November 15-én indulhat a Crew-1

A SpaceX első, 4 űrhajóst szállító Crew Dragon küldetése magyar idő szerint november 15-én éjjel 01:49-kor indulhat a NASA tegnapi bejelentése szerint.

A Crew-1 lesz az első operatív misszió a Nemzetközi Űrállomásra a Commercial Crew Programban, és az űrhajósok az Expedíció-64 keretében 6 hónapig tartózkodnak majd az ISS-en. A küldetés többször halasztásra került már, legutóbb a GPS III SV04 indítás előtti küldetésmegszakítása miatt, amikor a szintén új Falcon-9 első fokozatának turboszivattyú gázgenerátoraiban hirtelen megnövekedett a nyomás. A küldetés hordozóján azóta biztonsági okokból kicseréltek egy Merlin hajtóművet és legkorábban november 5-én indulhat a floridai LC-40-es startállásról – a nemrégiben napvilágra kerülő, de szigorúan titkos NROL-108 missziót ezért tegnap határozatlan időre eltolták, mely szintén az LC-40-ről indul majd.

A Crew-1 küldetés jelvénye

A Crew-1 startja előtt pár nappal még egy Falcon-9 küldetés lesz (szintén új első fokozattal): a kaliforniai Vandenberg Légierőbázisról november 10-én indul a NASA Sentinel-6 Michael Freilich küldetése, mely után részletesen kielemzik a hordozó teljesítményét.

Természetesen érthető a NASA és a SpaceX óvatossága a GPS T-2 másodpercnél történt küldetésmegszakítás miatt, emberes utak esetében abszolút biztonságra és problémamentességre törekednek, hiába bizonyította már a Falcon-9, hogy megbízható rakéta.
A NASA október 28-án, szerdán egy telekonferenciát is tart majd a Crew-1 küldetés vezetőinek részvételével.
Korábbi írásainkat a Crew-1 küldetésről a címke alatt találjátok.

A Crew-1 személyzete

Űrhírek – 2020. október 25.

  • Kedden újabb mérföldkőhöz ért a SpaceX a Starship fejlesztésében és tesztelésében, ugyanis első alkalommal hajtottak végre három Raptorral statikus hajtóműtesztet. Elon egyik tweetje alapján jó adatok érkeztek a hajtóművekből, tehát sikeres volt az első hármas begyújtás. Néhány nappal később, október 23-ára virradóra pedig a régen várt pillanat is elérkezett: először szereltek fel orrkúpot egy repülésre szánt Starship prototípus alsó törzsrészére , és így első alkalommal láthattunk egyben egy teljes második fokozatot a tavalyi MK1 makett után.
  • Október 21-én a NASA is történelmi műveletet hajtott végre. A Földtől mintegy 321 millió km-re sikeres mintavételt végzett az OSIRIS-REx űrszonda a Bennu kisbolygó felszínén. Mint azóta kiderült, a szonda a minimálisan szükséges minta többszörösét tudta begyűjteni, így már csak épségben vissza kell juttatnia azt a Földre, melyre 2023. szeptember 24-én kerülhet sor.
  • Szintén október 21-én indult volna a Rocket Lab következő küldetése, mely az In Focus nevet kapta. A startot azonban először 22-ére, majd 28-ára halasztották a a kedvezőtlen időjárás miatt.
  • Október 22-én magyar idő szerint reggel 5:54-kor sikeresen földet ért az Expedíció-63 háromfős legénysége a Szojuz MSz-16 űrhajóval. Anatolij Ivanyisin, Ivan Vagner és Chris Cassidy 196 nap után tértek vissza a Földre.
  • Tegnap egy héten belül a második sikeres Starlink-indítást hajtotta végre a SpaceX. A 14. operatív küldetés keretében ismét 60 db Starlink műhold állt Föld körüli pályára, így összesen már több, mint 840 műhold kering az űrben, egy szélesebb körben biztosítva az internet-elérhetőséget.
Starlink-14 indítás
Fotó: SpaceX

Jégfúrót a Holdra

A houstoni Intuitive Machines céget választotta ki a NASA az űrügynökség PRIME-1 fúróberendezésének eljuttatására a Hold felszínére.

A megállapodás keretében 47 millió dollárt fizet az amerikai űrhivatal az Intuitive Machines-nek a Polar Resources Ice Mining Experiment (Sarki erőforrásokat kereső jégfúrási kísérlet PRIME-1) eljuttatásáért a Hold déli pólusára. Világviszonylatban ez lesz az első talajban található vízjég kinyerését célzó Hold-küldetés a NASA szakembereinek elmondása szerint. A holdi jég az egyik fontos erőforrás, amit a NASA az Artemis-programon belül szeretne felhasználni a hosszútávú holdi tartózkodás céljából. “Az információ amit a PRIME-1 és egyéb holdi műszerek segítségével fogunk megkapni az Artemis-program űrhajósait fogja szolgálni, és segíteni fog nekünk megtalálni azt módszert, mellyel hosszútvávú, fenntartható emberes holdi jelenlétet tudunk kiépíteni a felszínen” jelentette ki Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos küldetésekért felelős részlegének társigazgatója, egy október 16.-i nyilatkozatában.

A NOVA-C egy renderképen
Forrás: Intuitive Machines

Az Intuitive Machines 2022-ben tervezi a Holdra szállítani a PRIME-1 műszercsomagot a saját fejlesztésű NOVA-C leszállóegységgel a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében. Az I.M. egyike azoknak a kereskedelmi partnereknek, melyek a CLPS keretében robotikus küldetéseket fognak lebonyolítani a Holdon. “Nagy megtiszteltetés és még annál is nagyobb kihívás az újbóli emberes holdutak előkészítő küldetéseit véghez vinni” mondta Steve Altemus, az Intuitive Machines vezérigazgatója egy másik nyilatkozatban. A PRIME-1 az egy méter hosszú fúrójával fog fokozatosan lefúrni a holdi regolitba vízjeget kutatva. A műszercsomag egy tömegspektrométerrel is fel van szerelve, ami majd a PRIME-1 mintáiból az űrben tapasztalt szublimáció miatt elveszett mennyiséget fogja nyomon követni.

A NOVA-C életnagységú makettje
Forrás: NASA CLPS

A NASA reményei szerint a PRIME-1 és hasonló projektek rengetek információval fognak szolgálni a holdi erőforrásokról és azok kinyerésének lehetőségeiről. A PRIME-1 műszercsomag jégfúrójának egyik verziója lesz elhelyezve a NASA által épített VIPER robotikus holdjárón, ami a tervek szerint a 2023-ban indul, egy évvel a tervezett első emberes küldetés előtt. Szintén a Hold déli pólusára indul a VIPER, és ugyanúgy a talajból kinyerhető vízjeget fogja kutatni. Nem a PRIME-1-et szállító küldetés lesz az első az Intuitive Machines-nek, ugyanis még az idei év elején bejelentették, hogy 2021-ben indul az első NOVA-C leszállóegység, és az egyik holdi síkságon tervez majd sima leszállást végrehajtani. Ez az Oceanus Procellarus, vagy a “Viharok tengere/óceánja” – ez a legnagyobb olvadt bazaltból létrjött holdi “tenger”. Azon belül pedig a Vallis Schröteri nevezetű völgyben fog landolni, ami a Holdon szintén egy “leg”, mert ez a legnagyobb völgy. 5 darab NASA és további kereskedelmi eszközt fog a felszínre szállítani egy 79,5 millió dolláros szerződés keretében.

Vallis Schröteri, az Apollo-15 űrhajósai által készített mozaikfelvételen
Forrás: NASA
A NOVA-C leszállása
Forrás: Intuitive Machines

Űrhírek – 2020. október 18.

  • Kedden sikeres küldetést hajtott végre a Blue Origin a New Shepard NS-13 szuborbitális rakétával. Az indítás rendben zajlott, és a visszatérő első fokozat, illetve a kabin is épségben ért földet. Rövid beszámolónkat itt találjátok.
  • Magyar idő szerint szerda reggel elindult a Szojuz MSz-17 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén az Expedition-63/64 háromtagú személyzetével. A start minden gond nélkül lezajlott, és az űrhajósok alig három órával később már dokkoltak is az ISS-en. Az Űrállomáson így jövő szerdáig hatan tartózkodnak, aznap fog ugyanis az Expedition-63 személyzete visszatérni a Földre.
  • Csütörtökön a NASA két közleményt is kiadott az Artemis-programmal kapcsolatban:
    – 7 ország csatlakozott az Artemis Egyezményhez
    – 14 amerikai űripari vállalat összesen több, mint 372 millió dolláros támogatásban részesül, melyet különböző fejlesztésekre költhetnek egy hosszú távon fenntartható holdi bázis létrehozásához
  • Péntek hajnalban újabb tesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN8 prototípussal. Eredetileg statikus hajtóműteszt miatt zárták le harmadik napja a területet és az főutat, azonban végül “csak” egy ún. wet dress rehearsalt, azaz tankolási műveletet és a három Raptor hajtómű előhűtését tesztelték. Hivatalos infó nem érkezett azóta, hogy az előgyújtás és az ezt követő hajtóműgyújtás miért nem következett be, de mától újabb három időszakra tűztek ki lezárást, és a tesztek folytatódhatnak.
  • Szintén pénteken derült ki egy hírből, hogy végre megtalálták az ISS-en már egy jó ideje észlelt légkör-szivárgást. Különböző módszerekkel sikerült lokalizálni egy kisebb repedést a Zvezda modulban, melyet a későbbiekben javítanak ki.
  • Ma délután 14:25-kor indul a tervek szerint a Starlink-13 küldetés, melyen ismét 60 db műholdat juttat a SpaceX orbitális pályára. Az indítást mi is élőben közvetítjük az Űrutatás Űrhajók Youtube-csatornán!
A Szojuz MSz-17 indítása Bajkonurból október 14-én
Fotó: NASA

