A nap képei 238# – A BepiColombo a Vénusz előtt haladt el

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös Merkúr szondája, a BepiColombo képei a Vénuszról, elhaladás közben. A szonda 2025-ben áll majd Merkúr körüli pályára, addig azonban még 7 alkalommal veszi majd igénybe a Vénusz és Merkúr gravitációs mezejét a Nap körüli pályájának csökkentésére.
Fotók: ESA

ESA hírek: Ariane-6, James Webb és BepiColombo

A napokban több ESA-projekt is mérföldkövet ért el, illetve a következő időszakban is fontos események lesznek a különböző európai űrprogramokban.

Ariane-6

A P120C szilárd hajtóanyagú segédrakétának sikeresen lezajlott az utolsó tesztje Kourouban október 7-én a Guyana Űrközpontban. A sikeres tesztnek köszönhetően hamarosan megkaphatja a repülési minősítést a rakétamotor, így egy lépéssel közelebb vagyunk az Ariane-6 repüléséhez. A P120C a P80 rakétamotort hivatott leváltani – a gyártása egyszerűbb, illetve a technológiai fejlődésnek köszönhetően hatékonyabb is. A tervezésnél figyelembe vették hogy nem csak a Vega-C rakéta első fokozata fogja ezt a motort használni, hanem az Ariane-6 segédrakétáiként is felhasználják majd – így univerzálisabb lett a gyártása, mellyel sokkal több pénzt tud a jövőben az ESA spórolni. Amikor ténylegesen repülésre kerül sor, a P120C lesz a világ legnagyobb és legerősebb egy szegmensből álló szilárd hajtóanyagú rakétamotorja (a Space Launch Systemen használt segédrakéták öt szegmensből állnak).

A QM2 (Qualification Motor 2) motor tesztje lefedte a teljes működési időt (130 másodperc) és 4500 kN maximális tolóerőt ért el. A P120C burkolatát Olaszországban, a hajtómű fúvókáját Franciaországban és a gyújtórendszert pedig Norvégiában gyártják. A szilárd hajtóanyagot helyben, Francia Guyanában készítik és töltik a rakétamotorba. Ez volt a harmadik és utolsó tesztgyújtása a P120C-nek, de az első, melyet az Ariane-6 konfigurációban teszteltek – sikerrel. A tesztállást ezért mechanikai szempontokból és a repülési szoftver miatt át kellett alakítani. Korai előrejelzések alapján nem volt semmi rendellenesség a teszt során, de egy teljes elemzés után fogják csak kijelenteni a tényleges minősítést a repülésre.

Ariane-6: a rakéta alján jól látható a négy darab P120C segédrakéta
Forrás: ESA

James Webb űrtávcső

Múlt hét elején a James Webb űrteleszkóp sikeresen átment az összes indítási környezeti teszten, így letesztelve az indítás rideg és megterhelő viszonyainak hatását az űreszközre. A James Webb-et egy Ariane-5 rakétával tervezik indítani.”Az űreteleszkóp sikeres indítási környezeti tesztje egy hatalmas előrelépést képvisel a hosszú út során ami a tényleges starthoz vezet” – nyilatkozta Bill Ochs, J. Webb projektmenedzser a NASA Goddard űrközpontjából. “A környezeti tesztek demonstrálják a James Webb képességeit, ami ahhoz kell, hogy épségben átvészelje a rakétán való utat az űrbe, ami a legmegterhelőbb és legveszélyesebb része a küldetésnek. Az akusztikus és vibrációs teszteket végrehajtó nemzetközi csapat kiemelkedően jó és elhivatott szakemberekből áll, ami szerencsére az egész űrteleszkópot tervező és építő csapatra jellemző”. Az indítás hanghatásainak a tesztelésére a teleszkópot egy akusztikai kamrába vitték, ahol 140 decibeles erővel vizsgálták meg ellenálló képességét. Az akusztikus teszt eredményének kiértékelése után az űrtávcsövet egy másik terembe vitték át, ahol az vibrációs terhelését szimulálták.

