Egyre több európai ország szeretne saját űrhajóst küldeni az ISS-re

Kapcsolódó

A nap képe #1446 – Armstrong felkészülése

Neil Armstrong szimulációs gyakorlaton vesz részt 1969. április 18-án.

5 évesek lettünk!

2019. április 20-án írtuk első cikkünket az akkor még...

Hétzáró indítás a Hszicsang Űrközpontból

Kína keretbe zárta a hetet, hiszen hétfőn, valamint vasárnap,...

A nap képe #1445 – Csodálatos Föld

Michael López-Alegria szavaival élve: "Semmilyen szintű oktatás vagy felkészülés...

Európában mintha beköszöntött volna a személyzetes űrrepülések reneszánsza, ugyanis egyre több ország szeretne kutatási célból űrhajóst kiképezni. Magyarország esete nem egyedüli a HUNOR kutatóűrhajós-programmal, ugyanis azóta Svédország, Csehország és Lengyelország is elkezdte szervezni a saját asztronautájának űrrepülését.

Thomas Pesquet francia űrhajós a Crew Dragonon történő kiképzése során. Kép forrása: SpaceX

Ajánlat Csehországnak

A Cseh Televízió értesülése szerint múlt hónapban az amerikai Axiom Space magánvállalat felajánlotta a közép-európai országnak egy űrhajós feljuttatását a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Csehország űrtörténelmi szempontjából ez nagy ugrás lehet, ugyanis legutoljára 1978-ban az Interkozmosz program keretében járt cseh kozmonauta az űrben Vladimír Remek személyében (akkor még Csehszlovákiát képviselve a szocialista blokkban). Az űrhajós az ESA (Európai Űrügynökség) kötelékében repülne az ISS-re.

Az űrrepülés legkorábban már jövőre megvalósulhat, jelenleg a finanszírozás kérdése a legégetőbb, ez pedig a cseh politikusokon fog múlni. Bár a küldetést még pontosan nem ismerjük, több mint valószínű, hogy az Axiom-4 jelzésű űrrepülésről lesz szó (az idén induló Axiom-3 személyzetét már bejelentették, az Axiom-5 pedig valószínű csak 2025-ben indul). Az űrhajós kiléte már ismert, hiszen a tavaly bemutatott új ESA űrhajósok közé Aleš Svoboda vadászpilótát is beválogatták mint tartalékost. Svobodát nagy reménnyel tölti el, hogy Csehországban jó visszhangot kapott az Axiom ajánlata és jó esélyt lát a küldetés magvalósulására.

Jana Černochová cseh védelmi miniszter elmondása szerint amennyiben valamennyi magántőkét is sikerül bevonni a misszió finanszírozásába, akkor a védelmi minisztérium is részt tudna venni a projektben. Martin Kupka közlekedésügyi miniszter is hasonló optimizmussal tekint a küldetésre. 

Aleš Svoboda, leendő cseh űrhajós. Fotó: mujRozhlas

Skandinávia sem marad ki

Svédország még múlt hónapban állapodott meg az Axiom Space-szel és az ESA-val egy szándéknyilatkozat formájában. A tervek szerint egy 14 napos űrrepülést abszolválna a svéd űrhajós, és az ESA projektjeivel összhangban végezné el a tudományos programját.

Az asztronauta kiléte már itt is ismert, Svédországot Marcus Wandt fogja képviselni az űrállomáson – őt azonban ugyanúgy „csak” tartalékosként válogatták be tavaly az ESA csoportjába. Wandt egyébként szintén vadászpilótaként kezdte pályafutását a Svéd Légierőben, majd a SAAB Aeronautics-nál dolgozott tesztpilótaként.

Svédországból egyébként eddig csak egy ember járt az űrben: Christer Fuglesang, akit 1992-ben válogattak be az ESA-hoz. Fuglesang összesen 26 napot és 17 órát töltött az űrben, mindezt két küldetésen, az STS-116 és az STS-128 űrsikló-missziókon. Emellett öt űrsétán vett részt, aminek összideje 31 óra 54 perc volt.