ESA hírek: Ariane-6, James Webb és BepiColombo

A napokban több ESA-projekt is mérföldkövet ért el, illetve a következő időszakban is fontos események lesznek a különböző európai űrprogramokban.

Ariane-6

A P120C szilárd hajtóanyagú segédrakétának sikeresen lezajlott az utolsó tesztje Kourouban október 7-én a Guyana Űrközpontban. A sikeres tesztnek köszönhetően hamarosan megkaphatja a repülési minősítést a rakétamotor, így egy lépéssel közelebb vagyunk az Ariane-6 repüléséhez. A P120C a P80 rakétamotort hivatott leváltani – a gyártása egyszerűbb, illetve a technológiai fejlődésnek köszönhetően hatékonyabb is. A tervezésnél figyelembe vették hogy nem csak a Vega-C rakéta első fokozata fogja ezt a motort használni, hanem az Ariane-6 segédrakétáiként is felhasználják majd – így univerzálisabb lett a gyártása, mellyel sokkal több pénzt tud a jövőben az ESA spórolni. Amikor ténylegesen repülésre kerül sor, a P120C lesz a világ legnagyobb és legerősebb egy szegmensből álló szilárd hajtóanyagú rakétamotorja (a Space Launch Systemen használt segédrakéták öt szegmensből állnak).

A QM2 (Qualification Motor 2) motor tesztje lefedte a teljes működési időt (130 másodperc) és 4500 kN maximális tolóerőt ért el. A P120C burkolatát Olaszországban, a hajtómű fúvókáját Franciaországban és a gyújtórendszert pedig Norvégiában gyártják. A szilárd hajtóanyagot helyben, Francia Guyanában készítik és töltik a rakétamotorba. Ez volt a harmadik és utolsó tesztgyújtása a P120C-nek, de az első, melyet az Ariane-6 konfigurációban teszteltek – sikerrel. A tesztállást ezért mechanikai szempontokból és a repülési szoftver miatt át kellett alakítani. Korai előrejelzések alapján nem volt semmi rendellenesség a teszt során, de egy teljes elemzés után fogják csak kijelenteni a tényleges minősítést a repülésre.

Ariane-6: a rakéta alján jól látható a négy darab P120C segédrakéta
Forrás: ESA

James Webb űrtávcső

Múlt hét elején a James Webb űrteleszkóp sikeresen átment az összes indítási környezeti teszten, így letesztelve az indítás rideg és megterhelő viszonyainak hatását az űreszközre. A James Webb-et egy Ariane-5 rakétával tervezik indítani.”Az űreteleszkóp sikeres indítási környezeti tesztje egy hatalmas előrelépést képvisel a hosszú út során ami a tényleges starthoz vezet” – nyilatkozta Bill Ochs, J. Webb projektmenedzser a NASA Goddard űrközpontjából. “A környezeti tesztek demonstrálják a James Webb képességeit, ami ahhoz kell, hogy épségben átvészelje a rakétán való utat az űrbe, ami a legmegterhelőbb és legveszélyesebb része a küldetésnek. Az akusztikus és vibrációs teszteket végrehajtó nemzetközi csapat kiemelkedően jó és elhivatott szakemberekből áll, ami szerencsére az egész űrteleszkópot tervező és építő csapatra jellemző”. Az indítás hanghatásainak a tesztelésére a teleszkópot egy akusztikai kamrába vitték, ahol 140 decibeles erővel vizsgálták meg ellenálló képességét. Az akusztikus teszt eredményének kiértékelése után az űrtávcsövet egy másik terembe vitték át, ahol az vibrációs terhelését szimulálták.

