Űrhírek – 2020. május 17.

Ez a hét egy kicsit kevésbé volt eseménydús, lássuk, mik történtek a világban.

  • Kína ezen a héten is végrehajtott egy indítást, kedden a Kuaizhou 1A rakéta juttatott sikeresen az űrbe két kisméretű műholdat. Ezek is mini-szatelitek az első darabjai a Xingyun kommunikációs hálózatnak, mely összesen 80 db műholdból fog állni. A rakéta pekingi idő szerint reggel 9:16-kor startolt el a Góbi-sivatagban lévő Jiuquan űrközpontból, és fél órával az indítás után Alacsony Föld körüli pályára is álltak a műholdak.
  • Szerdán jelentette be a Planet Labs Inc. nevű magáncég, hogy a SpaceX Rideshare-programjának keretében 6 műholdat juttatnának az űrbe. Korábban már volt közös missziója a két cégnek, és a Planet Labsnak ismét a SpaceX-re esett a választása. További részletek ebben a cikkben.
  • Pár órája indult el sikeresen egy újabb Atlas-V rakéta, mely az X-37B orbitális teszt repülőgépet juttatta sikeresen Föld körüli pályára. A küldetés (melynek részleteiről itt olvashattok) eredetileg tegnap indult volna, azonban a rossz időjárás miatt egy nappal el kellett halasztani a startot. Ez a mára tervezett SpaceX Starlink-indítást is befolyásolta, mely szintén egy nappal későbbre csúszott, viszont mivel holnap a landolási zónában trópusi vihar fog tombolni, keddre halasztották a Falcon-9 indítását.
  • Újabb statikus hajtóműtesztre készül a SpaceX, amit az újonnan beszerelt Raptor SN-20-al fognak végrehajtani. Ez lehet az utolsó lépcsőfok a következő történelmi teszthez, ami a 150 méteres ugrás lesz.
  • Illetve a végére egy saját hír: jövő héttől minden nap egy érdekes cikkel jelentkezünk a május 27-i DM-2 küldetés felvonásaként. Érdemes lesz követni minket folyamatosan! 🙂
A Kuaizhou 1A rakéta indítása
Forrás: Weibo

Afrikára hullott a Long March rakéta felső fokozata

A múlt héten indított kínai Long March-5B rakéta felső fokozatának egyes darabjai Elefántcsontpart területén értek földet..

HIvatalos megerősítés nincs kínai részről, és a lehullott darabokból sem egyértelmű, de a fokozat röppályája alapján szinte bizonyos, hogy a törmelék a kínai rakétából származik.
A képeken jól látszik, hogy valószínűleg a fokozatban található üzemanyagcsövek élték túl a légkörbe visszatérést, jókora felfordulást okozva ezzel az érintett falvakban (sérültekről szerencsére nem érkezett jelentés).

A fokozat becsült pályája légkörbe visszatérés előtt – pont keresztezi Elefántcsontpartot
Forrás: Jonathan McDowell

Őszintén szólva kétlem, hogy lesz-e bármilyen hivatalos kommunikáció kínai részről, de ez megengedhetetlen eljárás, Kínának nagyon gyorsan változtatnia kell ezen.

Űrhírek – 2020. május 10.

Megint gyorsan eltelt egy hét, és elég izgalmas híreket tudtunk összeszedni nektek ezúttal is.

