Egy Falcon Heavy-vel indulhat a Nancy Grace Roman űrtávcső

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Újabb fontos küldetéssel bízta meg az amerikai űrhivatal a SpaceX-et: a NASA Launch Services (NLS) II szerződés keretében induló Nancy Grace Roman űrtávcsövet egy Falcon Heavy rakétával indítják majd a jelenlegi tervek szerint 2026 októberében. A 255 millió dolláros keretösszeg a felbocsátást és a hozzá kapcsolódó költségeket fogja fedezni. A korábban Wide Field InfraRed Survey Telescope (WFIRST) néven ismert űrtávcső megvalósítását a 2010-es Astronomy and Astrophysics Decadal Survey kezdeményezte, ami az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa és a Tudományos Akadémia által tíz évente kiadott csillagászati és asztrofizikai felmérése és tanulmánya.

A Nancy Grace Roman űrtávcső

A jelenleg még építés alatt álló űreszköz Nancy Grace Roman-ről való elnevezését a NASA korábbi igazgatója, Jim Bridenstine kezdeményezte 2020 májusában, ezzel tisztelegve az űrhivatal csillagászati vezetőjeként is alkalmazott kutatóhölgy tudományos munkája, eredményei előtt. Legnagyobb felfedezései közé tartozik a csillagok összetétele és keringési sebessége közti kapcsolat leírása, Roman ugyanis megállapította, hogy a hidrogénből és héliumból álló csillagok sokkal gyorsabbak, mint a nehezebb elemekből felépülő objektumok.

Az első, 2011-2012-es terv egy 1,3 méter átmérőjű főtükröt és egy infravörös-közeli tartománytól a látható fénytartományig működő képalkotó spektrométert foglalt magába. 2012-ben az NRO (National Reconnaissance Office) két, Hubble űrtávcsővel megegyező eszközt is felajánlott a NASA-nak, amik kisebb fókusztávolsággal, ugyanakkor szélesebb látómezővel rendelkeznek. Az évek során a technikai- és kutatócsapatok ezeket az alap eszközöket ötvözték, finomították a jövőbeli felhasználásukat, és időközben a Roman űrtávcső tervei egy koronagráffal is bővültek, ami képes lesz exobolygók megfigyelésére. 2015-re a főtükör átmérőjét 2,4 méteresre növelték, illetve két keringési pályát is kijelöltek: az űrtávcső geoszinkron pályán, vagy a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körül is végezhetne kutatásokat (csakúgy, mint a már üzemelő James Webb teleszkóp). 2016-ban ezt a tervet megváltoztatták, és egy rendkívül elnyújtott, elliptikus pályát jelöltek ki az L2 pont körül, a kutatási célokat pedig kibővítették a sötét anyag kutatásával is. A NASA 2018. november 30-án kötött szerződést a Goddard Space Flight Centerrel az optikai eszközök gyártásáról, és 2019 februárjára véglegesítették a küldetés leírását is. Sajnos a koronavírus okozta leállások ezt a projektet is nagy mértékben érintették, de 2021. szeptember 29-én egy újabb fontos mérföldkövet ért el a projekt, amikor az űrtávcső terveit jóváhagyták az ún. Critical Design Review során.

Az űreszközt két műszerrel látják el:

  • Wide-Field Instrument (WFI): egy 300,8 megapixeles kamera fog infravörös-közeli tartományban, hat különböző filterrel megfigyeléseket végezni 110 ezred ívmásodperces látómezőben. A fő részegységeket a Ball Aerospace gyártja.
  • Coronagraphic Instrument (CGI): rövidebb hullámhosszban működő, nagy kontrasztú koronagráffal ellátott műszer. Kettős deformálhatóságú tükörrel rendelkezik, ami a nagyobb csillagok fényét elhalványító technológia révén képes a közelben keringő bolygók észlelésére és vizuális elkülönítésére is.

A Nancy Grace Roman űrtávcső fantáziaképe. Forrás: NASA Goddard Space Flight Center

Dark mode powered by Night Eye