A JWST felépítése
Forrás: NASA
A Northrop Grumman videója a JWST felbocsátásáról és üzembe helyezéséről

Az űrteleszkóp most egy komplett ellenőrzésen fog átesni, a fő elemeit fogják vizsgálni: a tükröket és a napellenzőt, ezután pedig a NASA, ESA és a CSA (Kanadai Űrügynökség) szakemberei egy végső tesztsorozattal engedélyeztetik az űreszköz Guyana Űrközpontba való átszállítását. Ha minden a terv szerint halad, akkor a jelenleg is érvényes dátum szerint 2021. október 21-én startol el a James Webb Űrtávcső. A nemzetközi összefogás keretében 258 cég gyártotta le az alkatrészeit, az Egyesült Államokból, Kanadából és az ESA tagországaiból.

A Hubble Űrtávcső és a JWST tükreinek méretének összehasonlítása

BepiColombo

Eközben több millió kilométerre a Földtől az ESA és JAXA Merkúr-szondája, a BepiColombo készülődik az első Vénusz melletti elhaladására, melyre október 15-én kerül sor. A 2018 októberében indított szondának összesen kilenc gravitációs hintamanőverre van szüksége ahhoz, hogy elegendően csökkenteni tudja a sebességét a 2025-ös Merkúr körüli pályára álláshoz. Az első ilyen hintamővert idén áprilisban hajtotta végre, a Földet közelítette meg és annak gravitációjával csökkent a szonda sebessége. Az október 15-i hintamanőver lesz az első a tervezett kettő közül a Vénusszal, míg további hat Merkúr-megközelítés szükséges a végső pályára álláshoz. Magyar idő szerint csütörtökön 06:58-kor lesz a legközelebb a Vénuszhoz az űreszköz, mintegy 10 270 kilométerre. Az elhaladás közben a szonda tudományos méréseket fog végezni az atmoszféra és környezeti adatok gyűtésének érdekében. Ezeket a méréseket a japán Akacuki Vénusz-szonda és a Föld körüli pályán lévő Hiszaki Spektroszkópikusz Obszervatórium méréseivel koordinálják. A második megközelítés 2021. augusztus 11-én várható – ekkor csak 1 007 kilométerre lesz a bolygótól a szonda.

A BepiColombo földközeli elhaladásáról készült felvételek
A BepiColombo felépítése
Forrás: Airbus

Űrügynökségek, űrhivatalok vezetői

Az űrkutatás nem csak rakétákról, műszaki megoldásokról, hanem szervezetekről és nagy
pénzekről is szól. A szervezeteket emberek működtetik, a pénzt is emberek szerzik meg. Bár a magánszektor előre tör, a legfontosabb szereplők továbbra is állami, államközi intézmények
és jelentős mértékben ezek első emberei.

Az alábbi összeállítás röviden hat fontos vezetőt és hátterét mutatja be. Részben a politikából,
részben a szakmából jöttek. A sorrend nem feltétlenül értékmérő, egyszerűen a világtérkép
számunkra megszokott nézőpontjában balról jobbra, azaz nyugatról keletre haladtunk:

NASA – BRIDENSTINE, James Frederick „Jim”
45 éves, 2018. április óta hivatalban,
haditengerészeti felderítő- és vadászpilóta, iraki/afgán veterán, úszóbajnok,
közgazdász, politikus (Rep), képviselőházi tag (katonai és űrkutatási bizottságok),
Trump jelöltjeként minimális többséggel lett NASA adminisztrátor.

ESA – WÖRNER, Johann-Dietrich „Jan”
66 éves, 2015. július óta hivatalban,
építőmérnök (TU Berlin, TU Darmstadt), földrengésállósági doktorátus,
egyetemi professzor, rektor, rektori konferencia elnökhelyettese,
EU repülésügyi bizottsági tag, közvetítő német beruházásvitákban (vasút, repülőtér),
DLR (német űrkutatási központ) igazgatótanács elnöke.

