Elindult az első indiai napkutató űrszonda

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Nem mondható, hogy mostanában unalmasak lennének az ISRO napjai.

Megkezdte kozmikus útját az Indiai Űrkutatási Szervezet első napkutató szondája, az Aditya-L1, melyről ebben a cikkben rengeteg hasznos és érdekes információt gyűjtöttünk össze. Az űreszköz egy közepes teherbírású PSLV XL (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétával indult el magyar idő szerint 8:20-kor, mindössze 10 nappal azután, hogy a Csandraján-3 szonda Vikram leszállóegysége elsőként szállt le sikeresen a Hold déli pólusánál.

A három fokozatú rakéta gond nélkül kezdte meg az emelkedést a Satish Dhawan Űrközpontból 1. számú startállásáról, majd előbb az oldalsó gyorsítórakéták váltak le a törzsről, 108 másodperccel a felbocsátást követően pedig az első fontos műveletsor is megfelelően lezajlott az első fokozat leállásával, leválásával, majd a második fokozat hajtóművének beindulásával. A második fokozat gyorsítási és emelkedési fázisa 2,5 percig tartott, közben levált az áramvonalazó raktérborítás is, majd újabb fokozat szétválás következett és a főszerepet a harmadik fokozat vette át, mely mindössze 70 másodpercig üzemelt, hogy az előírt „parkolópályára” juttassa a hasznos terhet. Legvégül a negyedik fokozat is végrehajtotta a rá bízott összes pályakorrekciót, és az Aditya-L1 végül a kijelölt pályán levált, ezzel bebiztosítva a tökéletes indítást.

Az űrszonda innentől már önállóan fogja folytatni útját a Nap-Föld rendszer Lagrange-1 pontja felé, ahol majd a két égitest gravitációjának „egyensúlyi” helyzetében, kvázi takarásmentesen és zavartalanul kezdheti meg tudományos munkáját. 

Fotó: ISRO
Dark mode powered by Night Eye