  • Május 5-én indult el első alkalommal Kína új rakétája, a Long March 5B, mely a tervek szerint az új kínai űrállomás moduljait fogja az űrbe juttatni. Most azonban hasznos teherként a szintén új fejlesztésű űrhajót juttatta Föld körüli pályára, amivel majd űrhajósokat szállíthatnak az űrállomásra, vagy még távolabb. A kapszula 3 nappal később sikeresen vissza is tért a Földre, így majdnem teljes sikernek könyvelhető el a misszió. Azért csak majdnem, mert egy szintén kísérleti elemként használt visszatérő teherszállító eszköz a légkörbe érkezéskor meghibásodott és megsemmisült. Az indításról és a visszatérésről itt és itt olvashattok többet.
  • Mozgalmas héten van túl a SpaceX is. A pénteki nap kivételével ugyanis minden nap különböző teszteknek vetették alá a Starship SN-4 prototípust. A tesztsorozat hétfőn kezdődött, amikor a statikus hajtóműteszt előtti ellenőrzésen feltöltötték az üzemanyagtartályokat immár valós körülményeket szimulálva folyékony oxigénnel és metánnal, és a hajtómű begyújtását leszámítva az összes indítási lépést végrehajtották. Kedden már mindenki a Raptor hajtómű gyújtását várta, azonban az utolsó pillanatban leállították a folyamatot (nem tudni, hogy szándékosan, vagy valami apró hiba miatt). Szerdán éjjel végül elérkezett az újabb történelmi pillanat: első alkalommal hajtott végre a SpaceX egy teljes méretarányú prototípuson statikus hajtóműtesztet. A Raptort 3-4 másodpercig működtették, de ez a pár másodperc is óriási előrelépésnek számít. És hogy ne gondolja senki azt, hogy egy egyszeri szerencsés művelet volt a teszt, csütörtökön megismételték a begyújtást, és megint néhány másodpercig láthattuk és hallhattuk az új generációs hajtóművet működés közben. Iszonyatos ereje van, képzeljük el, milyen élmény lesz, amikor a Superheavy hordozórakétán 31 ilyen hajtóművet indítanak el…Ebben a cikkben több linket is találtok a újabb mérföldkőnek számító eseményről a Starship történetében.
    A két sikeres teszt után pénteken kiszerelték a Raptort az SN-4-ből, amit további teszteknek vetnek alá. Még aznap végrehajtottak egy kisebb ellenőrző nyomástesztet, majd múlt éjjel újabb kriogenikus nyomásteszt következett. Ez a teszt is mindenképp sikeresnek mondható, hiszen a korábbi 4,6 bar nyomás helyett ezúttal 7,5 bar nyomást sikerült elérni, és az űrhajó teste ismét kibírta a nagy terhelést. Fontos megjegyezni, hogy az Mk1, SN-1 és SN-3 prototípusok már a legelső ilyen teszten “elvéreztek”, miközben az SN-4 már hat sikeres teszten van túl, amiből kettő a statikus hajtóműteszt volt. Elmondható tehát, hogy a Starship fejlesztése elképesztő ütemben és sikerrel halad, és miközben továbbra is a 4-es prototípust nyúzzák, az SN-5 szinte teljesen elkészült, sőt, már az SN-6 is építés alatt áll.
  • Kedden érkezett a bombahír, hogy Tom Cruise a NASA-val és a SpaceX-el tervez filmet forgatni! Az első híreket még akár álhírnek is gondolhattuk volna, ám kedd este Jim Bridenstine is megerősítette, hogy valóban közösen fognak dolgozni a színész-producerrel egy űrben játszódó filmen. Később Elon Musk is egy mondattal kommentálta a hírt, szerinte is “klassz lesz az egész”.
  • Csütörtökön befejeződött Bob Behnken és Doug Hurley tréningje, akik a május 27-i DM-2 küldetés űrhajósai lesznek. Ezzel az utolsó fázisába érkezett a felkészülés, a két asztronauta a korábbi gyakorlatnak megfelelően kötelező karanténba vonul, és három héten keresztül csak az indításban résztvevő mérnökök és szakemberek érintkezhetnek velük, szigorú előírások mellett.
  • Úgy tűnik, végre a NASA is kezdi észrevenni a SpaceX Falcon Heavy rakétájában rejlő potenciált és lehetőséget. Bár még nem hivatalos, de felröppent a hír, hogy az eredetileg 2022-től épülő Gateway első két modulját a korábbiaktól eltérően nem két küldetésen, hanem egyszerre juttatnák el a Holdhoz. Erre azonban a jelenleg aktív rakéták közül csak a Falcon Heavy képes, így újabb fontos megbízás várhat rá. Erről bővebben itt tudtok olvasni.
A Starship SN-4 első statikus hajtóműtesztjének történelmi pillanata

Visszatért az új kínai űrhajó

Ma reggel landolt a kapszula Belső-Mongóliában a három napos első tesztútja után.

Az elsődleges beszámolók alapján a küldetés sikeres volt, és a kapszula teljesítette minden feladatát. Az elnyújtott Alacsony Föld Körüli Pályán utazó űrhajó több sikeres pályamódosítást is végrehajtott, melynek végén 8000 km magasról tért vissza a légkörbe, ezzel tesztelve a hőpajzsait –egy Holdról való visszatérést szimulálva.

Ereszkedés közben

A kedden indult Long March-5B rakéta az új űrhajó mellett egy felfújható hőpajzzsal rendelkező tehervisszahozó űreszközt is szállított. Ez a kísérleti eszköz tegnap tért volna vissza (szintén Belső-Mongóliába), azonban valószínűleg elégett a légkörbe lépésnél. A kínai hatóságok szerint valamilyen anomália történt, így ez a teszt sikertelen volt.