Roszkozmosz – ROGOZIN, Dmitrij Olegovics
57 éves, 2018. május óta hivatalban,
nemzetközi újságírói és pártakadémiai végzettség, katonai műszaki politika és
hadtudomány doktora, nacionalista politikus (Rogyina), állami duma tagja, elnökhelyettes, nagykövet a NATO-
nál, majd miniszterelnök-helyettes, meredek politikai nyilatkozatok, a Krím elcsatolása miatt az USA és EU által szankcionált személyek egyike,
korrupciócsökkentő, hatékonyságnövelő valós és PR próbálkozások az űriparban.

Bridenstine, Wörner, Rogozin

ISRO – SIVAN, Kailasavadivoo
63 éves, 2018. január óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök (Madras, Bangalore), doktor (Bombay),
rakétahajtás fejlesztő, űrprojektek részese (missziótervezés, pályaszimulációs szoftver),
mérnökakadémia, repüléstudományi társaság tagja,
Vikram Űrközpont igazgató.

CNSA – ZHANG, Kejian
59 éves, 2018. május óta hivatalban,
mérnök-fizikus, kutató, kommunista pártpolitikus, kongresszusi képviselő,
ipari és informatikai miniszterhelyettes, Országos Atomenergia Ügynökség igazgatója,
Honvédelmi Technológiai Ipari Iroda igazgatója,
2019-ben a Time magazin 100 legbefolyásosabb emberének listáján.

JAXA – YAMAKAWA, Hiroshi
55 éves, 2018. április óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök, doktor (Tokió), egyetemi ember, nem az üzleti világból,
miniszterelnöki kabinetiroda tanácsadója, JAXA főtitkár, doktori iskola professzor,
BepiColombo projektmenedzser, ütközési pályán jövő aszteroidák felderítése és kivédése,
Mars holdak kutatása, Föld-Hold pályaszámítás, napvitorlák.

Sivan, Zhang, Yamakawa

Több érdekes megfigyelés tehető. Szinte mindenki 2018. első felétől tölti be posztját. A
helyzet igényli, hogy rendelkezzenek többé-kevésbé erős politikai kapcsolatokkal, vezetői
tapasztalattal. Vannak színesebb és visszafogottabb személyiségek is köztük, bár a róluk
elérhető információ mélysége nem egyenletes.
Egy bővebb űrhivatali lista itt olvasható.

Forrás: Wikipedia, az egyes intézmények honlapjai

Űrhírek – 2020. szeptember 27.

  • Kiadta a NASA a teljes Artemis-program tervezetét, melyet itt tudtok elolvasni.
  • Szerdán az utolsó tesztet is végrehajtotta a SpaceX a Starship SN7.1 teszttartályon, melynek során a végsőkig próbára tették a test szakítószilárdságát. Korábban még az előző héten és ennek a hétnek az elején több adatgyűjtő és kísérleti teszten is átesett az SN7.1, ami vegyes összetételű 301-es és 304-es rozsdamentes acélból készült gyűrűket is tartalmazott. Elon Musk megerősítette, hogy az utolsó, meghibásodásig tartó teszten a tartály aljában 9 bar nyomást, a többi részen 8 bar nyomást értek el, ami a várakozásoknak megfelelő volt. Több infót ebben a cikkben olvashattok.
  • Megkezdte a SpaceX Crew-2 személyzete is a 2021. március 30-án induló küldetésre való felkészülést és tréninget. A Crew Dragon belsejéből már posztoltak is egy közös fotót.
  • Továbbra sem találják a Nemzetközi Űrállomáson több mint 1 hónapja észlelt oxigén-szivárgás forrását. Bár Chris Cassidy asztronauta több vizsgálatot is elvégzett, a vizsgálat tovább folytatódik.
  • A hét közepén benyújtotta a kormányzatnak a JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal) a jövő évi költségvetésből a forrásigényét, mely nem kevesebb, mint 80 milliárd jen, azaz kb 760 millió dollár. Ezzel az összeggel a NASA Artemis-programját kívánják támogatni különböző saját fejlesztésekkel.
  • Sajnos főleg különböző indítások halasztásáról szólt a hét második fele. Először a Blue Origin jelentette be csütörtökön, hogy elhalasztja a New Shepard NS-13 küldetés startját. Ezután a ULA számolt be arról, hogy a magyar idő szerint szombat hajnalban tervezett NROL-44 küldetést előbb vasárnapra, majd hétfőre halasztja, miután kisebb technikai gondot fedeztek fel a Delta IV Heavy-t rögzítő gyűrűs berendezésnél. Végül a harmadik, mára tervezett Starlink-12 start a ULA halasztása miatt csúszik, jelenleg október 1-je a következő kitűzött indítási nap.
  • Tegnap átszállította a SpaceX a Starship SN8 prototípust az összeszerelő komplexumból a tesztpadra. Ez a prototípus újabb mérföldkőnek számít és történelmi pillanato(ka)t jelenthet néhány napon vagy héten belül, hiszen első alkalommal 3 Raptor hajtóművel 15 km-es repülést fog végrehajtani. Ehhez már aero elemeket és orrkúpot is kap, és így első alkalommal lehetünk majd szemtanúi egy teljes méretű prototípus tesztrepülésének.
Fotó: Roszkoszmosz

