Idén először jelentkezünk az orosz űripar legérdekesebb történéseit összefoglaló sorozatunkkal, a legutóbbi hírösszefoglalónkat itt találjátok.
Pár napja a RIA Novosztyi állami hírügynökség jelentette, hogy Nyikolaj Csub kozmonauta amerikai vízumkérelmét visszautasította az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD). Az űrhajós 2023 tavaszán a Szojuz MSz-23 tagjaként utazik majd a Nemzetközi Űrállomásra, ehhez pedig bevett gyakorlat, hogy az orosz kozmonauták a Johnson Űrközpontba látogatnak gyakorlatra (az amerikaiak pedig Csillagvárosba). A hír hallatán Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője is kikelt Twitteren, és a NASA vezetőjének a közbenjárását kérte. A mai nap az orosz űrhivatal közölte, hogy az amerikaiak megadták a vízumot, így Csub utazhat Houstonba. Nem tudni, hogy a hírnek mennyi valóságalapja van, a NASA sem kommentálta a történéseket, de előfordulhat, hogy az ukrán helyzet miatt egyre feszültebb orosz-amerikai kapcsolatok közrejátszottak. Hasonló esetre került már sor orosz részről is pár éve, akkor a NASA orosz irodájának a vezetője nem kapott hónapokig orosz vízumot….
Nyikolaj Csub kozmonauta
A földmegfigyelő műholdakat gyártó és üzemeltető japán Axelspace vásárolt egy dedikált Szojuz indítást: valamikor 2022-ben Bajkonurból 4 db GROS műholdat állítanak majd pályára az orosz hordozóval.
Dimitrij Rogozin szerint két éven belül felújíthatják a bajkonuri 31-es terület 1-es indítóállását, ami jelenleg használaton kívül van. A Roszkoszmosz vezetője szerint nagy kockázatot vállalnak azzal, hogy a Szojuz rakétáknak csak egy aktív startállása van Bajkonurban, míg a Protonnak például kettő is. Az indítóhelyről startolt Jurij Gagarin is a Vosztok-1 fedélzetén 1961-ben.
Oroszország kínai nagykövete, Andrej Deniszov szerint Kína és Oroszország hamarosan aláírhatja a leendő közös holdbázis létrehozásáról szóló megállapodást. A holdbázis tényleges kiépítése legkorábban 2035-ben kezdődhet, addig robotos kutatóküldetések indulnak a Holdra. A kínai-orosz közös tervekről itt írtunk korábban részletesen.
Külföldi befektetőket keresnek az egykori Sea Launch tengeri rakétaindítóplatform felújítására. Az oroszok tavaly vásárolták vissza egy amerikai cégtől a platformot, azonban a felújítást nem tudják finanszírozni – tavalyi hírek szerint a felújítás összköltsége több tízmilliárd rubel lenne.
A Sea Launch tengeri indítóplatform
Vlagyimir Szolovjov, az orosz emberes űrprogram vezetője és főtervezője ismertette a leendő orosz űrállomás, a ROSS (Russian Orbital Service Station) terveit. Az űrállomás két fázisban valósulna meg 2027-től, kezdetben Szojuz és Progressz, később az új Orel űrhajóval szolgálnák ki. Érdemes megjegyezni, hogy a projektre jelenleg semmilyen pénzügyi háttere nincs a Roszkoszmosznak, és az állítólagosan építés alatt álló első két modulról is csak egy darab, pár évvel ezelőtt készült képet osztottak meg korábban. Várhatóan Oroszország a lehető legtovább kitart majd a Nemzetközi Űrállomás mellett, amihez az amerikai fél decemberben kötelezte el magát 2030-ig.
Szolovjov arról is beszélt, hogy 2023-ban tesztelik először a Progressz teherhajóval az „extragyors” megközelítést és dokkolást az ISS-re: a korábbi két keringéses, 3 órás út helyett 2 óra alatt ér majd a teherhajó a Nemzetközi Űrállomásra.
A március 18-án induló Szojuz MSz-21 (Oleg Artyemjev, Denisz Matyvejev, Szergej Korszakov) lesz a Nemzetközi Űrállomás története alatt az első teljesen orosz kozmonautákból álló Szojuz küldetés. Artyemjev harmadik alkalommal indul a világűrbe míg Matyvejev és Korszakov újoncok. A Szojuz űrhajójuk külön nevet is kapott az orosz űrutazás legendás alakja előtt tisztelegve: Koroljovnak fogják hívni az űreszközt.
Február 15-én indul a Progressz MSz-19 teherhajó a Nemzetközi Űrállomásra, ez lesz az idei első start Bajkonurból. A Szojuz-2.1a hordozórakéta és az űrhajó is már végszerelés alatt van.
A Progressz MSz-19 rakétája összeszerelés közben
Anton Skaplerov reggelizik a Nemzetközi Űrállomáson – ha tudjátok mit eszik a kozmonauta, írjátok meg kommentben, mert én nem tudom eldönteni.
