Egy lépéssel közelebb kerültünk egy kínai-orosz holdi kutatóbázishoz

Kapcsolódó

A nap képe #1389 – Bahama-szigetek

A Nemzetközi Űrállomásról készített felvétel a Bahama-szigetekről.

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

Az Orosz Szövetségi Űrhivatal (Roszkozmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetői kedden aláírtak egy szándéknyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy egyesítik erejüket egy holdi tudományos kutatóbázis megépítésében. A Roszkozmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin, és a CNSA vezetője, Csang Kocsien (Zhang Kejian) egy videókonferencia keretein belül írták alá a megállapodás dokumentumjait. Az International Lunar Research Station (ILRS), magyarul „Nemzetközi Holdi Kutatóállomás” programot egy átfogó tudományos kísérleteket végző állomásnak mutatták be a két űrhivatal képviselői, ahol több tudományterületből származó kísérleteket és kutatásokat is véghez tudnának majd vinni. A kísérletek mellett akár technológiai demonstrációs missziókat végezhetnek majd itt, illetve csillagászati eszközök telepítésére is alkalmas lesz az állomás. Ezek mellett az in-situ resource utilization (ISRU), azaz a helyben található nyersanyagok felhasználására szánt technológiákat is itt szeretnék majd kipróbálni az emberes missziók előtt, legyen az ivóvíz, oxigén, vagy rakéta hajtóanyag előállítása. A bázist mindenképp hosszútávú működésre tervezték, a folytonos holdi jelenlét biztosításáért. A CNSA és a Roszkozmosz is kihangsúlyozta, hogy a program nyitva áll minden érdeklődő ország és nemzetközi szervezet előtt így akár kisebb országok is tudnának tudományos mérőműszereket küldeni a Hold felszínére. Egyelőre még nincs megerősítve, de a pletykák szerint az ILRS-t a Hold déli-pólusára tervezik megépíténi – az Egyesült Államok által vezetett Artemis-program keretében is ide szeretnének újra űrhajósokat küldeni a felszínre.

Egy kínai vázlat a jövőbeli kutatóbázisról – középen láthatunk egy Csang’e leszállóegységet, mellette a Luna-27 orosz szondát, és egyéb infrastruktúrát – Hold körül keringő szondákkal együtt. Kép forrása:

Az Európai Űrügynökség is kifejezte az érdeklődését a program iránt, elsőként, akik az Artemis-programban is részt vesznek. A memorandumban leírják, hogy a két fél az összes űrtechnológiai és űrtudományos ismeretét felhasználva fog részt venni a programban, hogy a lehető leghatékonyabb módon tudják elvégezni a bázis megépítését. A Roszkozmosz emberei megemlítették, hogy nincs kizárva a projekt folytatása emberes missziókkal – ami teljesen logikus is, Kínának pedig komoly tervei vannak az emberes űrprogram terén (is). Az idén és jövőre megvalósuló űrállomás-program (még mindig tartozunk egy részletes cikkel az űrrállomásról) a nyitánya lesz a hosszútávú kínai űrmisszióknak, melyek később a Holdra is indulhatnak, Oroszország pedig szívesen csatlakozik hozzájuk.

Kína és Oroszország már korábban aláírtak egy megállapodást, miszerint a 2024-ben induló Luna-26 keringőegység fogja feltérképezni a kínai Csang’e-7 szonda számára a leszállási területet. Dmitrij Rogozin meghívta Csang Kocsient a Vosztocsnij Űrközpontba, hogy személyesen is megtekinthesse a várhatóan idén induló Luna-25 orosz leszállóegység startját. Csang Kocsien egyébként az amerikai Time magazin 100 legbefolyásosabb személyei között is szerepelt 2019-ben, Scott Kelly amerikai űrhajós ajánlására.

A kínai Csang’e-4 leszállóegység a Jütu-2 roverről fotózva. Kép forrása: CNSA

Az orosz Luna-25 szonda még a szerelőcsarnokban, melyet még idén el szeretnének indítani. Kép forrása: Roszkozmosz

Dark mode powered by Night Eye