Visszatért a SMOG-P a légkörbe

A mai napon lépett be a SMOG-P a Föld atmoszférájába, ahol egy hullócsillagként fejezte be a pályfutását – elégett a légköri hatásoknak köszönhetően. A küldetés 297 napja során elkészítette a Föld első elektroszmog-térképét, ez körülbelül 5000 keringést jelentett.
Az elektromágneses méréseken kívül több egyéb kísérletet végrehajtottak, illetve világrekordot is felállítottak: a legkisebb üzemképes műhold Föld körüli pályán. A SMOG-P projekt hivatalosan oldala. A küldetésről az Űrvilág portál összefoglalóját ajánljuk.
A Spacejunkie.hu csapata gratulálni szeretne a SMOG-P csapatának a nagyszerű, sikerekkel teli küldetéshez – reméljük még sok ilyen hazai sikernek lehetünk tanúi!

Forrás: SMOG-P csapata
Visszatekintést az indításra Electron rakétával

40 éve indult Farkas Bertalan

Tegnap volt az évfordulója az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan útjának.

Farkas Berci az Interkozmosz-program keretén belül jutott fel a szovjet Szaljut-6 űrállomásra a Szojuz-36 űrhajóval. A startra 1980. május 26-án került sor Bajkonurból, Magyaroszág pedig a hetedik nemzet lett, akinek állampolgára eljutott a világűrbe.
A 7 nap és 20 óráig tartó úton Farkas társa a híres szovjet űrhajós Valerij Kubaszov volt, aki az 1975-ös Apollo-Szojuz szovjet-amerikai űrutazáson is részt vett. Az út alatt számos magyar vonatkozású kísérletre is sor került, illetve mivel az űrhajó kétszer is áthaladt Magyarország felett, ezért a Balatonról és a Tisza vidékéről is több űrfelvétel készült.

Farkas Bertalan azóta is az űrutazás lelkes nagykövete, és ezúton is kívánunk neki jó egészséget és gratulálunk a jeles évfordulóhoz!

Űrhírek – 2019. december 15.

Mozgalmas héten vagyunk megint túl, nézzük is a hét legfontosabb eseményeit.

  • A múltheti ISS teherhajók érkezéséről már írtunk, katt ide a beszámolóért.
  • A Blue Origin újabb sikeresen New Shepard teszten van túl, itt írtunk róla bővebben.
  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz vezetőjével találkozott Moszkvában, és bejelentették, hogy megkezdik a 2024-2025-re tervezett magyar űrhajós (aki a Nemzetközi Űrállomást fogja meglátogatni) kiválasztását. További magyar-orosz űripari együttműködéseket is bejelentettek, további részletekért katt ide.
  • Megnyitotta a második indítóállomását a Rocket Lab. Az amerikai cég a Virgina állambeli Wallops-szigeten építette az új indítóállomást, melyről jövő évtől indulhatnak az Electron rakéták – az első pad Új-Zélandon, a Mahia-félszigeten található. A Launch Complex 2 névre keresztelt új indítóállomás könnyebb megközelíthetőséget jelent a műholdgyártóknak, valamint többfajta orbitális pályát is választhatnak. A Rocket Lab hosszabb távú célja, hogy évente 130 (!) küldetést indítson, szóval nagy szükség volt egy második kilövőállomásra. Hosszabban itt tudtok olvasni a témáról.
  • A SpaceX két új függőleges tesztállást épít/alakít át a texasi McGregorban lévő telephelyén, hogy a Raptor hajtóműveket teszteljék. Az egyik meglévő tesztállást csak átalakítani kell (korábban a Merlin hajtóműveket tesztelték itt 2015-ig), illetve egy újat is építenek, melyet hamarosan már használni is tudnak. Fontos, hogy a Raptor-tesztek ne zavarják a Falcon-9 teszteket (minden indítás előtt begyújtják az összes hajtóművet, plusz az indítóállomáson is végrehajtanak egy static fire tesztet), ugyanis jövőre 2-3 hetente terveznek Starlink indítást, nem beszélve az egyéb kereskedelmi küldetésekről. Itt tudtok többet megtudni a hírről.
  • Szintén SpaceX: a pénteki sikeres static fire test után hétfőn indulhat a JCSAT-18/KACIFIC-1 küldetés, erről szóló előzetesünket itt találjátok.
  • A NASA New Orleans-i telephelyén összeszerelték az Artemis-1 küldetés SLS hordozójának első fokozatát, melyet hamarosan átszállítanak teljes tesztre a Mississippi-ben található, Stennis Space Centerbe. A fokozatot jövő év közepén tervezik begyújtani és 8 percig működtetni (tehát egy teljes küldetést szimulálva). Ezután indulhat a fokozat Floridába végső összeszerelésre és tesztekre, a tervezett indítási dátum pedig 2021 (szerk: az SLS eddig történetét nézve, ennél még jóval messzebb lesz az első indítás, de ne legyen igazam…) Hosszabb cikk a témáról itt olvasható.
  • November 10-én újabb indiai PSLV indítás volt, fedélzetén a RISAT-2BR1 kémműholddal az indiai hadsereg számára. Ez volt amúgy a PSLV ötvenedik küldetése a rakéta 1993-as bemutatkozása óta.
  • Orosz indítás is volt november 11-én – egy Szojuz 2-1b hordozó vitt fel egy újabb navigációs műholdat, mely a GLONASS navigációs rendszer részét fogja majd képezni. Érdekesség, hogy az indítás a Pleszeck űrrepülőtér 43-as kilövőállomásáról történt, melyet 2002-ben óta nem használtak (egy sikertelen indítás – robbanás – következtében rongálódott meg).
  • A jövő hét szintén nagyon izgalmas lesz, hétfőn SpaceX, pénteken pedig (mostani állás szerint) az év egyik (általunk) legjobban várt küldetése a Starliner Orbital Test Flight-ja következik. Jövünk részletes előzetessel (az OFT-ről holnap) és beszámolókkal, úgy hogy érdemes lesz visszalátogatni a blogra! 🙂
A Rocket Lab új indítóállomása a Wallops-szigeten
Forrás: Rocket Lab
Az Artemis-1 első fokozata
Forrás: NASA

