Űrhírek – 2020. május 24.

Érthető módon ez a hét a jövő szerdai Demo-2 küldetésről és az arra való felkészülésről szólt leginkább, de azért volt más történés is.

  • A múlt vasárnapról keddre halasztott Starlink-7 küldetést végül ezen a héten sem sikerült elindítani, ugyanis a Falcon-9 landolási zónájában tomboló trópusi vihar veszélyeztette volna a leszállást és magát az Of Course I Still Love You drónhajót. Mivel a következő, kulcsfontosságú Demo-2 küldetés indításához már túl kevésnek bizonyult volna a visszatérési, majd újbóli kihajózási idő, a SpaceX úgy döntött, hogy mindenképp az első emberes indításuk után pótolják ezt a missziót. Mivel kb. 8-10 napot vesz igénybe, hogy az OCISLY visszatérjen a Demo-2 hordozórakétájával Cape Canaveral kikötőjébe, majd újból elfoglalja helyét a következő landolási területen, valószínűleg június elején hajtják végre az indítást.
  • Ahogy kedden mi is megírtuk, váratlanul bejelentette lemondását Doug Loverro, a NASA emberes küldetésekért felelős vezetője. Május 18-i hatállyal ért véget a hivatása, amit alig fél éve vett át. Saját elmondása szerint “egy év eleji jelentős döntéshozatali hiba” szólt lemondása mellett, amiért magát tette felelőssé és egyedül neki kell viselnie a következményeket. A 27-i Demo-2 küldetés előtt alig másfél héttel ez nem a legjobb időzítés volt, ám mint utólag kiderült, ez szerencsére nem veszélyezteti az utóbbi idők egyik legfontosabb indítását. Helyét Ken Boversox veszi át, aki öt alkalommal repült az űrsiklóval és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka is volt.
  • Kedden újabb statikus hajtóműtesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN-4 prototípussal és az SN-20 jelzésű Raptorral. A tankolás és a begyújtás a tervek szerint történt, ám a hajtómű leállítása után kisebb tüzek keletkeztek az űrhajó teste körül. lángok valószínűleg azért csaptak fel, mert néhány szelep meglazulhatott vagy leválhatott az SN-4 alján lévő illesztésekről, és így a metán a levegővel érintkezve belobbant. A beépített tűzoltó berendezés végül eloltotta a tüzet és biztonságosan megtörtént az üzemanyagtartályok leengedése, de elővigyázatosságból még másfél napig meghosszabbították a lezárásokat és a SpaceX alkalmazottak se mehettek a tesztpad közelébe. Végül csürtörtök reggel oldották fel a lezárásokat. Úgy tűnik, az SN-4 komolyabb sérülések nélkül vészelte át a nem várt tűzesetet, és néhány napi javítást követően újabb tesztekre készülnek vele a mérnökök, hiszen május 28-ra és 29-re, illetve június 1-jére újabb útlezárásokat írt ki a sheriff hivatal.
  • Szerdán megkezdődött a végső felkészülés a május 27-i Demo-2 indításra, mely 2011 júliusa óta az első emberes indítás lesz az Egyesült Államokból. A két űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken repülőgéppel érkezett meg a Johnson Űrközpontból a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, és Bob Cabana, az űrközpont vezetője fogadta őket – a Covid-19 vírus miatt előírt szigorú előírások betartása mellett. Egy rövid sajtótájékoztató után az asztronauták elfoglalták lakhelyüket, mely hagyományosan egy tengerparti ház az űrközpont területén.