A tesztút fontos lépés volt az új kínai űrtervek megvalósításához, legkorábban jövő év elején indulhat az új, moduláris kínai űrállomás építése. Azt se feledjük, hogy idén startol az első kínai Mars-szonda, illetve az első Hold-szonda, mely kőzetmintákat is szállít majd vissza a Földre. Izgalmas évek előtt áll a kínai űrkutatás, mi biztosan közelről fogjuk követni az eseményeket.
Az új űrhajóról korábban már itt és itt írtunk. Lassan adhatnának már valami nevet neki..

Gyorshír: Sikeres Long March-5B indítás

Ma délben sikeresen elindult Kina új rakétája, fedélzetén az első új generációs űrhajóval.

A most előszőr indított Long March rakéta 5B variánsa a leendő kínai űrállomás moduljait fogja majd szállítani, legkorábban 2020 végétől. A rakéta 5E verziója pedig idén még kétszer is indul: nyáron a Tienven-1 nevű első kínai Mars-szondát, illetve 2020 végén a Chang’e-5 Hold-szondát, mely talajmintát is hozna vissza a Holdról.
A mostani indításon a hasznos teher az új kínai űrhajó volt, mellyel később embereket szállíthatnak az új űrállomásra, illetve akár azon túl is.
A részletekért a tegnapi előzetesünket ajánlom, katt ide.
Most pedig lássunk pár szuper képet, és egy videós összefoglalót az indításról.

A Long March-5B a Vencsangi startálláson

Kína | Long March 5B / Új kínai űrhajó előzetes

Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2020. május 5-én, magyar idő szerint pontban délben elindul a Vencsang Űrközpontból a Kínai Népköztársaság legújabb hordozórakétája, és vele együtt az újgenerációs, legénység szállítására is alkalmas űrhajó.

Április 29-én már az indítóálláson volt az új Long March 5B, az újgenerációs űrhajóval, de később ötödikére halasztották az indítást a korábbi Long March 3B és Long March 7A kudarcok miatt. Az indítás célja hogy megbizonyosodjanak, hogy a rakéta képes 20 tonnánál nehezebb eszközöket is pályára állítani, ugyanis leghamarabb 2021 első felében tervezik az új moduláris űrállomásuk első elemét, a Tianhe modult pályára állítani.

Az űrhajó az összeszerelő csarnokban

A hasznos teher pedig nem más, mint az újgenerációs űrhajó, ami képes Hold, illetve Mars-utazásra is. Az űrhajó tervezett apogeuma 8800 kilométer magasan lesz, tehát a misszió hasonló az amerikai Orion űrhajó 2014-es tesztrepüléséhez. Ezt a magasságot az űrhajó a saját hajtóműveivel éri majd el, a rakéta csak lacsony Földkörüli pályára állítja.
Ezután egy nagysebességű visszatérést hajt végre az űrhajó, melynek célja az új hőpajzs éles tesztelése.
Ha minden jól sikerül, akkor Kína 2021-től egyszerre hat űrhajóst lesz képes indítani, a korábbi Sencsou űrhajó három férőhelyével szemben. A kapszulát részleges újrafelhasználhatóságra tervezték, ugyanis csak a hőpajzsot kell cserélni majd a misszió után, illetve üzemanyaggal feltölteni az űrhajó tartályait.

Long March 5B indítóálláson

A Long March 5B annyiban különbözik a Long March 5-től, hogy nincs második fokozat, az első fokozatra van ráhelyezve a 20,5 méter hosszú orrkúp. A Long March 5B azon kínai rakéták egyike, amelyek már nem az erősen toxikus hipergolikus üzemanyagot, hanem hidrogén, kerozin illetve oxigén keverékét használják.

“Kína 12 missziót tervez indítani ezzel a rakétával az új moduláris űrállomás építésére. Ezzel az indítással bebizonyosodik, hogy a rakéta készen áll a jövőbeli missziókra.”

Hao Chun, a Kínai Emberes Űrrepülési Mérnökiroda igazgatója
Long March 5B
A Tianhe modul tesztelés közben.

Kína számára ez az indítás kulcsfontosságú, ugyanis ha sikeres, akkor az ország számára megnyílnak az alacsony Földkörüli pályán túli emberes expedíciók lehetőségei is, illetve megkezdődhet az új moduláris űrállomás építése.
Előző cikkünket, ami az új kínai űrhajó dokkolási képességeiről szól, itt olvashatjátok.

