2016 óta először Kína ismét ember küld a világűrbe: a Sencsou-12 misszió keretén belül három tajkonauta fog elutazni a kínai moduláris űrállomás első moduljára, a Tienho központi egységre. A három hónapos ott tartózkodásuk során több tudományos kísérletet is elvégeznek majd, illetve űrsétát is terveznek végrehajtani.
Indítás ideje, helye: 2021. június 17. magyar idő szerint éjjel 03:20 – , Csiücsüan Űrközpont – Launch Area 4, Kanszu-tartomány, Kína
Megrendelő: Kínai Nemzeti Űrhivatal/Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda
Rakomány: Sencsou-12 űrhajó és annak háromfős személyzete
Rakomány össztömege: 7840 kg
Hordozórakéta: CASC Hosszú Menetelés-2F
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO), 41,2° inklinációval
Élő közvetítés: amint lesz elérhető élő közvetítés, frissítjük cikkünket
Indítás kimenetele: –
Infografika készítője: Séra Gábor
A szeméyzet. Jobbról: Tang Hungbo, Nie Hajseng és Liu Po-ming.
A személyzet
A háromtagú személyzet parancsnoka Nie Hajseng (56) lesz, mellette pedig Liu Boming (54) és Tang Hungbo (45) fognak utazni. Várhatóan három hónapot fognak az űrállomáson eltölteni, ahol a tudományos programjuk mellett több karbantartási munkát is el fognak végezni, valamint mindhárom tajkonauta részesült űrsétára felkészítő kiképzésben, de a tervek szerint csak ketten fognak űrsétát abszolválni.
Nie Hajseng 1964-ben született a Hupej-tartománybeli Jangdang városában. Középiskolai tanulmányai után csatlakozott a Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének kötelékéhez, ahol vadászpilótaként szolgált. Harmadfokú kitüntetést szerzett a légierőben egy incidens során: repülés közben felrobbant a gépének a motorja, ám ő a végsőkig próbálta visszanyerni felette az irányítást. Miután ez nem sikerült neki, 400 méter magasan kellett katapultálnia, így a gép roncsai lakatlan területen zuhantak le. Jelenleg vezérőrnagyi rangot tölt be. 1998-ban választották ki űrhajósnak, Jang Li-vejjel együtt. Az első kínai emberes űrrepülés (Sencsou-5) jelöltjei között volt, de végül Li-vejt választották ki a történelmi útra. Először a Sencsou-6 küldetésen jutott el a világűrbe Fei Csünlung parancsnokkal, ekkor öt napot töltött el Föld körüli pályán. A második repülésére a Sencsou-10 küldetésen került sor, ahol Vang Japing és Csang Hsziaokuang tajkonautákkal 14 napot töltött el a Tienkung-1 űrlaboratóriumon.
Nie Hajseng gyakorlatozás közben, egy Sencsou kabinnal. Kép forrása: CGTN
Liu Po-ming 1966-ban látta meg a napvilágot. Nie Hajsenghez hasonlóan ő is katonai pályára lépett, és vadászpilóta volt a kínai légierőben. Szintén az 1998-as kínai űrhajóscsoport tagjai közé tartozik. Első és eddig egyetlen űrrepülésére 2008. szeptember 25-én került sor, a Sencsou-7 misszión. Az űrrepülésen még Csaj Cse-gank és Csing Hajpeng vettek részt, ez volt az első háromfős emberes kínai űrküldetés. Jelentős történelmi szerepet tölt be a Sencsou-7 küldetés, ugyanis az első kínai űrsétát is ekkor hajtották végre. Csaj Cse-gank volt az első kínai, aki kilépett a világűrbe (ezt saját gyártású Fejtien űrruhában tette meg), őt pedig Liu Po-ming asszisztálta, aki orosz gyártmányú Orlan szkafandert viselt. Po-ming nem hagyta el teljesen a Sencsou orbitális modulját, de ő nyújtotta át Csaj Cse-gank kezébe a kínai zászlót, amit a világ szeme láttára „meglobogtatva” űrtörténelmet írtak. Hazatérése után Po-ming elmondta, hogy egész élete során Jurij Gagarin és Neil Armstrong voltak a példaképei. Szintén vezérőrnagyi rangot tölt be.
Liu Po-ming. Kép forrása: CMSEO
A híres űrséta, 6:50-nél láthatóak mindketten.
Tang Hungbo a személyzet harmadik tagja, aki 1975-ben született a Hunan-tartománybeli Jünfucsiaoban. Társaihoz hasonlóan ő is vadászpilótaként szolgált, űrhajóskiképzését 2010-ben kezdte meg. Még nem volt részese egyetlen űrrepülésnek sem, de a Sencsou-11 tartalékszemélyzetébe beválasztották 2016-ban. Jelenleg parancsokként szolgál a Népi Felszabadító Hadsereg Légierejében.
Tang Hungbo. Kép forrása: CMSEO
A Sencsou űrhajó, és a küldetés menete
Az első emberes kínai űrhajó az orosz Szojuz űrhajóra hasonlít, annál azonban egy kicsit nagyobb. Orosz társához hasonlóan 3 űrhajóst képes szállítani, és ugyanúgy 3 modulból áll: egy orbitális modul, egy szervizmodul és egy visszatérőkabin. Energiaellátásért két napelemtábla felel, illetve a Szojuzzal ellentétben a visszatérő modul képes vízre is leszállni, ugyanis felfújható légzsákkal is rendelkezik. Különbség még, hogy a Sencsou orbitális modulja saját meghajtással és napelemekkel is rendelkezik, így a küldetés végén folytathatja a repülést önállóan is – erre egészen a Sencsou-6 küldetésig volt képes, most nem látták el ilyen extrákkal az orbitális egységet. Az űrhajó három tajkonauta szállítására képes (bár az eredeti tervek szerint még 4 űrhajóssal számoltak), tömege 7840 kg, hossza 9,25 méter, szélessége 2,8 méter. A Szojuzzal ellentétben a Sencsou napelemei forgathatóak, így hatékonyabb energiafelvételre képes. Maximálisan 180 napot képes az űrben tölteni – a Szojuzhoz hasonlóan a Sencsou visszatérőkabin gázdinamikai fúvókáiban is hidrogén-peroxidot alkalmaznak, ami egy bizonyos idő után lebomlik vízre és oxigénre – ezért is van limitálva 180 napra az űrben tölthető idő.
A Sencsou-12 űrhajó.
Indításkor a Hosszú Menetelés-2F rakéta egy alacsonyabb pályára állítja a Sencsou űrhajót, ami később saját hajtóműve segítségével jut el a Tienho modulhoz. Várhatóan 8 órával később (5 keringés) fog dokkolni a Sencsou-12 a Tienho modul elülső dokkolóportjára. A személyzet első dolgai közé fog tartozni a Tiencsou-2 teherűrhajó rakományának kipakolása és elrendezése, valamint a Tienho modul rendszereinek ellenőrzése. Ezután megkezdhetik a kutatási programot, amit az ENSZ Világűrirodájával együtt alkottak meg, és több országból is vittek fel kísérleteket a CSS-re.
A kínai űrállomás jelenlegi konfigurációja: bal oldalon a Tienho központi modult, jobb oldalon pedig a Tiencsou-2 teherhajó láthatjuk (renderkép).