Első alkalommal mérték meg és térképezték fel csillagászok röntgensugárzás alapján egy felrobbant szupernova maradványait a NASA Imaging X-ray Polarimetry Explorer (IXPE) űrszondájának segítségével. Bár a Földtől 11000 fényévre található Cassiopeia A (röviden Cas A) szupernova maradványt (supernova remnant-SNR) már 1948-ban felfedezte Martin Ryle és Francis Graham-Smith, mostanáig kellett várni egy olyan űreszközre, amellyel a csillagászok képesek a röntgensugarak polarizációja alapján részletesebb kutatásokat végezni az objektumról.
A 2021. december 9-én felbocsátott IXPE mérőeszközei a röntgensugárzás teljes útját megfigyelik és feltérképezik, így „elmesélve” az elektromágneses sugarak történetét egészen a kezdetekig visszamenőleg. Az űreszköz első célpontjaként kiválasztott Cas A robbanása következtében létrejövő lökéshullámok az egyik leggyorsabban terjedő jelenségek a Tejútrendszerben, ezért esett erre a szakemberek választása. Az űrszonda által készített felvételek tanúsága szerint a Cas A részecskéi nem tudnak elszakadni és jelentősen eltávolodni a robbanás helyszínétől a lökéshullámok mágneses mezője miatt, és az ebből kialakuló polarizáció segítségével a tudósok minden eddiginél részletesebben és mélyrehatóbban képesek megfigyelni, mi is történik a Cas A belsejében.
Az IXPE előtt csak az 1999-ben elindított Chandra X-ray Observatory volt képes bizonyos szintig megvizsgálni a Cas A-t, melynek szintén ez a szupernova maradvány volt első megfigyelési célpontja. A kisebb felbontású és élességű érzékelők adatai alapján eddig úgy gondolták a szakemberek, hogy a röntgen polarizációját a rádióteleszkópok által megfigyelt mágneses mezőkre merőleges mágneses mezők hozzák létre. Ehelyett az IXPE adatai azt mutatják, hogy a röntgensugarak mágneses mezői sugárirányban is megfigyelhetőek, még a lökéshullámok kiindulópontjához nagyon közel is. A röntgensugarak alacsonyabb polarizációt is mutatnak, mint a rádiós megfigyelések, ami arra utal, hogy a röntgensugarak turbulens régiókból származnak, sok különböző mágneses térirány keverékével.
Bár ez a felfedezés számunkra elsőre talán nem mutat nagy jelentőséget, a tudósok érdeklődését még inkább felkeltheti a további, jelenleg folyamatban lévő szupernova-maradványok vizsgálatok esetében is. Minden új, megfigyelt objektum új válaszokat tár fel, melyek még több kérdést fognak felvetni, melyek mindegyike nagy mértékben bővítheti az emberiség univerzumról szerzett eddigi tudását. „Nemcsak a röntgenpolarizációs tulajdonságokról szereztünk először információt ezeknél a forrásoknál, hanem azt is tudjuk, hogy ezek hogyan változnak a szupernova különböző régióiban” – mondta az eredményekről Dr. Riccardo Ferrazzoli, az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet munkatársa. Az IXPE első sikere pedig a jövőben még több hasonló, ám jóval fejlettebb űreszköz kifejlesztését és gyártását segítheti elő.
A Chandra Observartory, az IXPE, valamint a Hubble űrtávcső felvételeinek kombinációja. Forrás: NASA