Űrhírek – 2020. április 26.

Ismét összeszedtük a hét legfontosabb eseményeit nektek.

  • Április 22-én két indítás is volt a világban.
    – A SpaceX újabb 60 db Starlink műholdat juttatott fel az űrbe egy negyedjére használt Falcon-9 hordozórakétával. Mind az indítás, mind az első fokozat visszatérése sikeres volt, sőt, még az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikerült begyűjteni a hajóknak. A Ms. Tree és a Ms. Chef nevű hajók tegnap érkezett vissza a fairing darabjaival, az Of Course I Still Love You drónhajó pedig alig pár órája hajózott be a Cape Canaveral-i kikötőbe a B1051.4 első fokozattal. A SpaceX-nek összesen már 420 műholdja működik és kering és a Föld körül. Ez az indítás egyben azt is jelentette, hogy immár a Falcon-9 rakéta lett a legtöbbet használt, ma is működtetett rakéta az USA-ban 84 indítással, ezzel maga mögé utasítva a ULA Atlas-5 rakétáját 83 indítással.
    – A másik indítást Irán hajtotta végre a shahroudi rakéta indítóállomásról. A Qased (magyarul Hírvivő) hordozórakéta egy Noor nevű kisebb katonai eszközt állított orbitális pályára. Az amerikai hírszerzés is sikeresnek nyilvánította az indítást a nyilvános keringési adatok alapján. Azonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a küldetést illetően. Szerinte Irán a nyilatkozataival ellentétben, miszerint a hadseregtől függetlennek tekinthető az indítás, egy katonai rakétát indított. Ugyanis az IRGC (Iráni Forradalmi Gárda), mely a küldetést végrehajtotta, terrorszervezetnek tekinthető, amit már többször is hangoztatott az USA, és így veszélyt jelenthet a nyugati világra nézve.
  • Április 24-én volt 30 éve, hogy felbocsátották a Hubble űrteleszkópot, mely a mai napig működik és szolgáltat szebbnél szebb képeket a világűr legtávolabbi pontjairól is. A kezdeti nehézségek után a távcső nem csak beváltotta, hanem felül is múlta a várakozásokat. Mi is külön cikksorozatban mutatjuk be a Hubble történetét: felbocsátás, első szerviz/1, első szerviz/2, második szerviz, harmadik szerviz, negyedik szerviz.
  • A ULA elkezdte a következő Atlas-5 rakéta fokozatainak összeszerelését Cape Canaveralban. A május 16-ra tervezett küldetésen egy X-37B pilóta nélküli katonai repülőgépet fognak az űrbe juttatni. Ez már az ötödik hasonló indítása lesz a ULA-nek, rajtuk kívül a SpaceX bocsátott fel egy alkalommal egy hasonló járművet.
  • A CNSA kínai űrhivatal közzétette első marsi küldetésének nevét, mely a Tianwen-1 lett, amit magyarul nagyjából “Mennyei Igazság Keresése”-ra lehet lefordítani. Az első nyilvános tesztet a küldetésen használandó marsjáróval még tavaly novemberben végrehajtották, és az űrhivatal állítása szerint továbbra is tartják a 2020-ban tervezett indítást, de hivatalos indítási dátumot még nem közöltek.
  • Helyi idő szerint április 25-én reggel 6.51-kor indult egy Szojuz-2.1a rakéta a Bajkonur Kozmodrómból, Kazahsztánból, mely a Progressz MS-14 teherűrhajót juttatta az űrbe. Az űrhajó 1350 kg utánpótlást (élelmiszert, gyógyszert, egészségügyi és higiéniai eszközöket és felszereléseket) vitt az ISS-re. Ezen kívül 700 kg üzemanyag a Zvezda modul ellátásához, 420 kg víz és kb. 50 kg sűrített levegő (mely az Űrállomás belélegezhető levegőjének cseréjéhez szükséges) is a szállítmány része volt. A Progressz 4 óra múlva már sikeresen dokkolt is az ISS-hez. A Roszkoszmosz mérnökei a 75-ös számot is felfestették Szojuz rakétára, melynek több oka is van: 75 éve ezen a napon találkoztak a szovjet és amerikai csapatok az Elba folyó két oldalán a második világháború utolsó napjaiban, illetve ez volt a Progressz teherűrhajó 75. indítása az ISS-re 2000 óta.
  • A SpaceX megkezdte a Starship SN-4 prototípusának tesztjeit Boca Chicaban. Alig három héttel az SN-3 sikertelen nyomástesztje után már a következő példány is elfoglalta helyét a tesztpadon és a múlt éjjel el is kezdődtek a nyomáspróbák. Egyelőre nincs hivatalos információ, hogy lezajlott-e a teljes teszt, és ha igen, sikeres volt-e, de folyamatosan figyeljük az eseményeket, és tájékoztatunk titeket a fejleményekről.
Fantáziafotó a kínai leszállóegységről és marsjáróról még 2016-ból
Forrás: CNSA

