Egy minap közzétett hírben arról tájékozódhattunk, hogy a NASA fontolóra vette a címben említett űrtávcsövek költségvetésének csökkentését. Az ügynökség asztrofizikai részlegének igazgatója, Mark Clampin jelentette be a redukálásról szóló fejleményt, melynek mozgatórugója, hogy megőrizzék a szervezeti egység más prioritásainak finanszírozását. Beszédében kitért a „megszorítás” miértjére is, aminek egyik fő okozója, hogy a részleg nem kapja meg a 2024-es pénzügyi évre kért teljes összeget. Clampin további információt azonban nem közölt a csökkentés mértékéről, illetve hogy ennek milyen konkrét hatásai lesznek az obszervatóriumokra.
Az űrtávcsövek, tehát a Chandra és a Hubble egyébként a NASA két legdrágább asztrofizikai missziójaként vannak számontartva a JWST után. Az ügynökség előbbire 68,7 millió, utóbbira pedig 93,3 millió dollárt kért a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatában. Ezek együttesen valamivel több mint a 10%-át teszik ki a jövő esztendőre kérelmezett összegnek.
Második okként az űreszközök korát jelölte be, hiszen a Hubble és a Chandra amellett, hogy a legdrágább, a legrégebbi küldetések közé is tartoznak. „A Chandra jelenleg számos problémával küzd. Egyre nehezebb üzemeltetni. Az űreszköz külső szigetelése romlik, ami felmelegedéshez vezet, így egyre problémásabbá válik a működtetése.” – mondta Clampin. „A Hubble-nek nincsenek ilyen problémái. Hosszú ideje működik, és az asztrofizikai költségvetés nagy részét birtokolja.” – tette hozzá.
A NASA tehát vizsgálódik az ügyben, pontosabban azzal kapcsolatban, hogy meghosszabbítsa-e, és ha igen, akkor miként járjon el az elsődleges küldetésüket befejező tudományos űreszközökkel. A tavalyi évben ez a kérdés mellesleg fel sem merülhetett, hiszen az űrobszervatóriumok gyakorlatilag mentességet élveztek, és külön bizottságok tanulmányozták az egyes missziókat hatékonysági és egyéb fejlesztések szempontjából.
