Kína 🇨🇳 | Haiyang 2C küldetés profil

Holnap reggel ismét egy Long March-4B kínai hordozórakéta fog elemelkedni Csiücsüanból. A rakománya egy Haiyang földmegyfigyelő műhold lesz.

Indítás ideje, helye: 2020. szeptember 21. magyar idő szerint 07:40, Csiücsüan Űrközpont, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Haiyang 2C földmegyfigyelő műhold
Hordozórakéta: a CASC Long March-4B rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO)
Élő közvetítés: sajnos nem valószínű hogy lesz, beszámolónkban lesz az indításról a videó

Korábbi CZ-4B indítás

Haiyang-műholdak
HY 2 (Haiyang = Óceán) műholdak kínai óceán- és tengeri viszonyokat megfigyelő holdak. A műholdak mikrohullámű szenzorok segítségével végeznek megfigyeléseket óceanológiai és klímakutatási célokból. Tengerszint, felszíni hőmérséklet és szélsebesség információkat is szolgáltatnak. Többfrekvenciájú Ku- és C-sávú transzponderekkel és mikrohullámú képalkotó eszközökkel vannak ellátva. A Haiyang 2A és 2B műholdakat a Tajjüan Űrközpontból indították el 2011-ben és 2018-ban.

Haiyang-2 műhold látványterve
Forrás: Gunther’s Space Page

Űrhírek – 2020. szeptember 20.

  • Kína ezen a héten is végrehajtott egy rakétaindítást, mégpedig a Jilin-1 Gaofen-03 küldetés keretén belül. A keddi indítás érdekessége, hogy ez úttal egy, a Sárga-tengeren állomásozó platformról startol el egy Long March-11 rakéta, kilenc műholddal a rakterében. Az indításról látványos fotók is készültek, és a küldetés végül sikerrel zárult.
  • Kedden csillagászati és bolygókutatási szempontból is egy nagyon érdekes hír látott napvilágot: tudósok foszfint találtak a Vénusz légkörében, mely eddigi ismereteink szerint élő mikroorganizmusok lebomlásából származik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valóban élet volt van van a szomszédos bolygón, mindenesetre tudományos szempontból rendkívül fontos felfedezés. Mivel azonban még évekbe telik, mire egy újabb űrszondát odaküldene akármelyik ország, ez a kérdés egyelőre nyitott marad.
  • Szintén kedden számolt be a NASA az Artemis-1 küldetéshez tesztelés és építés alatt álló SLS rakéta újabb tesztjének elvégzéséről. Az ún. Green Run tesztsorozat során, mely nyolc fázisból áll, a rakéta teljes hidraulikus és mechanikus rendszerét, felépítését ellenőrzik a szakemberek. Az ötödik, a hajtóművek dőlésszögét szabályzó rendszerellenőrző tesztet még szeptember 1-jén hajtották végre, azonban az eredmények kiértékelése most fejeződött csak be. A négy darab RS-25D hajtóművet egyenként vizsgálták, hogy a kellő irányban és szögben módosítható-e az irányszögük. Az űrhivatal beszámolója szerint sikeresen és problémamentesen zajlott minden, így következhet az újabb teszt, amikor már a visszaszámláló rendszer működését és a különböző rakétafokozatok indítás előtti felkészítését ellenőrzik majd.
  • Egyre közelebb kerül a Rocket Lab az első amerikai földről történő rakétaindításhoz. A virginiai Wallops-szigeteken található LC-2 indítóállás lassan teljesen elkészül, ezt támasztja alá az is, hogy a cég szeptemberben végre is hajtotta az első ún. Wet Dress Rehearsalt, azaz egy teljes tankolási és felkészítési folyamatot az egyik Electron rakétával.
  • Csütörtökön indult volna újabb 60 db Starlink műhold a Falcon 9 B1058.3 rakétával, ám az indítást az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zónában uralkodó rossz időjárási körülmények és a Just Read The Instructions drónhajó instabilitása miatt végül elhalasztották. Ezen cikk írásakor még nem ismert az újabb hivatalosan megerősített dátum.
  • A SpaceX végül a Starship SN7.1 teszttank utolsó tesztjét sem hajtotta végre péntek hajnalban. Bár úgy tűnt, a tesztalanyt végsőkig próbára tevő teszthez megkezdődött a kriogenikus folyékony nitrogén tankolása, először egy kisebb rövidzárlat miatt, majd pedig a viharos időjárás miatt nem került sor a tesztre. A következő lehetőség szeptember 21-én és 22-én lesz. Korábban a héten azonban többször is próbára tették az SN7.1-et, amikor is egy hidraulikus nyomásszimulátorral valós körülményeket teszteltek az új, 304L kódjelű rozsdamentes acélból készült teszttankkal.
  • Pénteken jelentette be az Intelsat, hogy a SpaceX-et és az Arianespace-t bízza meg újabb hét műhold felbocsátásával. Ebből négy szatelitet biztosan a SpaceX, kettőt az Arianespace állít majd Föld körüli pályára, a hetedik műhold indításáról még később döntenek. További infók a cikkben!
  • Magyar idő szerint ma reggel tett közzé egy felvételt a Firefly Aerospace nevű magáncég, melyen az Alpha nevű rakéta első fokozatának statikus hajtóműtesztje látható. A közlemény szerint a 35 másodperces hajtómű begyújtás sikeres volt, így a Firefly is egy fontos lépéssel közelebb került első rakétaindításához.
A Long March-11 indítása a Sárga-tengerről
Fotó: Xinhua