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Kína új űrhajója akár az ISS-hez is tud majd dokkolni

De a jelenlegi politikai helyzetben sajnos biztosan nem fog.

Egy nemrég a netre kikerült kép szerint az új kínai űrhajó az ún. International Docking System Standard (IDSS) típusú dokkolóportot kapta meg, mellyel akár a Nemzetközi Űrállomásra is tudna dokkolni.

Jól látható az IDA dokkolóport

Az új űrhajó – mely egyelőre még nem kapott hivatalos nevet -, első tesztútjára idén kerülhet sor, és a nemrégiben újból “forgalomba állított” Long March-5 (Hosszú Menetelés-5) rakéta viheti majd a világűrbe, előszőr természetesen személyzet nélkül.
A 8.8 m hosszú és 21.6 t súlyú űrhajó 6 űrhajóst tud majd szállítani Alacson Föld Körüli Pályára, vagy akár a mélyűrbe is (az új kapszula ezért inkább hasonlít a NASA Orion kapszulájára, a Crew Dragon és Starliner űrhajókat csak Föld körüli utazásra tervezték).

Felül a kapszula, alul pedig a szervízmodul

Az új kínai űrhajó két részből áll: egy újrahasznosítható orbitális modulból (maga a kapszula), és egy szervízmodulból, mely visszatérés előtt leválik és elég a légkörben.
Az űrhajót az új kínai űrállomáshoz, illetve akár jövőbeli Hold-utakhoz tervezik majd használni.
A dokkolóport használata teljesen logikus Kína részéről, ugyanis egy nemzetközi szabványról van szó, amit bárki használhat, és a részletes leírások alapján meg is építhet (nem beszélve arról, hogy jelentős mennyiségű pénzt és fejlesztést spóroltak így meg).

Az IDA felépítése

Az egységes dokkolóport ötletét a Nemzetközi Űrállomást üzemeltető országok találták ki 2010-ben, és ebből született meg az IDA (Internation Docking Adapter), melyből az ISS-en már kettő található, és a Commercial Crew Program űrhajói (Crew Dragon, Starliner) fogják használni. Ilyen csatlakozási pont kerül a leendő Orion űrhajóra is (hogy kicsit bonyolítsuk, az amerikai űrhivatal “NASA Docking System-nek hívja), és bár az Orion fizikailag képes lenne az ISS-re dokkolni, erre nem fog sor kerülni (az Oriont kizárólag mélyűri missziókra fogják használni, már ha egyszer elkészül…).

Egy IDA port felkészítés közben – ilyenből található már 2 db az ISS-en

Bár én egy szuper kezdeményezésnek tartanám, ha egy kínai űrhajót és vele űrhajósokat is meghívnának az ISS-re a jövőben, de sajnos erre minimális esély van. A jelenlegi USA-Kína politikai helyzet és keresekedelmi háború kizárja az együttműködés lehetőségét, addig főleg míg a Szenátusban republikánus többség, a Fehér Házban pedig Trump van. A jelenlegi kormányzat prioritásai egyértelműen az SLS és Artemis programok, beleértve a 2024-es Holdraszállás (arról most ne beszéljünk, hogy ezek a célok mennyire reálisak és észszerűek).
Bár Kína jelenleg is együttműködik az európai és az orosz űrhivatalokkal, a NASA-val nincsen hivatalos kapcsolata. Az amerikai Szenátusban ugyanis egy 2011-ben elfogadott republkánus törvény (Wolf Amendment) gyakorlatilag megtiltotta a NASA-nak, hogy bármilyen kapcsolata legyen a kínai űrhivatallal, mely a mai napig érvényben van.
Szóval sajnos tényleg minimális az esély bármilyen amerikai-kínai együttműködésre, de gondoljunk bele: milyen szép és emlékezetes űrtörténelmi pillanat lenne, ha a Nemzetközi Űrállomásra érkezne egy kínai űrhajó 2022-ben…