760 millió dolláros támogatás Japán részéről az Artemis-programba

Japán is komoly összeggel kíván beszállni a NASA Artemis-programjába. Az erről szóló nyilatkozatot csütörtökön hozta nyilvánosságra a Japán Tudomány- és Technológiai Minisztérium.

80 milliárd japán jen összegű (mintegy 760 millió dolláros) forrásigényt nyújtott be a minisztérium a jövő évi japán költségvetési tervezetbe. Ezzel az összeggel a NASA Artemis-programját szeretnék támogatni, melynek keretében legkorábban 2024-ben ismét férfi, és az első női asztronauta is a Hold felszínére léphet. A keretből egy új személyzet nélküli, kiegészítő feladatokat ellátó űreszközt, létfenntartó berendezést és egyéb holdi leszálláshoz szükséges eszközt és felszerelést szeretnének fejleszteni. Ezeket természetesen főleg japán űrhajósok számára fejlesztenék, de nemzetközi használatra is bocsájtanák. A mostani 80 milliárdos támogatásigénnyel minden eddiginél nagyobb összeg, 280 milliárd jen állna a JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal) rendelkezésére a következő pénzügyi évben.
Japán tavaly ősszel döntötte el, hogy támogatni kívánja az Artemis-programot. A mostani összeg mellett már korábban elkezdték -szintén nem kevés pénzből, mintegy 60 milliárd jenből- fejleszteni az új HTV-X teherűrhajót, mely a HTV-9-et váltja majd fel a Nemzetközi Űrállomásra történő utánpótlás szállításban. Ám ez a teherhajó már alkalmas lesz arra is, hogy akár a Hold körüli pályára tervezett Lunar Gateway űrállomásra is ellátmányt juttasson.

A NASA épp ebben a hónapban tette közzé a Hold felfedezésére és fenntartható bázis létrehozására szánt összeg legújabb becslését, mely 28 milliárd dollárt jelent a következő 5 évben. Japán összesen 200 milliárd jennel, azaz kb. 1,9 milliárd dollárral járulna hozzá a teljes összeghez, tehát elég nagy részt vállalnának a program sikerének megvalósulásában. Mindeközben a Nemzetközi Űrállomás fenntartását 30-40 milliárd jennel (majdnem 379 millió dollárral) támogatja, tehát elmondható, hogy a JAXA rendkívül komolyan gondolja a nemzetközi együttműködést, hogy az évtized ambíciózus tervei közös erővel ténylegesen meg is valósulhassanak.