A JWST felépítése
Forrás: NASA
A Northrop Grumman videója a JWST felbocsátásáról és üzembe helyezéséről

Az űrteleszkóp most egy komplett ellenőrzésen fog átesni, a fő elemeit fogják vizsgálni: a tükröket és a napellenzőt, ezután pedig a NASA, ESA és a CSA (Kanadai Űrügynökség) szakemberei egy végső tesztsorozattal engedélyeztetik az űreszköz Guyana Űrközpontba való átszállítását. Ha minden a terv szerint halad, akkor a jelenleg is érvényes dátum szerint 2021. október 21-én startol el a James Webb Űrtávcső. A nemzetközi összefogás keretében 258 cég gyártotta le az alkatrészeit, az Egyesült Államokból, Kanadából és az ESA tagországaiból.

A Hubble Űrtávcső és a JWST tükreinek méretének összehasonlítása

BepiColombo

Eközben több millió kilométerre a Földtől az ESA és JAXA Merkúr-szondája, a BepiColombo készülődik az első Vénusz melletti elhaladására, melyre október 15-én kerül sor. A 2018 októberében indított szondának összesen kilenc gravitációs hintamanőverre van szüksége ahhoz, hogy elegendően csökkenteni tudja a sebességét a 2025-ös Merkúr körüli pályára álláshoz. Az első ilyen hintamővert idén áprilisban hajtotta végre, a Földet közelítette meg és annak gravitációjával csökkent a szonda sebessége. Az október 15-i hintamanőver lesz az első a tervezett kettő közül a Vénusszal, míg további hat Merkúr-megközelítés szükséges a végső pályára álláshoz. Magyar idő szerint csütörtökön 06:58-kor lesz a legközelebb a Vénuszhoz az űreszköz, mintegy 10 270 kilométerre. Az elhaladás közben a szonda tudományos méréseket fog végezni az atmoszféra és környezeti adatok gyűtésének érdekében. Ezeket a méréseket a japán Akacuki Vénusz-szonda és a Föld körüli pályán lévő Hiszaki Spektroszkópikusz Obszervatórium méréseivel koordinálják. A második megközelítés 2021. augusztus 11-én várható – ekkor csak 1 007 kilométerre lesz a bolygótól a szonda.

A BepiColombo földközeli elhaladásáról készült felvételek
A BepiColombo felépítése
Forrás: Airbus

Elindult és már dokkolt is a Szojuz MSz-17 az ISS-re

Magyar idő szerint ma reggel 7:45-kor elindult Bajkonurból az ISS Expedition-63/64 személyzete a Szojuz MSz-17 űrhajóval, melyet mi is élőben közvetítettünk. A Szojuz 2.1a rakéta minden gond nélkül elhagyta az indítóállást, és megkezdte az emelkedést. Az Űrállomás épp az indítás helyszíne felett keringett, és Ivan Vagner kozmonauta meg is örökítette a fedélzetről a startot:

Kép
Kép

Az indítás pillanatai a NASA közvetítésében:

Az indítás során minden rendben zajlott, Szergej Rizsikov parancsnok visszajelzése alapján mindhárman remekül érezték magukat végig a start során, és a rendszerek a tervezett pályára állították az űrhajót, mely megkezdte a folyamatos pályamagasság-növelést az ISS felé. Mindössze két teljes keringés és mintegy három óra múlva sikeresen dokkoltak is az Űrállomásra. Emberes indításnál ez volt az első alkalom, hogy ennyire rövid repülést írtak elő, korábban Progressz teherűrhajókkal azonban már több alkalommal hasonlóan “expressz” repülést hajtottak végre.

Kép
Rizsikov parancsnok és Kud-Szvercskov repülési mérnök az indítás előtt nem sokkal. Nagyon izgulnak…
Fotó: NASA
Kép
A Szojuz MSz-17 közeledik az ISS felé
Fotó: NASA

Az indítás másik érdekessége, hogy épp a mai napon ünnepli Dr. Kathleen Rubins, a NASA asztronautája és a személyzet harmadik tagja a 42. születésnapját. Nagyobb gyertyagyújtást valószínűleg el sem tudott volna képzelni e jeles napon! 🙂 Boldog születésnapot kívánunk Dr. Rubins!

Az Űrállomáson így jelenleg hatan tartózkodnak (négy orosz és két amerikai űrhajós), de az Expedition-63 személyzete hamarosan befejezi küldetését, és jövő héten visszatér a Földre.