Wandt repülésére idén novemberben kerülhet sor az Axiom-3 misszió keretében. A SpaceX Crew Dragon űrhajója lesz a „taxi” az űrállomásra, a személyzet pedig igazán nemzetközi lesz:

  • a parancsnoki szerepet az Axiom saját űrhajósa, Michael López-Alegría fogja betölteni
  • az űrhajó pilótája Walter Villadei, az Olasz Légierő vadászpilótája lesz, aki szintén az Axiom alkalmazottja (róla a cikk végén lesz szó),
  • és Wandt specialista társa pedig Alper Gezeravcı lesz, aki egyébként szintén vadászpilóta volt a Török Légierőnél.

Érdemes megemlíteni hogy mégegy észak-európai űrhajós is hamarosan feljuthat az ISS-re, ugyanis a dán Andreas Mogensen augusztus közepén indulhat majd el a hosszútávú, ~6 hónapos missziójára (őt az ESA választotta ki a NASA Crew-7 küldetésre, nem európai nemzeti program keretében fog repülni).

Marcus Wandt (jobbra) az európai Columbus modul földi makettjében tréningezik. Fotó: ESA

Lengyelország is beszáll

Június 29-én, az űrügynökség tanácsülésén Josef Aschbacher ESA-főigazgató nagy örömmel közölte a sajtónak, hogy Lengyelország 295 millió euróval fog hozzájárulni az ESA különböző technológiai és kutatási programjaihoz, emellé pedig egy lengyel űrhajós felküldését is fedezi ez az összeg. A cél a Nemzetközi Űrállomás lenne, és hasonlóan az előző két küldetéshez 10-14 napig tartana, és az Axiom-SpaceX páros intézné az űrhajós járműspecifikus kiképzését és űrbe juttatását.

Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter elmondása szerint az űrrepülésre várhatóan 2024-ben kerül majd sor. Továbbá azt is elárulta, hogy még mielőtt belekezdenének a misszió tervezésébe, Lengyelországnak meg kell állapodnia az űrügynökséggel a partnerség jövőbeli feltételeiről, illetve az Axiom Space-szel is hivatalosan fel kell venniük a kapcsolatot.

A felek várhatóan július végére megállapodnak, úgyhogy heteken belül megismerhetjük a lengyel küldetés pontos részleteit. Annyit már tudunk, hogy Sławosz Uznański lesz a következő lengyel űrhajós a Föld körül, és az első az ISS-en. Elődje Mirosław Hermaszewski volt, aki 1978-ban a Szojuz-30 misszió során egy hetet töltött az űrben, és a szovjet Szaljut-6 űrállomást is meglátogatta. Uznański előző kollégáihoz hasonlóan tavaly lett beválasztva az ESA űrhajósai közé mint tartalékos. 

Egy kis változás: Uznański nem vadászpilóta, hanem mérnök. Nem is akármilyen, hiszen eddigi pályafutása során megfordult már a CERN-ben, dolgozott közös ESA-NASA projekteken és több nagy nemzetközi űripari vállalatnál is, illetve kisebb hazai lengyel műholdas projekteken is tevékenykedett. 

Sławosz Uznański (jobb oldalon) egy sajtótájékoztatón. Fotó: kronika24.pl/MRiT

Érdekességképpen még mindenképp megemlítenénk, hogy az előbb említett olasz pilóta, Walter Villadei, egy nagyon speciális státuszban fog az űrbe repülni.

Az űrmérnöki diplomával is rendelkező Villadei eredetileg az Olasz Légierő kötelékében volt pilóta, majd a vezérkarba is bekerült. 2006 és 2015 között többször járt az Egyesült Államokban és Oroszországban, és kiképzést kapott az állomás mindkét szegmensének üzemeltetésére, illetve a Szojuz űrhajók kezelésére. Első űrugrására egy hónapja került sor a Virgin Galactic legutóbbi repülésén, ahol több kísérletet is végrehajtott olasz tudományos intézményeknek.

2022-ben az Axiom Space beválogatta sorai közé, is hivatalosan is karrierűrhajós lett – ezt azt jelenti, hogy pilótaként a jövőbeli Axiom-repülésekre is kiválaszthatják.

Forrás: SpaceNews

Dark mode powered by Night Eye