Egy német-francia rover meglátogatja a Mars egyik holdját

Kapcsolódó

5 évesek lettünk!

2019. április 20-án írtuk első cikkünket az akkor még...

Hétzáró indítás a Hszicsang Űrközpontból

Kína keretbe zárta a hetet, hiszen hétfőn, valamint vasárnap,...

A nap képe #1445 – Csodálatos Föld

Michael López-Alegria szavaival élve: "Semmilyen szintű oktatás vagy felkészülés...

Űrséta során javítják a Nemzetközi Űrállomás röntgenteleszkópját

A Nemzetközi Űrállomás röntgenteleszkópját, azaz a NICER-t (Neutron star...

Még a 2020-as években elindulhat a Német Űrkutatási Központ (DLR) és a Francia Űrügynökség (CNES) közös építésű űreszköze a Mars egyik holdjára, a Phobosra. Az rover a japán Martian Moons eXploration (MMX) projekt részét képezi, mely kiterjed majd a Deimos felfedezésére is. Az erről szóló háromoldalú együttműködést a Párizsi Légi Szalon alkalmával írta alá a fentebb említett DLR, CNES és a Japán Űrügynökség (JAXA). A szerződés szignálásával párhuzamosan a misszió holdjáróját IDEFIX névre keresztelték.

Az MMX küldetés amellett, hogy a technikai megvalósíthatóság határát súrolja, először fog mintákat hazajuttatni bolygónkra a Mars rendszeréből, pontosabban a Phobosról. A német-francia rover ennek során rendkívül alacsony gravitációs körülmények között (a földi gravitáció mintegy kétezred része) dolgozik majd annak érdekében, hogy elvégezze a hold feltárását.

Walther Pelzer (DLR), Anke Kaysser-Pyzalla (DLR, Hiroshi Yamakawa (JAXA), Philippe Baptiste (CNES). Forrás: DLR

A CNES toulouse-i telephelyén jelenleg az IDEFIX befejezésének utolsó munkálatai zajlanak. Az elmúlt hónapokban lezajlott az összes műszer és alrendszer végleges integrálása, ideértve a napelemtáblákat, az energiarendszert, a fedélzeti számítógépet és az MMX űrszondával való kapcsolatfelvételt biztosító rádiórendszert. A DLR ezt megelőzően már összeillesztette a rover szénszál-erősítésű kompozit vázát, valamint a mozgatórendszert is. A Német Űrkutatási Központ két, a felszín termikus tulajdonságait és ásványtani összetételét elemző műszerén kívül a CNES két kamerát is telepített, amelyek a kerekeket és a talajt figyelik.

Az IDEFIX időközben majdnem befejezte az űrminősítési teszteket is, melyek többek között arra irányultak, hogy felülvizsgálják a rover működőképességét, valamint azt, hogy képes-e ellenállni az indítás során fellépő rezgéseknek és a Phoboson tapasztalható szélsőséges, több mint 200 Celsius-fokos hőmérséklet-ingadozásnak. A nyári átadás előtt természetesen még további próbatételek várnak rá, de összességében kijelenthető, hogy a holdjáró tesztkampánya a végső szakaszban van.

Forrás: DLR
A rover spektrométere, valamint navigációs kamerái. Forrás: DLR

Az MMX űreszköz

Az MMX szonda három modulból áll. A felderítő modulban leszálló lábak, mintavevők és néhány műszer, valamint az MMX rover található. A felderítő modulhoz kapcsolódik a visszatérő modul (mely tartalmazza a mintákat tároló kapszulát), amit viszont hozzácsatlakoztattak a hajtóműmodulhoz, így megoldva a Phobos felszínének elhagyását.

Az MMX űrszonda. Forrás: DLR

A küldetés indítását, mint említettük, a 2020-as évek közepére tervezik. Az MMX ezt követően kb. egyéves utazása után eléri a Marsot és pályára áll. Ezután a felderítő modul nyolc tudományos műszere megkezdi a Phobos és a Deimos felszínének feltérképezését és jellemzését, a rover pedig a terveknek megfelelően leszáll előbbi felszínére. A landolás után autonóm módon működésbe lép, és megkezdődik a mérési fázis, amely körülbelül három hónapig fog tartani. Ennek során az IDEFIX különböző, tudományos elemzésre alkalmas és érdemes célpontokat közelít meg. Missziójának végén „anyaűrhajója” – a segítségével szerzett ismereteket figyelembe véve – talajmintákat gyűjt, amiket a visszatérő modul szállít majd vissza bolygónkra, ahol részletesebb elemzésekre kerül sor.

Dark mode powered by Night Eye