Űrhírek – 2019. december 1.

Újabb vasárnap este, szóval nézzük is a hét legfontosabb eseményeit.

  • Az eheti indításokról DonDavetto kolléga már itt írt, csekkoljátok az összefoglalót.
  • Pénteken indult volna a Rocket Lab Electron hordozója fedélzetén (többek között) két magyar pikoműholddal (itt írtunk részletesen a küldetésről), azonban a földi rendszerek további tesztelése miatt pár napot csúszik az indítás. A start ablak december 12-ig van nyitva, egyenlőre nincs hivatalos új dátum.
  • Szintén magyar vonatkozású hír, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalt az ESA (Európai Űrügynökség) Miniszteri Tanácsülésén, Sevillában. Ez az ülés az ESA legfőbb döntéshozatali szerve, mely háromévente ül össze. Szijjártó bejelentései között szerepelt, hogy 2024-ben Magyarország újra űrhajóst kíván juttatni az űrbe (partner az orosz Roszkozmosz), illetve egy önálló magyar műhold felbocsátása, szintén 2024-ben. Jövőre pedig Farkas Bertalan űrutazásának 40 éves évfordulójának alkalmából Budapest egy űrkutatási konferenciának fog otthont adni. További részletekért az Űrvilág cikkét ajánlom.
  • Ugyanezen a konferencián döntés született az ESA 2019 utáni terveiről és költségvetéséről. Elfogadták a költségvetést (12.5 milliárd euró az elkövetkező 5 évre), elkötelezték magukat az ISS iránt 2030-ig (jelenlegi állás szerint amúgy az USA csak 2024-ig támogatja közvetlenül az ISS programot, azonban folyamatban van egy törvénytervezet a 2030-ig történtő hosszabbítás érdekében a Kongresszusban), illetve megerősítették, hogy részt vesznek a Gateway-programban. Egy lakó, illetve kutató modullal, illetve ők fejlesztik és szállítják az Orion űrhajó műszaki modulját – ebből már egyet le is szállítottak a NASA-nak, egy második pedig jelenleg is építés alatt van Németországban. Sok már program támogatása és egyéb tervek is elhangzottak, itt tudtok ezekről többet olvasni.
  • Tesztelésre Ohio államba szállították az Artemis-1 küldetés már elkészült Orion űrhajóját. Az űrhajót a NASA saját “Super Guppy” repülője vitte Floridából az Ohio-i Plum Brook Station NASA telephelyre, ahol 2 hónapig fogják tesztelni (többek között mesterséges vákuumban is). Itt olvashattok bővebben róla.
  • A héten az USA-ban Hálaadás volt, amit a Nemzetközi Űrállomáson lévő amerikai űrhajósok is megünnepeltek, itt egy cikk róla.
A Gateway a jelenlegi tervek szerint
Forrás: ESA
Az Orion a szállítás előkészítése közben
Forrás: NASA
Az Orion már a “Super Guppy” teherszállító repülő gyomrában
Forrás: NASA