A NASA fantáziafotója egy emberes küldetésről a Holdon

A Crew-2 személyzete

A 2021. március 30-án induló Crew-2 személyzete a Crew Dragonban pózol. Balról jobbra Thomas Pesquet (ESA), Megan McArthur (NASA), Shane Kimbrough (NASA) és Hoside Akihiko (JAXA). Az űrhajósok 6 hónapot fognak a Nemzetközi Űrállomáson tölteni.

Fotó: Thomas Pesquet

Néhány szó az asztronautákról és előéletükről

Thomas Gautier Pesquet 
2009-ben került be az ESA űrhajós-jelöltjei közé, és 2010 novemberében teljesítette sikeresen kiképzését. 2016 novembere és 2017 júniusa között az Expedition 50 és 51 személyzetének tagjaként teljesített szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson.

Megan McArthur
2000 júliusában választotta be a NASA küldetés-specialistának, és augusztusban meg is kezdte a tréningeket. Az Expedition 9 tagjaként már egyszer teljesített szolgálatot az ISS-en. Az STS-116 és az STS-117 küldetés a kabin-kommunikációért volt felelős, majd az STS-125 misszió egyik tagjaként vett részt űrrepülésen, mely a Hubble Űrteleszkóp egyik szervizküldetése volt. 2019-ben nevezték ki az Űrhajós Iroda helyettes igazgatójának. Férje az a Bob Behnken, aki a SpaceX Demo-2 küldetés alkalmával először repült a Crew Dragon űrhajóval az ISS-re.

Shane Kimbrough
Az STS-126 misszió és az Expedition 49/50 tagjaként kétszer járt már az űrben. A korábban a hadseregben szolgáló ezredes összesen hat űrsétát tett a két küldetése során, következő útjára pedig a Crew-2 parancsnokaként indul majd.

Hoside Akihiko
1999-ben választotta ki a JAXA (Japán Űrügynökség) azon három űrhajós egyikeként, akik később az ISS-re repülhetnek. 2001 januárjában fejezte be űrhajós kiképzését és még abban az évben áprilisban részt vett a “haladó” ISS-tréningen is. Karrierje során sok különböző programban vett részt, többek között a NEEMO 18-on (a Nasa Extrém Környezeti Küldetési Művelet 18. küldetése), vagy a CAVES-ben (az ESA Cooperative Adventure for Valuing and Exercising human behaviour and performance Skills nevű programja). Részt vett az STS-124 küldetésen és az Expedition 32/33 tagjaként is járt az űrben.



Űrhírek – 2020. augusztus 23.

