Elindult az első indiai napkutató űrszonda

Kapcsolódó

A nap képe #1243 – Frank Rubio üdvözlése

Mark Vande Hei így üdvözölte társát, aki előző nap...

Kína 2024-ben felszíni mintákat hoz a Földre a Hold túlsó oldaláról

Kína jövőre elindítja a Csang'e-6 küldetését, hogy először gyűjtsön...

Felszerelték az egyik napelemszárnyat a Hera űrszondára

Még augusztus végén számoltunk be arról, hogy a Hera...

A nap képe #1242 – Artemis-2 személyzeti modul 

Az Artemis-2 misszió személyzeti modulja várakozik a szervizmodullal történő...

Autonóm navigáció egy marsi sziklamezőn

A Perseverance a NASA más marsjárói számára szükséges idő egyharmada alatt navigált át egy nagyjából fél kilométeres sziklamezőn.

Nem mondható, hogy mostanában unalmasak lennének az ISRO napjai.

Megkezdte kozmikus útját az Indiai Űrkutatási Szervezet első napkutató szondája, az Aditya-L1, melyről ebben a cikkben rengeteg hasznos és érdekes információt gyűjtöttünk össze. Az űreszköz egy közepes teherbírású PSLV XL (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétával indult el magyar idő szerint 8:20-kor, mindössze 10 nappal azután, hogy a Csandraján-3 szonda Vikram leszállóegysége elsőként szállt le sikeresen a Hold déli pólusánál.

A három fokozatú rakéta gond nélkül kezdte meg az emelkedést a Satish Dhawan Űrközpontból 1. számú startállásáról, majd előbb az oldalsó gyorsítórakéták váltak le a törzsről, 108 másodperccel a felbocsátást követően pedig az első fontos műveletsor is megfelelően lezajlott az első fokozat leállásával, leválásával, majd a második fokozat hajtóművének beindulásával. A második fokozat gyorsítási és emelkedési fázisa 2,5 percig tartott, közben levált az áramvonalazó raktérborítás is, majd újabb fokozat szétválás következett és a főszerepet a harmadik fokozat vette át, mely mindössze 70 másodpercig üzemelt, hogy az előírt „parkolópályára” juttassa a hasznos terhet. Legvégül a negyedik fokozat is végrehajtotta a rá bízott összes pályakorrekciót, és az Aditya-L1 végül a kijelölt pályán levált, ezzel bebiztosítva a tökéletes indítást.

Az űrszonda innentől már önállóan fogja folytatni útját a Nap-Föld rendszer Lagrange-1 pontja felé, ahol majd a két égitest gravitációjának „egyensúlyi” helyzetében, kvázi takarásmentesen és zavartalanul kezdheti meg tudományos munkáját. 

Fotó: ISRO
Dark mode powered by Night Eye