Döntő fontosságú szénmolekulát észlelt a James Webb űrtávcső

Kapcsolódó

Zöld utat kapott a NASA Dragonfly küldetése

Ezzel az utolsó tervezési szakaszba léphet a Szaturnusz Titan...

Lezajlott az Ariane-6 bemutatkozása előtti utolsó földi teszt

A rakéta felső fokozatának tesztjét a Német Űrkutatási Szervezet...

Svédország 38. országként csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Gyorsan sor került egy újabb aláírásra, már ami az...

A nap képe #1441 – Apollo-13 „mentőcsónak”

Az Apollo-13 misszió felvétele a Holdról, melyet a holdkompból...

A James Webb űrtávcső kutatásaival kapcsolatosan igyekszünk a legtöbb információt megosztani veletek, hiszen a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontján üzemelő obszervatórium rengeteg, érdekesebbnél érdekesebb felfedezéshez járul hozzá. Ugyan nemrég jelent meg nálunk egy cikk a JWST munkájáról, most ismét beszámolunk a legfrissebben publikált észleléséről.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Webb segítségével először mutatott ki egy új szénvegyületet az űrben, mégpedig a metil-kationt (CH3+), ami segíti a bonyolultabb szénalapú molekulák kialakulását. A metil-kationt egy protoplanetáris koronggal (d203-506) rendelkező fiatal csillagrendszerben észlelték, amely a mintegy 1350 fényévre lévő Orion-ködben található.

A felvételen az Orion-köd egy része látható. A bal oldalit a NIRCam (Near-Infrared Camera) műszer készítette, a jobb felsőt pedig a MIRI (Mid-Infrared Instrument). Utóbbi közepén egy fiatal csillagrendszer látható, amelynek protoplanetáris korongja a d203-506 nevet viseli. A jobb alsó sarokban pedig megfigyelhető a NIRCam és a MIRI kombinált képe. Forrás: ESA/Webb, NASA, CSA, M. Zamani (ESA/Webb), PDRs4All ERS Team
A kép középpontjában látható az említett fiatal csillagrendszer, valamint a d203-506 nevet viselő protoplanetáris korong. Forrás: ESA/Webb, NASA, CSA, M. Zamani (ESA/Webb), PDRs4All ERS Team

A 2021-ben felbocsátott űrtávcső kiváló térbeli és spektrális felbontása, valamint érzékenysége mind mind hozzájárult a fentebb már említett felfedezéshez, különösen az, hogy a CH3+ egy sor kulcsfontosságú emissziós vonalát tárta a kutatók elé.

„Ez az észlelés nemcsak a Webb hihetetlen érzékenységét igazolja, hanem megerősíti a CH3+ feltételezett, központi jelentőségét a csillagközi kémiában.” – mondta Marie-Aline Martin-Drumel, a franciaországi Paris-Saclay Egyetem munkatársa, és a kutatócsoport tagja.

Bár a d203-506-ban lévő csillag egy kis vörös törpe, a rendszert mégis nagymértékű ultraibolya (UV) fény bombázza, mely a közeli forró, fiatal, és nagy tömegű csillagokból származik. Általában az UV-sugárzástól azt várják, hogy az összetett szerves molekulákat elpusztítja, a kutatócsoport azonban azt jósolja, hogy ez a jelenség valójában a CH3+ kialakulásához szükséges energiaforrást biztosíthatja.

A csapat általánosságban hozzátette, hogy a d203-506-ban észlelt molekulák meglehetősen különböznek a „hétköznapi” protoplanetáris korongokban találhatóktól. „Ez világosan megmutatja, hogy az ultraibolya sugárzás teljesen megváltoztathatja egy protoplanetáris korong kémiáját. Valójában kritikus szerepet játszhat az élet keletkezésének korai, kémiai szakaszaiban.” – fejtette ki Olivier Berné, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa, és a tanulmány vezető szerzője.

Dark mode powered by Night Eye