    A Demo-2 küldetéssel kapcsolatban naponta beszámoltunk és beszámolunk a legfrissebb történésekről, további híreket ezzel kapcsolatban az alábbi linkeken találtok:
    – a szerdai események és fotók az összeszerelt Falcon-9-ről és a Crew Dragon űrhajóról itt és itt
    – a csütörtöki ún. Flight Readiness Review (azaz az indítás készültségi helyzetének vizsgálatára irányuló értekezlet) eredménye
    – a pénteki statikus hajtóműteszt
    – a szombati utolsó főpróba a két űrhajóssal egészen a tankolási folyamat megkezdéséig
  • Szerdán sikeresen elindult az utolsó H-2B japán hordozórakéta a Tanegashima Űrközpontból, mely a szintén utoljára használt HTV teherűrhajót juttatta az űrbe. A teherűrhajó rakterébe mintegy 4 tonna utánpótlást és 2,2 tonna egyéb felszerelést pakoltak a Nemzetközi Űrállomás számára, melyet öt nap után ér majd el az automata vezérlésű űreszköz. Japán jelenleg legerősebb rakétáit, a H-2B-t és a H-2A-t az alacsonyabb üzemeltetési költségű és modernebb H3 rakéta váltja majd fel, ami a HTV-X teherhajót fogja a jövőben Földkörüli pályára juttatni.
  • Csütörtökön megérkezett a Kennedy Űrközpontba annak az Atlas-5 rakétának az első fokozata, mely a júliusban induló új marsjárót, a Perseverance-t juttatja majd az űrbe. Maga a rover és a speciális helikopter is a végső összeszerelési fázisban vannak, és amint a rakéta többi eleme is az űrközpontba ér, megkezdődhet a végső összeszerelés.
  • Az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz is végrehajtott egy sikeres indítást pénteken. Egy Szojuz-2.1b rakéta startolt el Bajkonurból moszkvai idő szerint délelőtt 10:31-kor egy Fregatt második fokozattal, rakterében egy katonai rakétamegfigyelő műholddal. Az orosz védelmi hivatal nem számolt be részletekről, mindössze az indítás sikerességét erősítették meg. Mindössze annyi ismert, hogy a műhold 1600 km és 39000 km közötti magasságú elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül.
Bob Behnken és Doug Hurley az utolsó szombati Demo-2 főpróbán
Foto: NASA

Sikeres japán indítás az ISS-re

Tegnap délután elindult a japán HTV-9 teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra.

A japán űrhivatal (JAXA) H-IIB rakétájával indult a teherhajó a Tanegashima Űrközpontból indult, és 5 nap múlva éri el az ISS-t. A HTV-9 4 tonna utánpótlást szállít, többek között új lítium-ion akkumulátorokat is, melyeket idén fognak több űrsétával felszerelni az állomásra.

Forrás: MHI Launch Services

Űrhírek – 2020. február 23.

  • Egy újabb Starlink indítással kezdődött a hét, a SpaceX immár az ötödik ilyen küldetését hajtotta végre tavaly május óta. A 60 darab műholdat ismét terv szerint sikerült orbitális pályára állítani, azonban az első fokozat ez alkalommal nem tudott leszállni az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra, hanem a vízben landolt és menthetetlen károkat szenvedett. Itt írtunk róla részletesen.
  • Másnap, kedden azonban jó híreket is kaptunk a cég háza tájáról: bejelentették, hogy 2021 végétől a Space Adventures céggel karöltve lehetőséget biztosítanak civileknek is, hogy a Crew Dragon űrhajóval Föld körüli pályán tölthessenek el több napot. A hírrel ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
  • Idén második alkalommal startolt el egy Ariane-5 rakéta. Ezúttal két rakomány is helyet kapott a raktérben, a japán JCSAT-17 és a koreai GEO-Kompsat 2B műholdat állították orbitális pályára. Előbbi egy kommunikációs, utóbbi pedig egy éghajlat- és környezetvizsgáló műhold.
  • Kína is újabb rakétaindítást hajtott végre február 18-án. A Long March 2D rakéta négy darab technológiai kísérleti műholdat juttatott az űrbe a Xichang Űrközpontból. Érdekesség, hogy ez a helyszín első alkalommal adott otthont ennek a típusú rakétának az indításához, korábban csak Long March 3 rakéták startoltak innen. Kínának idén ez már a negyedik sikeres missziója volt.
  • Szerdán jelentette be a Roszkoszmosz, hogy lecseréli az áprilisban az ISS-re induló két kozmonautáját. Nikolai Tikhonov és Andrei Babkin leváltását “orvosi okokkal” magyarázza az ügynökség, és helyettük a tartalék személyzet két tagja, a veterán Anatoly Ivanishin és az újonc Ivan Vagner kapnak helyet a Szojuz MS-16 űrhajón az amerikai Christopher Cassidy mellett.
  • Egyre valószínűbb, sőt szinte már biztos, hogy a SpaceX visszatér a Los Angeles-i kikötőben található bázisához. Csütörtökön ugyanis a kikötő vezetősége jóváhagyta az építési engedélyeket a terület bővítéséhez és a szükséges infrastruktúra létrehozásához. A végső engedélyt azonban a Los Angeles-i városi közgyűlésnek kell kiadni, amely szerdán dönt ebben a témában.
Az Ariane 5 indítása február 18-án
Forrás: ESA/CNES/Arianespace