  • Hétfőn sikeresen lezajlott a Starship SN-6 prototípus kriogenikus nyomástesztje. Néhány nappal később pedig be is szerelték az új Raptor SN-29 hajtóművet, amivel a tervek szerint ma fogják megkísérelni a statikus hajtóműtesztet. Ha pedig ezt is sikerrel teljesítette az SN-6, jövő pénteken sor kerülhet a 150 méteres ugrásra.
  • Szintén hétfőn ünnepelte 87. születésnapját Gene Kranz, a NASA korábbi repülésigazgatója. Kranz volt a többek között “szerencsés kudarccal” végződött Apollo-13 küldetésen szolgálatot teljesítő csapatok egyik vezetője, és épp a baleset alatt beosztott repülési igazgató. Az ő nem tervezett elsődleges feladata lett, hogy megszervezze a három űrhajós, Jim Lovell, Fred Haise és Jack Swigert élve visszahozatalát a Földre, és megszervezze, koordinálja a mentési műveleteket. Kranz összesen 34 évig volt a NASA alkalmazottja. Boldog születésnapot és még sok egészséges és nyugodt évet kívánunk neki!
  • Kedden hajtotta végre sikerrel a SpaceX a Starlink-10 küldetést, melynek keretében 58 db Starlink műholdat és 3 db SkySat földmegfigyelő műholdat állítottak Föld körüli pályára. A küldetés érdekessége volt, hogy a Falcon-9 1049 rakéta hatodik alkalommal indult el és tért is vissza sikeresen a Földre. A küldetésprofilt itt, a rövid beszámolót pedig itt és itt találjátok.
  • Magyar idő szerint kedd este negyed 8 körül vált le a Nemzetközi Űrállomásról az utolsó HTV-9 japán teherűrhajó. Az újgenerációs HTV-X űrhajó első repülésére még kb. másfél évet kell várnunk, hiszen a tervek szerint legkorábban 2022 februárjában szállít először utánpótlást majd az ISS-re.
  • Kedden megérkezett Cape Canaveralba a SpaceX Crew-1 misszión bevetésre kerülő Crew Dragon űrhajója. A Dragont minden szükséges tesztnek alávetették még Hawthorne-ban, és miután ezeket sikerrel teljesítette kerülhetett sor az átszállításra Floridaba. A SpaceX mérnökei az utolsó szerelési munkálatokat fogják végrehajtani rajta, és felkészítik a múlt héten nyilvánosságra hozott október 23-i tervezett indulásra. Eközben a Falcon-9 B1061 hordozórakéta első fokozata már a hangárban várakozik, a második fokozaton pedig sikeres statikus hajtóműtesztet hajtottak végre McGregorban.
  • A hét közepén Elon Musk egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az egyik, épp tesztelés alatt álló Raptorral 330 bar kamranyomást sikerült elérniük károsodás vagy utólagos megsemmisülés nélkül, ami új rekordnak számít az űriparban. A végső cél 350 bar nyomás, de Musk egy válaszában azt is megerősítette, hogy az SN-40 jelzésű hajtómű már a most tesztelés alatt állóhoz képest fejlesztéseket tartalmaz, így a további nyomásszint-növelés és rekorddöntés sem várat talán sokáig magára.
  • December 6-án szállhat le a a japán Hayabusa-2 űrszonda, mely a Ryugu kisbolygó felszínéből vett mintával fog visszatérni a Földre. További információk ebben a cikkben.
  • Kína is újabb sikeres rakétaindítást hajtott végre magyar idő szerint ma hajnalban. A Long March 2D rakéta a Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Bővebben a küldetés profilban és a beszámolóban tudtok olvasni erről a misszióról.
A Falcon-9 B1049 hatodik indítása augusztus 18-án
Fotó: SpaceX

Megkapta a Hayabusa-2 a végső leszállási engedélyt

A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) aszteroida minta-visszahozó küldetése a Ryugu kisbolygóhoz hamarosan a véget ér, ugyanis a tervek szerint december 6-án fog belépni a légkörbe az a kapszula, ami az értékes mintákat hordozza. A leszállást az ausztráliai Woomera Range Complex területén tervezik végrehajtani. Ennek a megerősítését jelentette be az ausztrál és japán kormány a napokban.

A mintavétel művészi ábrázolása

A Hayabusa-2 (magyarul: Vándorsólyom-2) küldetést tíz évvel ezelőtt, 2010. augusztusában hagyta jóvá a japán kormány a JAXA kérésére. A küldetés célpontja a 162173 Ryugu C-típusú széntartalmú aszteroida volt. A széntartalmú aszteroidák őrzik meg a legősibb anyagokat a Naprendszerünkben, ásványok, jég és egyéb szerves anyagok keverékeit. Az indítást 2014. november 30-ra tervezték, de ezt december 3-ra kellett halasztani. A Hayabusa-2 2014. december 3-án magyar idő szerint 6:22-kor indult egy H-IIA rakétán a Tanegasima Űrközpontból. A raktérben helyet kapott még a PROCYON kisműhold, ami a Ryugu mellett elrepülve hajtott volna végre méréseket, de meghibásodott az ionhajtóműve, így a küldetés kudarcba fulladt.