Az Expedition-63/64 személyzete
Fotó: Roszkoszmosz

A nap képei 235# – Elkészült az első Cargo Dragon 2

Az első továbbfejlesztett Cargo Dragon a múlt héten hagyta el a SpaceX hawthorne-i gyárát és indult el Florida felé. A CRS-21 küldetés teherűrhajója a jelenlegi tervek szerint november első felében fog az ISS-re utánpótlást szállítani. A rakterében 50%-kal több szállítmány fér el, mint elődjében, illetve az Űrállomásra történő dokkolás is teljesen automatikusan fog történni.

Fotó: SpaceX
Fotó: SpaceX

Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Űrügynökségek, űrhivatalok vezetői

Az űrkutatás nem csak rakétákról, műszaki megoldásokról, hanem szervezetekről és nagy
pénzekről is szól. A szervezeteket emberek működtetik, a pénzt is emberek szerzik meg. Bár a magánszektor előre tör, a legfontosabb szereplők továbbra is állami, államközi intézmények
és jelentős mértékben ezek első emberei.

Az alábbi összeállítás röviden hat fontos vezetőt és hátterét mutatja be. Részben a politikából,
részben a szakmából jöttek. A sorrend nem feltétlenül értékmérő, egyszerűen a világtérkép
számunkra megszokott nézőpontjában balról jobbra, azaz nyugatról keletre haladtunk:

NASA – BRIDENSTINE, James Frederick „Jim”
45 éves, 2018. április óta hivatalban,
haditengerészeti felderítő- és vadászpilóta, iraki/afgán veterán, úszóbajnok,
közgazdász, politikus (Rep), képviselőházi tag (katonai és űrkutatási bizottságok),
Trump jelöltjeként minimális többséggel lett NASA adminisztrátor.

ESA – WÖRNER, Johann-Dietrich „Jan”
66 éves, 2015. július óta hivatalban,
építőmérnök (TU Berlin, TU Darmstadt), földrengésállósági doktorátus,
egyetemi professzor, rektor, rektori konferencia elnökhelyettese,
EU repülésügyi bizottsági tag, közvetítő német beruházásvitákban (vasút, repülőtér),
DLR (német űrkutatási központ) igazgatótanács elnöke.

Roszkozmosz – ROGOZIN, Dmitrij Olegovics
57 éves, 2018. május óta hivatalban,
nemzetközi újságírói és pártakadémiai végzettség, katonai műszaki politika és
hadtudomány doktora, nacionalista politikus (Rogyina), állami duma tagja, elnökhelyettes, nagykövet a NATO-
nál, majd miniszterelnök-helyettes, meredek politikai nyilatkozatok, a Krím elcsatolása miatt az USA és EU által szankcionált személyek egyike,
korrupciócsökkentő, hatékonyságnövelő valós és PR próbálkozások az űriparban.

Bridenstine, Wörner, Rogozin

ISRO – SIVAN, Kailasavadivoo
63 éves, 2018. január óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök (Madras, Bangalore), doktor (Bombay),
rakétahajtás fejlesztő, űrprojektek részese (missziótervezés, pályaszimulációs szoftver),
mérnökakadémia, repüléstudományi társaság tagja,
Vikram Űrközpont igazgató.

CNSA – ZHANG, Kejian
59 éves, 2018. május óta hivatalban,
mérnök-fizikus, kutató, kommunista pártpolitikus, kongresszusi képviselő,
ipari és informatikai miniszterhelyettes, Országos Atomenergia Ügynökség igazgatója,
Honvédelmi Technológiai Ipari Iroda igazgatója,
2019-ben a Time magazin 100 legbefolyásosabb emberének listáján.

JAXA – YAMAKAWA, Hiroshi
55 éves, 2018. április óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök, doktor (Tokió), egyetemi ember, nem az üzleti világból,
miniszterelnöki kabinetiroda tanácsadója, JAXA főtitkár, doktori iskola professzor,
BepiColombo projektmenedzser, ütközési pályán jövő aszteroidák felderítése és kivédése,
Mars holdak kutatása, Föld-Hold pályaszámítás, napvitorlák.

Sivan, Zhang, Yamakawa

Több érdekes megfigyelés tehető. Szinte mindenki 2018. első felétől tölti be posztját. A
helyzet igényli, hogy rendelkezzenek többé-kevésbé erős politikai kapcsolatokkal, vezetői
tapasztalattal. Vannak színesebb és visszafogottabb személyiségek is köztük, bár a róluk
elérhető információ mélysége nem egyenletes.
Egy bővebb űrhivatali lista itt olvasható.

Forrás: Wikipedia, az egyes intézmények honlapjai