Mégsem akkora a baj, mint ahogy azt korábban hittük – derült ki Dmitrij Rogozin Roszkoszmosz-igazgató legutóbbi nyilatkozataiból. Már korábban is megírtuk, hogy belsős információk szerint a Nauka többfunkciós tudományos modulról le kellett szerelni az áramvonalazó kúpokat, ugyanis elméletben az orosz mérnökök nem helyezték rá a navigációs rendszer infravörös csillagkövető műszerére a hővédő borítást – ezt ma cáfolta a Rogozin. Elmondása szerint csak az elektromos rendszereket kell a Naukán újra leellenőrizni, és ha minden jól halad, akkor július 6-án szállíthatják át (természetesen az orrkúppal együtt) a startállásra, ahol feltöltik majd a tartályait üzemanyaggal. Az űrállomásmodul pályára állítását egy szintén orosz Proton-M nehézrakétával fogják elvégezni, aminek a komponensei már készen állnak a Nauka modullal való összeszerelésre. Az elektromos rendszer újraellenőrzése sajnos azonban újabb késésként szerepel a naptárban, így a július 15., mint startidőpont, valószínűleg nem tartható. Rogozin elmondása szerint a modul üzemanyaggal való feltöltése után fogják kihirdetni a felbocsátás új időpontját.
A űrlaboratórium története az ISS-program elejére nyúlik vissza: építését 1995-ben kezdték meg, az eredeti tervek szerint az orosz szegmens részét alkotó Zarja modul mellett foglalt volna helyet, de erre nem kerülhetett sor technikai okok miatt. Másodszor 2013-ban került startközeli állapotba, de ekkor az indítás előtti teszteken fémreszeléket találtak az üzemanyagvezetékekben, így az egész modult szét kellett szerelni. A orosz szegmens kapacitását nagy mennyiségben fogja megnövelni: napelemtáblái segítségével megnő az energiatermelés, így egyszerre több kísérlet is végrehajtható, helyet kapott egy oxigénelőállító- és vízvisszanyerő-berendezés is, valamint az orosz kozmonauták egy illemhelyiséggel is gazdagabbak lesznek a Nauka dokkolása után. Az ISS-re való csatlakozás egy héttel a pályára állítás után várható, ez idő alatt a Nauka folyamatosan emeli és korrigálja a pályáját, hogy lassan, de biztosan elérje a Nemzetközi Űrállomást. Amatőrcsillagász és műholdfotós olvasóinknak különösen a figyelmükbe ajánljuk a Nauka követését Föld körüli pályán, mert fotózható állapotban lesz még az önálló repülés fázisában is!
A legújabb kép a Nauka modulról, már a Proton-M orrkúpja alatt. Kép forrása: Dmitrij Rogozin
Egy másik, bár kevesebb jelentőségű hír is napvilágot látott a mai nap: az orosz szokásokkal ellentétben a Roszkoszmosz szerződést kötött egy biztosítási céggel, és az űrmodul és annak indítását is sikerült fedezni. Az pályára állítás és dokkolás biztosításáért 23 millió dollárt fizettek, és összesen 125 millió dollárnak megfelelő rubel lesz majd visszaigényelhető abban az esetben, ha a Nauka küldetése kudarccal végződne. Ebbe beletartozik a hordozórakéta és a Nauka komplett megsemmisülése, rossz pályára való állítása, indítás után nem megfelelő leválása a rakéta utolsó fokozatáról, technikai okokból a Nauka sikertelen dokkolása, de még az is, ha a zsilipajtót nem sikerült kinyitniuk. De inkább ne fessük az ördögöt a falra, és bízzunk a szerencsében, hogy minél hamarabb és biztonságban eljusson a tudományos labor a Nemzetközi Űrállomásra.
Frissítés: a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint július 21-én indulhat az űrmodul a Nemzetközi Űrállomásra, a dokkolás pedig nyolc nappal később, július 29-én történhet meg. A késés okát nem adták meg az illetékesek, valamint a Pirsz modult elszállító Progressz MSZ-16 teherhajó ledokkolásának időpontját sem adták meg.