A Procyon kisműhold

Az űrszondát a Hayabusa-1 alapján tervezték, pár kisebb fejlesztéssel. Tömege 610 kilogramm üzemanyaggal együtt. A szonda meghajtásáról négy darab ionhajtómű gondoskodik, két kihajtható napelemtábla pedig az áramellátásról. A szondát két darab lítium-ion akkumulátorral is ellátták. Az ionhajtóművek xenont használnak a gyorsításhoz, ebből 66 kilogramm volt a fedélzeten (ez kb. 2000 m/s ∆v -t szolgáltatott). A szonda tájolását star-trackerek (csillag-követők) segítségével határozták meg, 4 darab reakciókerék és hidrazinnal működő reakciófúvókák irányították a Hayabusát. A kommunikációt két darab nagy nyereségű antennával bonyolítják le, 8 vagy 32 kbit/s adatátviteli sebességekkel. Két földi állomás található Japánban ami képes kommunikálni a szondával, de a NASA Deep Space Networkjét és az ESA malargüe-i (Argentína) földi állomását is használatba vették.

2018. június 28-án érkezett meg a Ryugu kisbolygóhoz. Itt körülbelül másfél évig tartózkodott és a következőket végezte el a tudományos küldetése keretében:

  • a Ryugu feltérképezése különböző kamerarendszerekkel
  • a taljban és a felszínen található ásványi anyagok kutatása különböző spektrométerekkel
  • négy kis rover kibocsátása a felszínre, három sikeres volt
  • egy kinetikus ütköző egységgel mesterséges krátert létrehozva mélyebben található minták begyújtése
  • a Ryugu belső szerkezetének a vizsgálata, illetve a napszél hatásainak elemzése

A mintákat egy 16 kilogramm tömegű kapszulába helyezték, ami a szonda oldalára van felerősítve. 2019. novemberében sikeresen végrehajtotta a visszatérő pályára állító manővert, hogy a mintákat szállító kapszula vissza tudjon érkezni a Földre. A tervezett visszatérés december 6-án fog történni. A szonda kiereszti a kapszulát, ami ~12 km/s (43 200 km/h) sebességel fog belépni a légkörbe. A több ezer celsius fokos ionizált légköri gázoktól egy hőpajzs védi meg a visszatérő egységet. 10 km magasságban egy radarjel-visszaverő ejtőernyő kinyílik ami tovább lassítja a kapszulát. Ezután leválik a hőpajzs és egy helymeghatározó jelet kezd sugározni az egység a begyűjtő csapatoknak. A Woomera Range Complex lezárt területén lesz a landolás. Jelenleg a területet az Ausztrál Légierő használja, de a történelem során több katonai és űrhajózási célra is fel volt használva ez a terület, például az első atombomáját is itt robbantotta fel az Egyesült Királyság, illetve innen indították a Black Arrow hordozórakétákat amivel a Prospero műholdat állították pályára.
Landolás után a japán szakemberek begyűjtik a kapszulát és hazaszállítják Japánba a minták vizsgálatára. Körülbelül 100 miligrammnyi aszteroida-por van elraktározva a kapszulában.

A Hayabusa-2 űrszonda további küldetése egyelőre még nincs meghatározva, de két lehetséges forgatóköny van számításban: mivel még körülbelül 30 kilogrammnyi xenon maradt a Hayabusán, egy Vénusz-elrepüléssel egy másik aszteroidához, név szerint a 2001 AV43-hoz tudnák indítani a Hayabusát egy hintamanőver segítségével. A második opció egy másik aszteroida, a 1998 KY26 direkt megközelítése.

HTV-9 teherűrhajó leválás

Magyar idő szerint ma este 19:15-kor válik le az utolsó japán HTV teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásról. A HTV-t előszőr a Harmony modultól csatlakoztatják le, majd a Canadarm-2 robotkar segítségével távolabb emelik és megkezdi a távolodást. A HTV végül majd a Csendes-óceán fölött fog megsemmisülni a légkörbe való belépés közben. A következő generációs HTV-X japán teherszállító bemutatkozására 2022-ben kerül majd sor.

