Dél-Korea szondája jövőre indulhat el a Holdhoz

Kapcsolódó

Fény derült a kínai holdprogram két kulcsfontosságú űreszközének nevére

A neveket közel 2000 pályázat közül választották ki. A Kínai...

A nap képe #1389 – Bahama-szigetek

A Nemzetközi Űrállomásról készített felvétel a Bahama-szigetekről.

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

Hétfőn jelentette be Dél-Korea Technológiai és Tudományos Minisztériuma, hogy minden sínen halad az ország első Hold-missziójának, a Korea Pathfinder Lunar Orbiter (KPLO) küldetés előkészítésével. A projektet jelentős amerikai segítséggel végzik a koreai szakemberek, az ázsiai ország még az idei év elején csatlakozott a NASA Artemis Egyezményéhez, melyről itt tudtok többet olvasni. A dél-koreai mérnökök egy éves működési időt várnak az űrszondától, a küldetés alatt pedig folyamatosan keringeni fog a Hold körül, rengeteg mérnöki adatot gyűjtve a szonda működéséről a későbbi, sokkal nagyobb költségvetésű missziókhoz. Várhatóan októberre fogják teljesen összeszerelni az űreszközt, és augusztusban startolhat el a SpaceX egyik Falcon-9 rakétáján a floridai Cape Canaveralből.

Az 550 kilós űrszonda integrálásáért a Koreai Űrkutatási Intézet (KARI) felel, azonban a projektet a kezdetektől fogva a NASA együttműködésével tervezték meg. 2014-ben közösen egy tanulmány keretében megvitatták a lehetséges tudományos eszközöket, majd 2016-ban egy szerződést kötöttek, melyben az amerikai fél vállalta, hogy a navigációs, távközlési és tudományos rendszerek megtervezésében segít a KARI szakembereinek. A KPLO küldetése a Koreai Holdkutatási Program (KLEP) első fázisában zajlik le, mely inkább technológiai demonstrációs szerepet tölt be. A KLEP második fázisában Dél-Korea már saját űrrakétával (KSVL-2) egy saját fejlesztésű leszállóegységet, és egy 20 kilós rovert is a Hold felszínére szeretne majd juttatni, nagyjából 2025 körül.

Renderkép a Korea Pathfinder Lunar Orbiterről. Kép forrása: KARI

A különböző technológiák kipróbálása és tesztelése mellett egy 40 kilós tudományos csomagot is elhelyeznek majd az űrszondán, amit spektrométerek, magnetométerek, különböző szenzorok és kamerák sokasága alkot. A küldetés fő céljaként egy a mért adatokból létrehozott topográfiai térkép elkészítését jelölték meg, valamint a különböző nyersanyagok (vízjég, uránérc, hélium-3, szilícium és alumínium) lelőhelyeinek felkutatása is a fő prioritások közé tartozik – ezek fontosak az Artemis-program szempontjából is, hiszen egy permanens emberi kolónia kialakításához aligha elengedhetetlen a teljes, vagy részleges önfenntarthatóság biztosítása. A hazai tudományos mérőműszerek mellett még a szonda eszköztárában helyet kapott a NASA által kifejlesztett ShadowCam kamerarendszer is. A szerkezet a Hold folyamatosan beárnyékolt felszíni területeiről fog adatokat gyűjteni, és vízjég-lelőhelyek után kutatni, melyek létezését először az indiai Csandraján-1 keringőegység tudta bizonyítani.

Az űreszközt nem közvetlenül Hold felé irányuló transzfer pályára állítja majd a Falcon-9 második fokozata, hanem egy geostacionárius műhold mellett rideshare rakományként, azaz potyautasként fog utazni. A geostacionárius átviteli pályáról (GTO) az izraeli Beresithez hasonlóan három manőverrel fogja magát a Hold felé gyorsítani. A gyorsításokat mindig a földközeli pontban fogja elvégezni, kihasználva az Oberth-effektus kedvező hatását. Három napos útját követően a pályájának a Holdhoz legközelebbi pontjában beindítja hajtóműveit, és egy fékezőmanőverrel pályára áll köré. be A végleges orbitális pálya körülbelül 100 kilométeres magasságban fog húzódni, és a Hold egészét fel tudják majd innen térképezni.

A KPLO tervezett keringési pályája és útja a Hold felé. Kép forrása: KARI

Nem csak az űrbéli részét készítik elő a küldetésnek: tavaly decemberben sikeresen üzembe helyezték azt az antennát, amivel majd Dél-Koreából is képesek lesznek kommunikálni a Hold körül keringő szondával. A Jodzsu (Yeoju) városában elhelyezett, 35 méter átmérőjű és 100 tonnás parabolaantenna segítségével nem csak az űrszonda jeleit lesznek képesek fogadni, hanem parancsokat is tudnak majd innen küldeni, valamint a szondán elhelyezett távközlési-technológiai kísérletek lebonyolításában is fontos szerepet játszik majd a létesítmény. A Információs Technológiai Minisztérium által felépített Jodzsu földi állomást 2022 márciusára szeretnék komplett befejezni, és augusztusban már akár a szondát a három napos Holdra tartó útja során is végig tudják követni .

A Jodzsuban elhelyezett 35 méteres antennatányér. Kép forrása: Yonhap Hírügynökség

Dark mode powered by Night Eye