Az új kínai Holdrakéta

Zajlik a 2020-as Kínai Űrkonferencia, ahol bemutatták az új Long March 9 nehézhordozónak a látványtervét, amivel szeretne Kína a Holdra embereket juttatni. A rakéta 70 tonnát tud alacsony Föld körüli pályára, és 25 tonnát pedig a Hold felé (TLI – Trans Lunar Injection) indítani. Újrahasznosíthatóságról nincsenek hírek, de a kinézet az egy elég erős másolata a SpaceX féle Falcon Heavy-nek…

Balra a leendő Long March 9, jobbra pedig a jelenlegi legerősebb kínai rakéta, a Long March 5

Helyzetjelentés a Marsra tartó szondákról

Körülbelül másfél hónapja száguld a Mars felé az a három űrszonda, melyek 2021. februárjában fognak a Vörös Bolygó körül pályára állni, illetve kettő közülük a leszállást is megkísérli.

NASA | Mars 2020 🇺🇸
Nem adott ki részletesebb információt a NASA az első pályakorrekciós manőver óta (Trajectory Correction Maneuver-1, TCM-1) ami sikerrel zárult. Az indítás után tapasztalt anomáliákat sikeresen elhárították, és a küldetés menetrend szerint halad. Az Ingenuity minihelikopter akkumulátorait először augusztus 13-án töltötték fel, az egész procedúra nyolc órán keresztül tartott. Ezt kéthetente kell megismételni, hogy egészséges szinten tartsák az akkumulátor töltöttségét, pár nappal ezelőtt hajtották végre a műveletet immár harmadszor. Ezen sorok írásakor 127,5 millió kilométert tett meg eddig a Perseverance – Ingenuity páros.
A következő korrekciós manővert (TCM-2) szept. 30-án tervezik végrehajtani.

A Perseverance tervezett pályája a korrekciós manőverekkel feltüntetve.
Forrás: NASA

UAE | Hope Mars Mission 🇦🇪
Az Al-Amal (Hope) arab űrszonda is probléma nélkül utazik a Mars felé. Körülbelül egy héttel ezelőtt csökkentették a szondával a kommunikációt napi szintről mindössze heti két bejelentkezésre. Egy ilyen kommunikációs bejelentkezés 6-7 órán keresztül tart, amikor az összes telemetriai adatot begyűjtik a Mohamed Bin Rashid Űrközpont szakemberei. Omran Sharaf projektvezető nyilatkozata alapján most veszi kezdetét a “normális” utazási szakasz (Normal Operations Phase), ugyanis eddig az indítás utáni teszteket hajtották végre a szondán, hogy megbizonyosodjanak a rendszerek hibátlan működéséről – és szerencsére ez így is van.
Eddig két pályakorrekciós manővert hajtottak végre a hat darab hajóművel – a harmadik manővert, a TCM-3-at novemberre tervezik a mérnökök. A szonda eddig több, mint 130 millió kilométert tett meg a Vörös Bolygóhoz vezető útján.

Szeptember 3. – az Al-Amal belépett a Normal Operations Phase utazási fázisba csökkentett adatátvitellel.
Forrás: UAESA


Kína | Tianwen-1 🇨🇳
A Kínai Űrügynökség (CNSA) friss közleményében jelentette, hogy a Tianwen-1 állapota stabil és a tervek szerint halad a kijelölt pályán. A szonda nemrég lépte át a 137 millió kilométernyi megtett utat, jelenlegi távolsága a Földtől körülbelül 15 millió kilométer. Az első pályakorrekciós manővert augusztus közepén végezte el a szondatrió (keringőegység, leszállóegység és egy rover), ami rendben lezajlott. A közleményben az űrügynökség megemlítette a nemrég elindított űrrepülőgépet, ami két nap után vissza is tért egy szárazföldi leszállópályára. Az említés szerint a teszt sikeres volt, és egy hatalmas áttörés a kínai űriparnak, mert egy lépéssel közelebb kerültek egy olcsó, fenntartható és hatékony űrjármű létrehozásához, amivel töredékáron tudnának majd hasznos terhet az űrbe juttatni.

A Tianwen-1 Mars körül tervezett pályája és annak stádiumai.

Sikeres tengeri indítás

Ma hajnalban egy átalakított uszályról sikeres űrstartot hajtott végre Kína. A Long March-11 hordozóeszköz kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 műholdat állított pályára sikeresen, a jelentések szerint az összes kibocsátott eszköz a tervezett pályán van. Idén ez volt 27. kínai indítás, 73. globálisan. Küldetés profilunkat itt olvashatjátok.

Forrás: CGTN

Kína (CASC) 🇨🇳 | Jilin-1 Gaofen-03 küldetés profil

Kína ismét rakétát indít – a Sárga-tengerről. Egy tengeri indítóplatform segítségével fogják elstartolni a Long March-11 (Hosszú Menetelés-11) hordozórakétát, kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 (magyarosan Csilin-1 Kaofen-03) távérzékelési holddal a fedélzetén.

Indítás ideje, helye: 2020. szeptember 15. magyar idő szerint 03:23, Sea Launch tengeri indítóplatform, Sárga-tenger
Megbízó, rakomány: kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 polgári távérzékelő szatelit
Hordozórakéta: a CASC Long March-11 rakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO)
Élő közvetítés: sajnos nem valószínű hogy lesz, beszámolónkban lesz az indításról a videó
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámoló itt)

A műholdak
Ezen a rakétán kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 (03B – 03J) műhold fog utazni. A Jilin-konstelláció egy polgári felhasználású kereskedelmi távérzékelési/földmegfigyelő műholdflotta.
Egy darab műhold van jelenleg alacsony Föld körüli pályán, ami egy előző LM-11-el indult tavaly nyáron. A műholdakat a Chang Guang Satellite Technology Co. gyártja és üzemelteti.
Egy műhold tömege 42 kilogramm, napelemekkel és akkumulátorokkal van biztosítva az áramellátása. 580 kilométeres pályáról végez képalkotási feladatokat, 1 méteres felbontással – 17 kilométeres sávokban.

A hordozórakéta
A Long March-11 (Hosszú Menetelés-11, Chang Zheng-11 – CZ-11) a Long March-rakétacsalád tagja. Kis terhek alacsony pályára állítására szokták használni – eddig kilencszer indult LEO-ra vagy SSO-ra, teljes sikerrel. A kilenc indítás közül egyszer történt start a tengeri platformról, a mostani indítás lesz a második ilyen próbálkozás. Négylépcsős a rakéta, összes fokozata szilárd hajtóanyagú rakétamotorokkal van ellátva. A hordozóeszközt a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) fejlesztette ki a Dong Feng-31 ballisztikus rakéta alapján. Ennek köszönhetően tudják a rakétát ún. “cold launch” módon indítani – ekkor a rakétát nem a saját hajtóműve emeli el a talajtól, hanem egy silóból/tartályból sűrített levegővel kilökik, s a levegőben gyújták be a rakétamotort.
Indítási tömege 58 tonna, LEO-ra 700 kilogrammot, SSO-ra 500 kilogrammot tud pályára állítani. Ezzel a teljesítménnyel az amerikai Pegasus vagy Minotaur I rakétákhoz lehetne hasonlítani.

A Long March-11 rakéta a végszereledében – a rakéta körül található burkolat a tároló, ahonnan sűrített levegő segítségével kilökik a járművet és a levegőben pedig beindítja hajtóművét
Forrás: China Daily

Nem túl szerencsés a mai nap….

Kínának sem sikerült egy indítás. Sajnos erről a küldetésről nem tudtunk időben részletes profilt készíteni, ugyanis nem jelentették be napokkal előre a küldetést.

Az ExPace kínai magánvállalat Kuaizhou-1A (magyarosan Kuajcsou) szilárd hajtóanyagú rakétájával tervezték pályára állítani a Jilin-1 Gaofen-02C műholdat (magy. Csilin-1 Kaofen-02C). Az indítást egy mobil platformról hajtották végre a Csiücsüan Űrközpontból magyar idő szerint 8:20-kor. Furcsa módon semmilyen sikert megerősítő hír nem érkezett a kínai médiából, egy portál jelentett sikeres startot – a publikálást követően nemsokkal visszavonták a cikket. Valószínűleg a rakéta későbbi fokozataiban, vagy a műholdban volt a hiba.

A Jilin műholdak nagyfelbontású optikai távérzékelési holdak, kereskedelmi-polgári célokra. A Jilin-Gaofen-2 szateliteknek 0,75 méteres pánkromatikus felbontásuk van, 3 méteres multispektrális módban. 40 kilométeres sávban tudnak képeket készíteni, 535 kilométeres pályamagassággal. Jelenleg két ilyen típúsú műhold van pályán, egy pedig elveszett a Kuaizhou-11 tesztindításakor. Meghajtásukról és tömegükről nincs információnk, ahogy a képen is láthatjuk napelemek látják el árammal a holdakat.

Visszahulló Long March-4B rakéta fokozat

Reggel sikeresen elindult a Kínai Űrügynökség Long March-4B rakétája a Gaofen-11-02 földfigyelő műholddal, és sajnos az első fokozat újból lakott település közelében csapódott be…

A rakéta erősen mérgező, hipergolikus (UDMH/N2O4, asszimetrikus-dimetilhidrazin és dinitrogén-tetraoxid) hajtóanyagot használ, melynek kis mennyiségű belélegzése is életveszélyes lehet, nem beszélve a rakéta hatalmas mérete által okozott becsapódástól..

Sajnos ez már nem az első alkalom volt kínai rakétaindítások esetében, mi is már többször beszámoltunk hasonló esetről a blogon.
A küldetésről szóló előzetesünket itt olvashatjátok.