Űrhírek – 2020. február 9.

Újabb hét telt el, melynek második fele jóval eseménydúsabb volt, mint az első. Nézzük, mik történtek világszerte!

  • Három űrhajós tért vissza a Szojuz MS-13-al az ISS-ről. Christina Koch, Luca Parmitano és Aleksandr Skvortsov hazatéréséről ebben a cikkben olvashattok.
  • Újabb NASA megbízást nyert meg a SpaceX. Ez alkalommal a 80 millió dolláros PACE misszió (Plankton, Aerosol, Cloud and ocean Ecosystem) végrehajtásával bízta meg őket az űrhivatal, melyet 2022 végén terveznek megvalósítani. Az űrbe juttatandó műholdnak több feladata is lesz: vizsgálni a Föld légkörét, az óceánok egysejtű élővilágának változását a klímaváltozás következtében, illetve segítség lesz az éghajlatmodellek felülvizsgálatával a minél inkább pontos előrejelzésekhez.
  • Sikeresen Föld körüli pályára állított egy Szojuz-2.1b rakéta 34 OneWeb telekommunikációs műholdat. A rakéta február 7-én indult el a kazahsztáni Bajkonurból. Ez a misszió az első volt abból a tízből, melyet a OneWeb idén kíván végrehajtani. Összesen 648 db műholdat terveznek az űrbe juttatni, és a jelenlegi nyilatkozatok szerint még ebben az évben el akarják indítani a globális internetszolgáltatásukat.
  • A SpaceX állásbörzét tartott a texasi Boca Chicaban. Az érdeklődőket maga Elon Musk is fogadta az épülő Starship SN-1 főhadiszállásán. A felvételek és képek alapján rengetegen voltak kíváncsiak az állásajánlatokra, de a nem épp mindennapi helyszín eleve sok embert odacsábított.
  • Újabb jelentős hiba került napvilágra a Starlinerrel kapcsolatban, melyről itt írtunk bővebben. A hiba nyilvánosságra kerülésén felül azonban a NASA nyilatkozatai még kínosabbak. Doug Loverro, a hivatal Human Exploration and Operations Directorate (magyarul az emberes felfedezésekért és küldetésekért felelős részleg) kommunikációs igazgatója a hivatalos telekonferencián úgy fogalmazott, hogy “miért kellett volna nyilvánosságra hoznunk a hibát, mikor még a bekövetkezte előtt orvosoltuk azt?” Úgy gondolom, hogy az adófizetők, akik nem kevés pénzzel támogatják a NASA-t, nagyobb tiszteletet érdemelnének…
  • Tegnap Japán is sikeres rakétaindítást hajtott végre a Tanegashima Űrközpontból. A H2-A rakéta 12 nappal később indulhatott el végül a tervezettnél, mert az első start előtt nitrogénszivárgást találtak a mérnökök. A rakomány, mely egy optikai felderítő műhold volt, végül gond nélkül orbitális pályára állt.
  • Két további indítás is lesz a következő órákban, először egy Northrop Grumman Antares 230+ rakéta startol el egy Cygnus teherűrhajóval, mely utánapótlást szállít az ISS-re, majd pár órával később az ULA Atlas V rakétája indul el, mely az ESA megbízásából jutattja az űrbe a Solar Orbiter napszondát. A két misszió előzetesét itt találjátok.
  • Alig néhány órája érkezett két remek hír is:
    – a Voyager 2 továbbra is él és jeleket sugároz vissza a Földre! A mérnökök néhány hete kezdtek aggódni, hogy esetleg megszakadt a kapcsolat a szondával, ám végül sikerült ismét befogni a jeleit, melyek egyre távolabbról érkeznek.
    – Megérkezett Cape Canaveralba az a Crew Dragon űrhajó, amit a Demo-2 küldetéshez használnak majd. Az első emberes indítás az ISS-re, mely amerikai asztronautákkal, amerikai űrhajóval, amerikai földről történik már márciusban megvalósulhatna, de a NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós, Doug Hurley és Robert Behnken mennyi időt tölt majd az Űrállomáson. Mivel a hosszabbtávú misszióhoz további tréningek szükségesek, ezért az indítás áprilisban valósulhat meg.

