Duplán fontos évforduló a kínai személyzetes űrrepülésben

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

A Sencsou-5 és 6 is október 16-án fejezte be sikeresen küldetését, két év különbséggel.

A mai nap két fontos esemény miatt is jelentős és emlékezetes a személyzettel végrehajtott kínai űrrepülések történetében: az első két küldetés, a Sencsou-5 és a Sencsou-6 is a mai napon ért véget.

Sencsou-5

Az utolsó még személyzet nélküli Sencsou-4 küldetés 2003 eleji sikere után úgy látta a kínai vezetés, hogy elérkezett az idő az első, már tesztpilótával végrehajtott űrrepülésre. Október 15-ére jelölték ki a nagy napot, amikor Jang Li-vej, a kínai néphadsereg 38 éves alezredese beült a Sencsou űrhajóba. A misszióra kijelölt tajkonauták felkészítése teljes titokban zajlott, és azt is csak egy nappal a repülés előtt jelentették be, hogy Li-vej fogja azt végrehajtani (ezt a „hagyományt” azóta is őrzi Kína, az indulások előtt nem sokkal hozzák nyilvánosságra az éppen aktuális személyzet tagjainak nevét).
A Sencsou-5 indulását és visszatérését sem közvetítették élőben, de a dátumokat előre bejelentették: magyar idő szerint október 15-én 3 órakor emelkedett a magasba a Hosszú Menetelés-2F (CZ-2F) rakéta. A start után a Sencsou sikeresen pályára állt, bár Li-vej erős rázkódásra panaszkodott T+120 másodperc körül – emiatt később több változtatást is eszközöltek az indításoknál. Az űrhajós első üzenetében a világűrből az mondta, hogy minden simán megy, jól érzi magát, és szerencsére semmilyen műszaki hiba nem akadályozta őt. Végül 14 keringés megtétele után, október 16-án 0:22-kor szállt le épségben az űrhajó. A küldetéssel Kína a harmadik olyan ország lett a Szovjetunió (Oroszország) és az Egyesült Államok után, mely önerőből űrhajóst küldött a világűrbe. Jang Li-vej a történelmi út után nem repült többet, 2008-ban dandártábornokká léptették elő.

Kína számára történelmi pillanatok: a Hosszú Menetelés-2F elindul az első tajkonautával a Sencsou-5 fedélzetén.

 

Jan Li-vej a sikeres leszállást követően.

Sencsou-6

Az első sikeres személyzetes űrrepülést követően majdnem két évet kellett várni a következő, már két tajkonautával végrehajtott küldetésre. A Sencsou-6 2005. október 12-én indult el Fej Csün-lung parancsnokkal és Nie Haj-seng fedélzeti mérnökkel a fedélzeten. A Hosszú Menetelés-2F rakéta egy 211×345 km-es pályára állította az űrhajót, és pár keringés után a tajkonauták már át is lebeghettek az orbitális modulba. Az első küldetéssel ellentétben a Sencsou-6-ot már közel öt naposra tervezték, ez idő alatt számos kísérletet hajtottak végre az űrhajósok, de ezekről nincs nyilvános információ. A misszió napra pontosan a Sencsou-5 befejezését követően két évvel ért véget, október 16-án magyar idő szerint 22:33-kor sikeres leszállást hajtott végre az űrhajó, és alig fél órával később már ki is emelték a személyzet tagjait a kabinból.

Nie Haj-seng és Fej Csün-lung
Dark mode powered by Night Eye