Az igencsak aktív rover a legutóbbi mintavételét nemrég hajtotta végre, de most három hét pihenőt kap.
A több mint 11 éve a Marson tevékenykedő Curiosity (hivatalos nevén Mars Science Laboratory) a NASA egyik legsikeresebb űreszköze, amit egy másik égitestre küldtek. Célja, hogy ősi mikrobiális élet jelenlétére utaló nyomokat, jeleket keressen, és fedélzeti laboratóriumában elemezze a felszíni mintákat (a marsjáró épp nem rég hajtotta végre 39. mintavételét). A 2012. augusztus 6-án landolt rover a Gale-kráterből indulva a kb. 5 km magas Mount Sharp felé vette az irányt, melynek egymásra rakódott rétegei a Mars különböző koraiban képződtek, így igazi kincsesbánya tudományos szempontból.
A legutóbbi, Sequoia elnevezésű mintától (mely a többi korábbi mintához hasonlóan a kaliforniai Sierra Nevada egyik része után kapta nevét) azt remélik a kutatók, hogy betekintést ad a Vörös Bolygó klímájának változásába és lehetséges életkörülmények kialakulásának lehetőségeibe. A terület ásványi anyagokban és szulfátokban gazdag, ami arra utalhat, hogy egykor folyékony víz volt jelen a területen, mely az évmilliárdok során felszívódott.
A Curiosity kora és a zord körülmények ellenére remek egészségnek és erőnek örvend, de a mérnököknek jelenleg a marsjáró „fő szemének”, a 34 mm-es bal oldali kamerának (Mast Camera/Mastcam) javításával is foglalkozniuk kell. Ezen berendezésnek a színes felvételek készítése mellett a közelben található sziklák összetételének meghatározása is feladata, amit a róluk visszaverődő fényhullámok elemezésével hajt végre a műszer.
Hamarosan néhány hetes „szabadságra” megy a Curiosity, ugyanis a Mars a Nap mögé kerül, ami miatt a rádióhullámok továbbítása a Mars és a Föld között oda-vissza nehezebbé válik. Addig is, egy listát küld a földi irányítás a marsjárónak bizonyos elvégzendő házifeladatokról, amiket a november 6-28 közötti szünetben teljesítenie kell.
Tavaly, a leszállás 10. évfordulóján részletes cikkben mutattuk be a Curiosity-t, de emellett több írásban foglalkoztunk a roverrel és eredményeivel: