Megint eltelt pár nap a legutóbbi orosz hírösszefoglalónk óta, ezért lássuk újra a fontosabb orosz űrhíreket.
Tegnap Pjotr Dubrov és Oleg Novickij űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson, erről itt és itt írtunk korábban.
A napokban írják alá a Bajkonurban lévő egykori Zenyit indítóállás felújításáról szóló szerződést. A starthelyet a leendő Szojuz-5 hordozórakétához fogják használni, 2023 és 2025 között három tesztrepülést terveznek. 2026 után évente legalább kettő Szojuz-5 rakétát terveznek indítani. A közepes teherbírású (18 tonna alacsony Föld körüli pályára) Szojuz-5-öt 2017-ben kezdték el fejleszteni, az ukrán-orosz gyártású Zenyit rakéta utódjaként, a projekt összköltsége 61,2 milliárd rubel (kb. 840 millió dollár). Az indítóállás felújítása kb. 916 millió dollárba kerül majd.
Szojuz-5 rakéta látványterve
Két újabb Reszursz-P földmegfigyelő műhold gyártása közeledik a végéhez, a tervek szerint a polgári távérzékelő műholdhálózat 4. és 5. darabja 2022-ben indulhat majd Bajkonurból Szojuz-2.1b rakétákkal. A műholdak környezetvédelmi, mezőgazdasági, halászati, hajózási és katasztrófa-elhárítási megfigyeléseket végeznek. Eközben már az újgenerációs Reszursz-PM műholdak fejlesztése is folyamatban van, ezek legkorábban 2023-2024 körül indulhatnak a Pleszecki Űrrepülőtérről.
Reszursz-P műhold felkészítés közben
Szeptember 11-én magyar idő szerint 20:54-kor újabb pályakorrekciót hajtanak végre a Nemzetközi Űrállomáson: a Zvezda szervizmodul hajtóműveit 27 másodpercig üzemeltetve 650 méterrel emelik meg az ISS pályáját.
A héten több fórumon megjelent az az értesülés, miszerint a Zvezda modulban újabb repedéseket találtak az űrhajósok. A forrás Vlagyimir Szolovjov, egykori űrhajós és az RSC Enyergija vállalat vezetőjének a kétrészes interjúja volt, amit a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek adott. A hír azonban ebben a formában nem igaz, egyelőre nem tudták eldönteni, hogy tényleges repedésekről van szó, vagy „csak” karcolásokról. Az ISS orosz személyzetéhez már korábban feljuttatták azokat a speciális eszközöket, amivel részletesen és közelebbről is meg tudják vizsgálni a kérdéses helyeket a modulban. Ahogy mi írtuk pár hete, a Zvezda átmeneti egységében jelenleg is van még egy kismértékű szivárgás, azonban ez nem veszélyes a személyzetre, és az egység is zárva van. A repedések keresése állítólag jelenleg is folyamatban van.
Az ESA (Európai Űrügynökség) német űrhajósa, a Crew-3 küldetés tagja Matthias Maurer 2022 januárjában orosz kollégájával űrsétára indul az ISS-en. 12 év után így Maurer lesz az első nyugati, aki orosz Orlan szkafanderrel hajt végre űrsétát, várhatóan az európai ERA robotkar beüzemelésében segédkezik majd a német űrhajós.
Matthias Maurer
Vlagyimir Putyin és Dimitrij Rogozin megtekintette a Vosztocsnij Űrrepülőtér építési munkálatait, ahonnan 2022-ben már Angara rakétákat is tudnak majd indítani. Rogozin amúgy pár nappal ezelőtt interjút adott a CNN-nek, amire évek óta nem volt példa (a krími válságban betöltött szerepe miatt tiltólistára került az USA-ban, és azóta nem állt szóba külföldi újságírókkal). Az orosz űrhivatal vezetője ezúttal hangsúlyozta az amerikai-orosz együttműködés fontosságát, és szerinte egy „válás a családban” nem opció, és ők is megtesznek mindent, hogy legalább 2030-ig együtt üzemeltessék a Nemzetközi Űrállomást.
Dimitrij Rogozin és Vlagyimir Putyin orosz elnök Vosztocsnijban
Bajkonurban a november 24-én induló Pricsal kikötőmodul felkészítése zajlik, Csillagvárosban pedig a Szojuz MSz-19 személyzete (az „űrfilmstáb„) kiképzése is rendben halad.
A Pricsal kikötőmodul
Julia Pereszild színésznő, Anton Skaplerov és Klim Shipenko (rendező) tréning közben
A következő orosz indítás a Oneweb-10 lesz Bajkonurból szeptember 14-én, az újabb 34 db műhold pedig már meg is érkezett az összeszerelő üzembe.
Érkeznek a OneWeb műholdak