Folytatjuk a jövőben induló izgalmas űrszondákat bemutató sorozatunkat, ezúttal az idén november 24-én startoló DART küldetéssel, ami először próbál majd egy aszteroidát eltéríteni a pályájáról.
A sorozat előző részeit itt találjátok.
Psyche űrszonda: Utazás egy fémes világba
Deep Space Network – A NASA mélyűri kommunikációs hálózata
Lucy űrszonda: Küldetés a Jupiter trójai aszteroidáihoz
Juice űrszonda: Küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz
A DART űrszonda látványterve
Fotó: NASA
A DART (Double Asteroid Redirection Test – Dupla Aszteroida Eltérítési Teszt) misszió a NASA és a John Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium közös bolygóvédelmi küldetése, aminek során első alkalommal próbálnak meg eltéríteni a pályájáról egy aszteroidát (pontosabban annak a holdját). A küldetéssel azt szeretnék demonstrálni, hogy ezzel a technológiával megvédhető-e a Földünk egy esetleges váratlan kisbolygó becsapódásától. Tudósok szerint kb. 25 ezer nagyobb aszteroida lehet a Naprendszerben (ebből kb. 8 ezret fedeztek eddig fel), ezért a NASA fontosnak tartja, hogy legyen valamilyen kipróbált terv arra az esetre, ha valamelyik fenyegetné a bolygónkat. A missziót 2018 augusztusában hagyták jóvá, az indításra pedig 2021. november 24-én kerül majd sor egy Falcon-9 rakétával a nyugati parton található Vandenberg Űrhaderőbázisról. A programot az amerikai űrhivatal számos űrközpontja támogatja, a missziót pedig a NASA Bolygóvédelmi Koordinációs Irodája irányítja.
A 65803 Didymos és körülötte keringő kis holdja, a Dimorphos
Fotó: NASA
A DART úticélja a 65803 Didymos nevű bináris aszteroidarendszer, amiben a 780 méter átmérőjű Didymos („Didymos A”) kisbolygó körül egy kisebb aszteroida is kering kb. 1 kilométer távolságban a 160 méter átmérőjű Dimorphos („Didymos B”). Az űrszonda becsapódó egysége (impacter) a Dimorphost veszi majd célba, és a remények szerint a becsapódás következtében sikerül majd kismértékben eltéríteni a pályáját. Az ütközés okozta gyorsulás várhatóan 0,4 mm/s lesz, ami a Dimorphos Nap körüli pályáját kb. 10 perccel változtatja meg. Ezt az eltérést egy később induló űreszközzel, az Európai Űrügynökség (ESA) által fejlesztett Hera szondával vizsgálják majd meg 5 évvel a becsapódás után, vagyis 2027-ben – a Hera a jelenlegi tervek szerint 2024-ben indul a bináris aszteroidarendszerbe. 
Az űrszonda
Az 500 kg tömegű DART űrszonda felépítése rendkívül egyszerű, tudományos eszközöket egy napszenzoron, egy csillagkövető rendszeren és egy navigációs kamerán kívül nem tartalmaz. Az energiaellátásért két ROSA (Roll Out Solar Array) napelemtábla felel, ezek 3,5 kW energiát termelnek. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Űrállomás új napelemei (iROSA) is ugyanezt a technológiát használják. Az űreszköz meghajtásáért a NASA NEXT xenon meghajtású ionhajtóműve felel. Az űrszondával utazik az Olasz Űrügynökség (ASI) LICIACube kisműholdja is, ami a becsapódás előtt válik le az űrszondáról, hogy képeket készítsen a becsapódásról. Az űrszonda a 2021. november 24-i start után kevesebb, mint 1 évvel később, 2022 októberében érkezik meg az aszteroidarendszerbe és hajtja végre az eltérítést.