Látogatók a Merkúrnál – 3. rész

Az előző írásomban a Merkúrnál járt legutóbbi űreszközt mutattam be. Sajnos a MESSENGER űrszondát leváltó következő látogató megérkezésére még pár évet várnunk kell, de az eddigiekkel ellentétben a 2026-ban érkező űrplatform egyszerre két látogatót is visz a Naphoz legközelebbi égitesthez.

A BepiColombo űrszonda az Európai Űrügynökség 1985-ben indított Horizon 2000 néven elnevezett program egyik alapküldetésének űreszköze. Az ESA a Japán Űrügynökséggel együttműködve a terveknek megfelelően két berendezést indított el a Merkúr felé. Igaz ugyan, hogy a tervek szerint egy leszálló egység is ment volna a különleges platformmal, de sajnos ezt a lehetőséget pénzhiány miatt elvetették. Így a Merkúron való landolás egyelőre várat magára. Csak remélni tudjuk, hogy még a mi életünkben sor kerül egy ilyen tudománytörténeti eseményre.

A BepiColombo egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén
Forrás: ESA

Az olasz asztrofizikusról dr. Giuseppe “Bepi” Colomboról elnevezett űreszközt az eredeti tervek szerint 2016 júliusában indították volna egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén. De több alkatrészt nem sikerült időre legyártani, így az indítás 2017-re tették át. Ismételt csúszások és hiányosságok miatt a tényleges indításra 2018. október 20-án került sor, magyar idő szerint 3:45-kor a Francia Guyana-i Kourouból. Szerencsére az előre nem tervezett csúszások nem befolyásolták a tervezett érkezést, mely továbbra is 2026-ban esedékes. A BepiColombo platformmal együtt a megérkezés dátumáig különleges pályájának köszönhetően hat alkalommal fogja megközelíteni a bolygót.

Forrás: ESA Science & Technology (YouTube)

A Merkúr felé száguldó űreszközöket az űrkutatásra jellemző módon mozaikszavakkal nevezték el. Az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter) és a japán MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) eltérő feladatokra, eltérő pályamagasságra tervezett eszközök. Az ESA szondája a tervek szerint a felszínhez közel repül majd el, s fő feladata a kőzetréteg összetételének megállapítása lesz. Ellenben a japán szonda útitársánál magasabb pályára áll és a Mariner-10 által 1974-ben felfedezett mágneses teret vizsgálja, valamint méréseket végez a Merkúr ritka légkörében. Mindenesetre az első beérkező adatokra még várnunk kell, hiszen a platform első találkozása 2021. október 2-án esedékes.

BepiColombo
Forrás: ESA

A Mariner-10 és a MESSENGER űrszondák eredményei és sikeresége vitathatatlan, de biztos vagyok benne, hogy a jövő tartogat még számos érdekességet a Naphoz legközelebb eső bolygóról. Addig is a két sikeres küldetés során rögzített felvételek alapján készített térkép online változata mindenki számára elérhető. Természetesen, mint a világban bárhol a Merkúr bolygón is találkozhatunk magyar vonatkozásokkal. A MESSENGER nagyfelbontású képeinek hála a planéta felszínén számos kráter és egyéb képződmény kapott nevet. A felszínen hat kráter magyar névre lett elkeresztelve: név szerint a Bartók, Jókai, Liszt, Petőfi, Munkácsy és Kertész objektumokkal találkozhat az ember, ha a Google ingyenes online térképét böngészi.

A Merkúr magyarokról elnevezett kráterei. A sorrend fentről jobbra haladva: Jókai, Kertész, Liszt, Bartók, Munkácsy és Petőfi
Forrás: Nasa, Google Mercury map

Űrhírek 2019. november 3.

Újabb vasárnap este, újabb heti hírösszefoglaló. Lássuk is a heti történéseket.

  • Újabb indítás volt tegnap a Nemzetközi Űrállomásra, cikkeinket a misszióról itt és itt olvashatjátok.
  • A Boeing új Starliner űrhajójának vészhelyzeti mentőrendszerét tesztelik holnap az új-mexikói White Sands Missile Range katonai bázison. A három órás tesztablak magyar idő szerint délután 15:00-tól nyílik, és a NASA élőben közvetíti majd Youtube-on. Egy emelkedés közbeni vészhelyzetet fognak szimulálni, melyben az űrhajót biztonságos távolságra juttatják a vészhelyzeti hajtóművek. Hasonló lesz, mint amire a SpaceX készül, csak itt nem tényleges indítás közben, hanem a földről történik majd a teszt.
  • Tegnap elhagyta az ISS-t a HTV-8 japán teherűrhajó, melyet még szeptember 28-án lőttek fel, és szállított új akkumulátorokat az űrállomásra. Most az azóta kiszerelt, régi akkumulátorokkal megpakolva fog hamarosan elégni a légkör sűrű felsőbb rétegeiben . Hosszabb írás itt olvasható róla.
  • Megérkezett Floridába a jövő februárban útnak induló Solar Orbiter napszonda. A NASA és ESA együttműködésében készített szonda a Napot fogja tanulmányozni, hasonlóan mint a már működő Parker Solar Probe, azonban másféle műszerekkel. A szondát az ULA cég Atlas-V rakétája fogja majd az űrbe juttatni. Itt tudtok hosszabban olvasni a küldetésről.
  • Egy sikertelen 2017-es indítás óta előszőr repülhet újra Kína legnagyobb rakétája, a Long March-5. A hordozó, mely 14 tonnát (!) képes geostacionárius pályára juttatni, várhatóan december második felében indulhat egy tesztküldetésre, melyet jövőre egy Hold-misszió követhet. Ez lesz amúgy a rakéta harmadik küldetése – a sikeres első fellövés után, a másodiknál az első fokozat hajtóművének turbópumpája mondta fel a szolgálatot. Hosszabb írás itt található a hírről.
  • 20 tonnás, 3 személyt is ellátni képes űrállomáson dolgozik India. Az ISRO (Indiai Űrhivatal), mely 2022-ben tervez először indiai űrhajóst juttatni az űrbe a Gaganyaan nevű űrhajóval, ennek a programnak a kiterjesztéseként szeretne egy saját űrállomást is. Az űrállomás 120-140 km magasan keringene, ami meglehetősen alacsony az ISS 400 km magas pályájához képest. Itt olvasható a teljes írás.
  • Heti színes: november elsején elindult az Apple új streaming szolgáltatása, az Apple TV+. Nekünk ez azért érdekes, mert aznap elérhető is lett a “For all mankind” című alternatív történelmi sorozat első 3 része, melyben a szovjetek jutnak először a Holdra. Itt már ki is raktuk az előzetest. Sajnos nem volt még időm belenézni, de amint lesz, írok majd róla egy kritikát.
A Starliner már a tesztálláson
Forrás: NASA/Boeing

Űrhírek 2019. szeptember 30.

Lássuk mi minden történt mostanában.

