 végén terveznek megvalósítani. Az űrbe juttatandó műholdnak több feladata is lesz: vizsgálni a Föld légkörét, az óceánok egysejtű élővilágának változását a klímaváltozás következtében, illetve segítség lesz az éghajlatmodellek felülvizsgálatával a minél inkább pontos előrejelzésekhez.
  • Sikeresen Föld körüli pályára állított egy Szojuz-2.1b rakéta 34 OneWeb telekommunikációs műholdat. A rakéta február 7-én indult el a kazahsztáni Bajkonurból. Ez a misszió az első volt abból a tízből, melyet a OneWeb idén kíván végrehajtani. Összesen 648 db műholdat terveznek az űrbe juttatni, és a jelenlegi nyilatkozatok szerint még ebben az évben el akarják indítani a globális internetszolgáltatásukat.
  • A SpaceX állásbörzét tartott a texasi Boca Chicaban. Az érdeklődőket maga Elon Musk is fogadta az épülő Starship SN-1 főhadiszállásán. A felvételek és képek alapján rengetegen voltak kíváncsiak az állásajánlatokra, de a nem épp mindennapi helyszín eleve sok embert odacsábított.
  • Újabb jelentős hiba került napvilágra a Starlinerrel kapcsolatban, melyről itt írtunk bővebben. A hiba nyilvánosságra kerülésén felül azonban a NASA nyilatkozatai még kínosabbak. Doug Loverro, a hivatal Human Exploration and Operations Directorate (magyarul az emberes felfedezésekért és küldetésekért felelős részleg) kommunikációs igazgatója a hivatalos telekonferencián úgy fogalmazott, hogy “miért kellett volna nyilvánosságra hoznunk a hibát, mikor még a bekövetkezte előtt orvosoltuk azt?” Úgy gondolom, hogy az adófizetők, akik nem kevés pénzzel támogatják a NASA-t, nagyobb tiszteletet érdemelnének…
  • Tegnap Japán is sikeres rakétaindítást hajtott végre a Tanegashima Űrközpontból. A H2-A rakéta 12 nappal később indulhatott el végül a tervezettnél, mert az első start előtt nitrogénszivárgást találtak a mérnökök. A rakomány, mely egy optikai felderítő műhold volt, végül gond nélkül orbitális pályára állt.
  • Két további indítás is lesz a következő órákban, először egy Northrop Grumman Antares 230+ rakéta startol el egy Cygnus teherűrhajóval, mely utánapótlást szállít az ISS-re, majd pár órával később az ULA Atlas V rakétája indul el, mely az ESA megbízásából jutattja az űrbe a Solar Orbiter napszondát. A két misszió előzetesét itt találjátok.
  • Alig néhány órája érkezett két remek hír is:
    – a Voyager 2 továbbra is él és jeleket sugároz vissza a Földre! A mérnökök néhány hete kezdtek aggódni, hogy esetleg megszakadt a kapcsolat a szondával, ám végül sikerült ismét befogni a jeleit, melyek egyre távolabbról érkeznek.
    – Megérkezett Cape Canaveralba az a Crew Dragon űrhajó, amit a Demo-2 küldetéshez használnak majd. Az első emberes indítás az ISS-re, mely amerikai asztronautákkal, amerikai űrhajóval, amerikai földről történik már márciusban megvalósulhatna, de a NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós, Doug Hurley és Robert Behnken mennyi időt tölt majd az Űrállomáson. Mivel a hosszabbtávú misszióhoz további tréningek szükségesek, ezért az indítás áprilisban valósulhat meg.

Visszatért az ISS-ről a Szojuz MS-13 három űrhajóssal, köztük két rekorderrel

Magyar idő szerint 10:12-kor landolt a Szojuz MS-13 űrhajó a kazahsztáni Dzhezkazgan közelében. a fedélzetén háromtagú legénységével, Christina Koch amerikai, Luca Parmitano olasz asztronautával, illetve Aleksandr Skvortsov orosz kozmonautával. Két rekordert is ismét a Földön köszönthettünk: Christina 2019. március 14-e óta 328 napot töltött az ISS-en, mellyel minden idők leghosszabb misszióját teljesítette űrhajósnőként, és alig maradt el Scott Kelly 340 napos küldetésétől az Űrállomáson. Az űrhajósnő büszkélkedhet az első, csak női asztronauták által teljesített űrséta sikeres végrehajtásával is, Jessica Meirrel az EVA-58 űrsétán dolgozott együtt (a történelmi eseményről mi is beszámoltunk).
A másik visszatérő rekorder Luca Parmitano, aki a leghosszabb időt töltötte hat űrsétája alkalmával a világűrben, összesen 33 órát és 9 percet (erről is olvashattok ebben a cikkben).
Jelenleg három űrhajós teljesít szolgálatot a Űrállomáson, két amerikai és egy orosz alkotja a legénységet. A tervek szerint április 9-én fog csatlakozni hozzájuk Nikolai Tikhonov és Andrei Babkin orosz kozmonauta, illetve az amerikai Christoper Cassidy.

Az alábbi videó az indulás előtti előkészületeket, a leválást, ereszkedést, és az űrhajósok fogadását foglalja össze.

Christina Koch
Forrás: Roszkoszmosz
Kép
Luca Parmitano
Forrás: Roszkoszmosz
Kép
Alexander Skvortsov
Forrás: Roszkoszmosz