Először térképezték fel globálisan a sivatagok felszínén elterülő ásványokat és érceket

Kapcsolódó

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Rocket Lab tervek: 2024-es Neutron indítás, saját műhold-konstelláció

A Rocket Lab új fejleményeket osztott meg egy február...

Szedjük fel a marsi mintatárolókat!

A Mars Sample Return kampánnyal kapcsolatban vegyesek voltak az...

A nap képe #1394 – Szojusz MSz-25 személyzet

A Szojuz MSz-25 személyzete a Csillagvárosban: Tracy Dyson, Oleg...

A Jet Propulsion Laboratory (JPL) EMIT műszere a Nemzetközi Űrállomásról vizsgálta a sivatagos tájak felszíni ásvány- és érctartalmát.

A 2022-ben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére telepített EMIT – vagyis az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation egy képalkotó spektrométer, melyet a dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtási Laboratórium, ennek a társalapítója volt Kármán Tódor) mérnökei fejlesztettek ki. A küldetés a klímakutatók körében kiemelt fontosságú, ugyanis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy részletesebb információkra tehessenek szert a tudósok a Föld légköri porforrásainak ásvány- és ércösszetételéről.

Az EMIT által készített metán-térkép.Az EMIT által készített térkép a Föld porforrásinak ásványi- és ércösszetételéről. Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

Az EMIT által begyűjtött adatokkal a szakemberek hatékonyabban tudják majd modellezni az atmoszférába kerülő finom, apró részecskék szerepét az éghajlatváltozásban és más területeken.

A globális térképen tíz kulcsfontosságú ásványi anyag és érc előfordulását vizsgálták – a műszer a földfelszínre beérkező fény visszaverődése/elnyelődése alapján tudja meghatározni a talajban előforduló anyagokat. Amikor ezeket a finom részecskéket a szél a levegőbe emeli, összetételüktől függően lehűtik vagy felmelegítik a légkört, ezzel együtt pedig a Föld felszínét is. Ezen anyagok dinamikájának megértése világszerte segíthet majd a kutatóknak megjósolni a jövőbeli éghajlati hatásokat.

A Föld felszínét mintegy ~420 kilométeres magasságból vizsgálva az EMIT olyan kiterjedt területeket képes egyidejűleg pásztázni, amelyeket egy földi geológus-csoport vagy akár repülőgépek által szállított műszerek sem tudnának felmérni. A tudósok szerint az EMIT egyik fő erőssége, hogy a műszer szinte állandó magasságból, azonos minőségű adatokat tud gyűjteni, így egyszerűbbé téve egy globális kutatás lebonyolítását.

A JPL műszere azonban nem csak ezt mérte: a kőolaj- és földgáz kitermelése és feldolgozása során keletkező metán és szén-dioxid felhők észlelésében is jelesre vizsgázott. Fontos megemlíteni, hogy ez a két gáz a klímaváltozás krampuszai, hiszen üvegházhatásukból kifolyólag hozzájárulnak a légkör felmelegedéséhez. „Az EMIT-tel most már átfogó képet kaphatunk a dolgokról, és biztos hogy ez sokaknak felnyitja majd a szemét” – fogalmazott Roger Clark, az EMIT tudományos csapatának egyik tagja.

Ezen a felvételen 12 metánfelhőt azonosított az EMIT. Helyszín: Dél-Üzbegisztán. Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

Dark mode powered by Night Eye