  • Második alkalommal már sikeresen elindult, és szeptember 28-án meg is érkezett az ISS-re a HTV-8. A japán űrhajó utánpótlást és felszereléseket szállított a Nemzetközi Űrűllomásra. Az első indítási kísérletet a kilövőállomáson keletkezett tűz miatt kellett lefújni. A következő japán utánpótlás-küldetés 2020 májusában várható, mely egyben a HTV űrhajó utolsó útja is lesz – utána egy továbbfejlesztett verziót terveznek már használni.
  • Kína továbbra sem tétlenkedik: ebben a hónapban már az ötödik indításon vannak túl. Ezúttal egy Long March 2-D rakéta vitt fel egy újabb Yunhai-1 meteorológia műholdat.
  • Szeptember 25-én újabb 3 űrhajós indult el a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz MS-15 fedélzetén, az Expedition 61 keretében. Ez volt a Szojuz FG gyorsítórakéta utolsó fellövése, melyet a Szojuz-2 fog felváltalni az emberes kilövéseknél. További érdekesség, hogy első alkalommal indult útnak az Egyesült Arab Emirátusokból egy űrhajós, Hazza Al Mansouri mérnök Oleg Skripochka orosz parancsnokkal és Jessica Meir amerikai repülési mérnőkkel együtt csatlakozott a 3 tagú személyzethez az ISS-en.
  • Elon Musk szombati prezentációjában egy kérdésre válaszolva érintette Jim Bridenstine NASA igazgató eléggé megosztó nyilatkozatát is, melyben azt sugallta, hogy a SpaceX-nek -és persze a többi partnernek is- kvázi a saját érdekein felül kéne képviselnie a NASA Commercial Crew Programját (kereskedelmi személyzetszállítás az ISS-re és vissza). Elon frappáns válaszában mindössze annyit mondott mindenféle kritikát nélkülözve, hogy a SpaceX erőforrásainak legnagyobb részét a Falcon 9 hordozórakéta és a Crew Dragon személyszállító űrhajó fejlesztése teszi ki, míg a (saját véleményem szerint irigységből kritizált) Starship program kevesebb, mint a források 5%-át…

Űrhírek 2019. szeptember 15.

Kevesebb mostanság az izgalmas hír, de persze így is sikerült lemaradnunk.. Most azonban pótlunk egyet, nézzük mi minden történt:)

  • Továbbra sincs új hír a sikertelen indiai Holdraszállásról, bár megtalálták a szondát, és kapcsolatat is próbáltak teremteni vele. Dave korábbi beszámolója itt olvasható.
  • Sikertelen japán indítás: Japán a HTV-8 misszió keretében szállított volna utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra, azonban a kilövés előtt tűz keletkezett a kilövőállomáson, ezért lefújták az indítást. Új dátum egyenlőre nincsen és folyik a hivatalos vizsgálat. Hosszabban itt olvashattok a misszióról.
  • Bővítik a az orosz Vosztocsnij űrkikötőt, egy második kilövőállomást is építenek. Az új kilövőállomás a leendő Angara rakétacsaládot fogja kiszolgálni. Szegény Bajkonur… Részletes cikk itt.
  • A Blue Origin is nagyban építkezik, ők a floridai LC-36A (melyről korábban az Atlas-Centaur rakéták indultak) vették birtokba és építik át, hogy a leendő New Glenn-t indíthassák majd innen. Itt olvasható a részletes beszámoló.
  • Újabb sikeres kínai indítás, ezúttal egy Long March 4B hordozó vitt egy Ziyuan földmegfigyelő műholdat a világűrbe. És igen, ha kínai indítás, akkor megint hullik vissza minden a szárazföldre, pár újabb kedvenc kép a cikk végén.
  • Elon Musk Boca Chica-ban volt, és megtekintette a Starhoppert. Reméljük nagyban készül már a szeptember 28-án esedékes prezentációjára, mert mi már nagyon várjuk.
  • Ha már SpaceX, a cég 2 új küldetést nyert meg a SES vállalat új, O3b mPower nevű műhold-hálózatához. Az indítások 2021-ben várhatóak, és Falcon 9 lesz a hordozó mindkét esetben. Hosszabb írás itt található.