Február 2-án került sor az első idei orosz indításra: a Pleszecki Űrrepülőtérről startolt egy Szojuz 2.1b rakéta a Lotos-S1 No.805 katonai műholddal a fedélzetén.
Fotó: Roszkoszmosz
Február 9-én kedden, magyar idő szerint reggel 06:21-kor csatlakozik le a Progressz MSz-15 a Nemzetközi Űrállomásról. A teherhajó ezután kb. 10:04 körül lép be a Csendes-óceán felett a légkörbe és ég majd el. A Progressz nem viszi magával a Pirsz kikötőmodult, ahogy azt eredetileg tervezték, azt majd a hamarosan induló Progressz MSz-16 fogja elvégezni a Nauka modul indításának csúszása miatt.
Ha már szóba került a Progressz MSz-16, a teherhajó felkészítése folyamatosan zajlik Bajkonurban, a start tervezett ideje február 15. 05:45. Ez lesz a 77. utánpótlást szállító küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. Az MSz-16 rakterében lesz egy szerszámkészlet illetve ragasztós elemek, amivel a Zvezda modulban talált repedést zárják majd véglegesen le. A teherhajó ezen kívül 600 kg üzemanyagot, 420 liter ivóvízet, 40,5 kg sűrített gázokat (pl. nitrogént) és 1400 kilónyi egyéb utánpótlást (például friss élelmet) szállít az ISS-re.
Fotó: RSC Enyergija
Fotó: RSC Enyergija
A hírek szerint Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta az idén őszre tervezett filmforgatást a Nemzetközi Űrállomáson. Itt írtunk korábban az első világűrben forgatandó filmről részletesen.
Elkészült a következő Angara-A5 rakéta az omszki gyárban, amit az indítás előtt tesztekre a moszkvai Hrunyicsev Gépgyárba szállítanak. A start a tervek szerint idén a második félévben várható valamikor, és ezúttal egy DM-03 Perseus második fokozatot használ majd. Arról továbbra sincs hír, hogy lesz-e a rakétának hasznos terhe, eddig mindkét tesztrepülésén csak egy tömegszimulátort szállított a rakéta.
Készült pár fotó arról, ahogyan az NPO Enyergomas vállalat a Moszkvától nem messze található Himki városában lévő telephelyén hajtóműveket tesztel. Pontosan nem tudjuk melyik hajtóművekről van szó, de valószínűleg RD-171MV vagy RD-191-esekről lehet szó.
Mexikóban épít földi teleszkópot a Roszkoszmosz. A teleszkóp a Földet veszélyeztető meteoritokat és űrhulladékot figyelő, ún. Automated Warning System on Hazardous Situations in Outer Space (ASPOS OKP) rendszer része lesz, és a hírek szerint már közel a megegyezés a mexikói kormánnyal. Az új megfigyelő egységet eredetileg Chilében szerették volna megépíteni, azonban a helyi kormányzattal nem sikerült megegyezni. Az alábbi képen jól láthatóak a már meglévő orosz megfigyelő állomások.
A végére pedig egy visszaemlékezés: február 3-án volt az 55. évfordulója, hogy a Luna-9 leszállt a Holdra. Ezzel a holdszonda lett az első űreszköz, ami egy másik égi testen leszállt. A Luna-9 három napig működött a Hold felszínén (az Oceanus Procellarum volt a leszállási hely), a radioaktív és kozmikus sugárzást mérte, illetve fényképeket készített a Hold felszínéről. A Luna-9-et az OKB-1 tervezőiroda fejlesztette ki, később azonban a Lavocskin tervezőirodához került át a projekt, az OKB-1 túlterheltsége miatt. A sikeres leszállást sajnos Szergej Koroljov már nem érte meg, az űrprogramot vezető legendás mérnök alig fél hónappal előtte, 1966. január 14-én hunyt el.