Az eseményt természetesen a NASA élőben közvetíti, bővebb információk pedig itt találhatók.

Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. augusztus 2.

  • Hétfőn kísérelte meg először a SpaceX a statikus hajtóműtesztet a Starship SN-5 prototípussal, azonban kisebb technikai gondok miatt végül nem került sor a begyújtásra. Csütörtökre sikerült mindent kijavítani, és a teljes tankolási, majd gyújtási folyamatot letesztelni. A Raptor SN-27 hajtómű hibátlanul teljesítette a néhány másodperces begyújtást, teljesen simának tűnt az egész teszt, amit Elon Musk is megerősített Twitteren. Így végre sor kerülhet a várva várt 150 méteres tesztugrásra, remélhetőleg még ma, augusztus 2-án vasárnap, ami újabb mérföldkő lesz a Starship prototípusok tesztsorozatában.
  • Kedden nyilvánosságra hozta a NASA a kereskedelmi űrutazás programjának második éles küldetésén, azaz a Crew-2 misszión résztvevő űrhajósok nevét. A jelenleg épp az ISS-ről visszatérő Dragon Endeavour űrhajóval a tervek szerint 2021 február végén vagy március elején indulhat Shane Kimbrough parancsnok (NASA), Megan McArthur pilóta (NASA), Akihiko Hoshide küldetés specialista (JAXA) és Thomas Pesquet küldetés specialista (ESA). Ebben a cikkben tudtok bővebben olvasni a bejelentésről.
  • Csütörtökön elindult a harmadik és egyben utolsó idei Mars-küldetés is. Ezúttal a NASA Perseverance roverje indult a Vörös Bolygóra egy Atlas-V 541 rakétával Cape Canaveralból. A részletes küldetésprofilban, és az indítás beszámolójában még többet olvashattok a misszióról.
  • Pénteken egy orosz rakétaindítás is történt. Ezúttal azonban nem a Roszkoszmosz volt a megbízó, hanem a Russian Satellite Communication Company. További infókat itt, az indításról készült videót itt találjátok.
  • Szintén péntek este indult volna az Arianespace Ariane-5 rakétája Francia Guyanából, ám néhány perccel a start előtt leállították a folyamatot, mert a földi kiszolgáló berendezésnél hibát észleltek. A rakéta indítása ismét több hetet csúszik, ezúttal augusztus 15-e az új tervezett időpont. A küldetésprofilt természetesen ehhez is megírtuk, így a részletekről ebben a cikkben olvashattok még többet.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! Pénteken jelentették be ugyanis, hogy sikerült a július 4-i kudarccal végződő indítás hibájának okát feltárni, és még augusztusban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra. További infók itt.
  • Több születésnapot is ünnepeltünk a héten. Július 29-én volt a NASA alapításának 62. évfordulója, így egyrészt egy sikeres Mars-küldetés indításával, másrészt remélhetőleg a DM-2 tesztküldetés Dragon Endeavour űrhajójának sikeres vasárnapi visszatérésével és a misszió lezárásával ünnepelhet az űrhivatal. A másik ünnepelt pedig Bob Behnken, éppen a DM-2 misszió egyik asztronautája július 28-án töltötte be 50. életévét. Boldog születésnapot és biztonságos, sikeres visszatérést kívánunk neki!
  • Végül, de nem utolsósorban, a hét remek lezárásaképp véget ér a DM-2 küldetés, mely május 30-án indult. A NASA két űrhajósa, Doug Hurley és Bob Behnken két hónapot és két napot töltött az ISS-en az Expedition 63 személyzet tagjaként. A küldetés teljes sikerét a remélhetőleg sima és zökkenőmentes ma esti leszállás koronázhatja meg. Rengeteg kisebb-nagyobb hírt osztottunk meg folyamatosan a küldetésről, ha a DM-2 címkére rászűrtök, minden korábbi írásunkat megtaláljátok ebben a témában.
Bob Behken és Doug Hurley a Dragon Endeavourben az ISS-ről történő leválás előtt