Dupla indítás Kínából, dupla sikerrel

Kapcsolódó

Gyorshír: Levált a Progressz MSz-23 a Nemzetközi Űrállomásról

A teherűrhajó május óta teljesített szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson. Magyar...

A nap képe #1301 – Enyergija-Buran évforduló

Az Enyergija-Buran indításának 35. évfordulója alkalmából egy emblémát helyeztek...

Jól halad az új kínai holdrakéta hajtóművének tesztprogramja

A Hosszú Menetelés-9 óriásrakéta újrahasználható koncepcióként fog megvalósulni a...

Újabb Falcon-9 teljesítette tizenhetedik repülését

Közel egy hét szünet után hajtott végre a SpaceX...

Kínában továbbra sem szünetelnek, ma két rakétaindítást is végrehajtottak, teljes sikerrel. Az ilyen események viszonylag ritkák, a legutóbbi hasonló jelenség áprilisban volt, amikor mindössze alig egy óra eltéréssel indult el a Tienho modult szállító Hosszú Menetelés-5B rakéta, és az egyik Starlink-csomagot pályára állító Falcon-9 rakéta, ám akkor két külön országról volt szó (mindkettőt sikerült élőben közvetítenünk, a korán kelők emlékezhetnek erre). Ezzel Kína saját rekordot is felállított, ugyanis mindössze 4 óra és 15 perc telt el a két felbocsátás között.

Az első küldetést egy Hosszú Menetelés-2C rakétával végezték el a Góbi-sivatagban található Csiücsüan Űrközpontból, magyar idő szerint délután 13 óra 15 perckor. A közepes teherbírású hordozó rakománya feltehetően három darab távközlési tesztműhold volt (több ellentmondásos jelentés is érkezett a hasznos teher kilétével kapcsolatban), melyek nagy sávszélességű internetkapcsolatot lesznek képesek alacsony Föld körüli pályáról szolgáltatni. Ez volt a történelem során a 415. rakétaindítás Kínából, a 30. kínai rakétaindítás idén – ezzel vezetnek, a második helyen az Egyesült Államok áll jelenleg 28 starttal. A kétfokozatú CZ-2C rakétát most egy Jüancseng-1S végfokozattal is ellátták, ami a megfelelő orbitális pozícióban választotta le a műholdakat.

A CZ-2C elemelkedése. Kép forrása: CAST/Weibo

A közepes teherbírású rakéta három rakományából kettő valószínűleg az RSX konstellációba tartozik, amiket a Kínai Nemzeti Űrhivatal fő beszállítója, a CAST épített. Ha minden igaz, a kínai kormány által tervezett globális internetszolgáltatást nyújtó műholdflotta első két tesztpéldánya került most keringési pályára, amiket a SpaceX Tintin-A, és -B útkereső, azaz „pathfinder” műholdjaihoz lehetne leginkább hasonlítani. A harmadik, ám teljesen ismeretlen műholdat a szintén jelentős űripari beszállító, a pekingi székhelyű DFH Satellite Co. Ltd. építette. A küldetésen a CZ-2C rakéta egy teljesen új típusú, nagyobb méretű áramvonalazó kúpot is kapott, várhatóan nagy számú műholdak indítását előkészítve.

A CZ-2C áramvonalazó kúpjai összeszerelés közben. Kép forrása: CAST/Weibo

A második startra este 5 óra 45 perckor került sor, a 2000 kilométerrel délebbre fekvő Hszicsang Űrközpontból. Egy Hosszú Menetelés-3B rakéta állította sikeresen geostacionárius átviteli pályára feltehetően a TJSW-7 szatelitet. Azért „feltehetően”, mert az előző misszióhoz hasonlóan ez sem az átláthatóságáról híresült el. A több tonnás, jelhírszerzésre (SIGINT) használatos műholdakat szintén a CAST gyártja, és a kínai hadsereg felel az üzemeltetésükért. A négy oldalsó gyorsítórakétával ellátott hordozó teljes sikerrel végezte el a misszióját, és a TJSW-7 várhatóan a következő hetekben-hónapokban fog a saját hajtóművei segítségével a kijelölt geostacionárius pozíciójába eljutni.

A TJSW műholdakat két kihajtható napelemtábla látja el kellő mennyiségű energiával. A kevés hivatalos kép alapján egy 32 méter átmérőjű, kibontható hálószerű antennával vannak ellátva, ami a földi kommunikációs csatornák adatainak elfogásához lehet szükséges, hasonlóan a tavalyi amerikai NROL-44 misszió rakományának antennájához.

A CZ-3B a start előtti napon. Kép forrása: CAST/Weibo

A Hosszú Menetelés-3B startja Hszicsangból. Kép forrása: CAST/Weibo

Dark mode powered by Night Eye