Újabb nagy eseményre készül a kínai űrprogram: a Tienkung modulűrállomás első tudományos modulja, a Ventien vasárnap reggel indulhat útnak egy Hosszú Menetelés-5B rakétával a dél-kínai Vencsang Űrközpontból. A mérföldkőnek számító küldetést magyar nyelven is követhetitek majd a Spacejunkie YouTube-csatornán.
Indítás ideje, helye: 2022. július 24. magyar idő szerint 08:20 – Vencsang Űrközpont, Hajnan-sziget, Kína
Megbízó: CNSA – Kínai Nemzeti Űrhivatal
Rakomány: a Tienkung űrállomás Ventien tudományos modulja
Rakomány össztömege: ~22 500 kg
Hordozórakéta: a CASC Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) hordozórakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) ~ 41° inklinációval, ~370 km magasságban
Fokozat visszatérése: a CZ-5B fokozatai nem hajtanak végre irányított visszatérést
Élő közvetítés: élő magyar nyelvű közvetítés a Spacejunkie YouTube-csatornán
Indítás kimenetele: sikeres indítás és dokkolás
Grafika készítője: Séra Gábor/spacejunkie.hu
A Ventien tudományos modul
A Ventien (magyarul: Mennyek keresése) modul a kínai Tienkung (magyarul: Mennyei palota) űrállomás első, közvetlenül tudományos modulja. A laboratórium szerkezetét az ún. Laboratory Cabin Module szabvány alapján tervezték, amit a Tienkung-1 és Tienkung-2 űrállomásokon teszteltek először a kínai mérnökök. A Ventien lesz a második permanens modulja az épülőfélben lévő moduláris űrállomásnak, és a Tienho főmodul elülső csatlakozási pontján kap majd helyet. Fontos szerepe lesz a Ventiennek, hiszen a Tienho összes navigációs, orientációs és meghajtási rendszerét képes lesz pótolni, ha valami meghibásodás keletkezne a főmodul ezen elengedhetetlen rendszereiben.
A modul üzemeltetéséért a Kínai Emberes Űrrepülési Hivatal (CMSO) fog felelni, a tudományos kutatásokat és kísérleteket pedig a világ minden országából várják a kínai szakemberek. Igen, nem csak Kínából visznek fel a Tienkungra kísérleteket, ugyanis az ázsiai ország csatlakozott az ENSZ Világűrirodájának azon programjához, aminek keretében a több száz külföldi kísérlet is felkerülhet majd a jövőben a Mennyei palota tudományos moduljaiba. A modul túlnyomásos térfogata nagyjából 100 köbméter, a műszereket pedig hasonlóan az ISS-en megtalálható, falra szerelhető kabinokba (rack) szerelhetik.
A teljesen kiépített űrállomáson 23 ilyen rack lesz majd elhelyezve, és ahogy a képen is láthatjuk, rengetegféle tudományos kísérletet és kutatási munkát el tudnak majd bennük végezni a biotechnológiától kezdve az súlytalanságban lévő égés vizsgálatáig. Kép forrása: @TiangongStation/Twitter
Természetesen nem csak az űrállomás belsejét lehet kihasználni: a Tienkung fejlett, több motorikus ízülettel ellátott robotikus karjának köszönhetően a modulok külsejére is képesek lesznek műszereket elhelyezni, amik többek közt a kozmikus sugárzást vagy napszelet tudják mérni és vizsgálni, de arra is tökéletes „játszótér” lesz, hogy újfajta anyagokat és technológiákat élesben is tesztelni tudjanak a világűr zord körülményei között.
A Ventien műszakilag is fontos újításokat tartalmaz – egy 30 méter hosszú napelemszárnyat is visz magával, a tudományos műszerek megsokasodásával járó energiaigényt fogja majd kielégíteni. A közel 22,5 tonnás modult először a Tienho modul elülső dokkológömbjének menetiránnyal szembe néző csatlakozójára kapcsolják, majd egy speciális robotkar segítségével a Ventien „átmászik” a Tienho dokkológömjének egyik oldalsó csatlakozójára, így a Mengtien modul érkezéséig asszimetrikusan fog repülni az űrállomás. A második tudományos modul érkezését ősszel várhatjuk, amit szintén egy Hosszú Menetelés-5B rakétával állíthatnak majd pályára.
Balról jobbra: Tienho központi modul, Ventien és Mengtien tudományos modulok. Kép forrása: @ShuttleAlmanac/Twitter
A Tienkung űrállomás teljesen összeszerelt konfigurációja. Kép forrása: Xinhua
A Hosszú Menetelés-5B rakéta (Chang Zheng-5B, Long March-5B)
A Ventient a jelenleg legnagyobb kapacitású kínai rakéta, a CZ-5 fogja pályára állítani, annak is az 5B változata. Az 5B annyiban különbözik az 5-ös verziótól, hogy nincs második fokozata, és közvetlenül nehéz terhek alacsöny pályára való állítására tervezték. A négy segédrakéta kerozin-oxigén üzemű, és egyenként két darab YF-100 hajtóművel látták el őket. A központi fokozat folyékony hidrogénnel és oxigénnel van megtöltve, és két YF-77 motorral van felszerelve. A CZ-5B változat 23 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára állítani.
Mivel nincs második fokozat, ezért közvetlenül a nagy méretű központi fokozat fogja a Ventient egy kezdetleges, alacsony parkolópályára állítani, majd ezt követően űrszemétként pár hétig keringési pályán marad. Ritka, hogy ilyen nagy méretű objektumok pályán maradjanak, ezért különös figyelem fogja majd övezni a rakéta visszatérését, ugyanis a méretéből adódóan nem fog minden eleme elégni majd a légkörben. A Tienho modult szállító központi fokozat Szaúd-Arábia és Omán felett lépett be a Föld légkörébe tavaly, a visszahulló darabok pedig az Indiai-óceánba zuhantak. Nem volt ennyire szerencsés a CZ-5B rakéta első repülése, hiszen akkor Nyugat-Afrika felett érte el a légkör sűrű részeit a fokozat, és Elefántcsontpart (Côte d’Ivoire) lakott övezeteibe is jutott a lezuhanó törmelékből.
A CZ-5B a Ventien modullal a startálláson Vencsangban. Kép forrása: China Manned Spaceflight/Weibo
A nehézrakéta kigördítés közben. Kép forrása: China Manned Spaceflight/Weibo