Első űrsétájára készül a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka

Kapcsolódó

Új teherszállítási és hőpajzs technológiák a NASA támogatásával

Két amerikai kisvállalkozás, név szerint a Canopy Aerospace Inc.,...

A nap képe #1305 – Herbig-Haro 797

A James Webb űrteleszkóp közeli infravörös kamerájának (NIRCam) felvétele...

Ezt nem láttuk jönni: a Jeff Bezos vezette Amazon három indítással bízta meg a SpaceX-et

A Kuiper internetszolgáltató műholdak a Starlink vetélytársaként működnek majd,...

Angola csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Immáron 33 nemzetet számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis Bulgária...

Az orosz kormányzat jóváhagyta a kínai holdbázis-projektben való együttműködés ratifikálását

Az eddigi szándéknyilatkozat után immár hivatalos szintre emelik az...

Andreas Mogensen, az ESA asztronautája, egyben a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka első űrsétájára készül, melyet a tervek szerint október 12-én fog abszolválni társával, Loral O’Hara NASA űrhajóssal. Feladatuk egy új kamera felszerelése lesz, valamint egy kísérletet is előkészítenek majd további frissítés céljából.

O’Hara és Mogensen az űrsétára készülve tiszta oxigént fog belélegezni, valamint könnyebb testmozgást is végeznek majd, hogy megszabaduljanak a vérükben lévő nitrogéntől. Utóbbi ugyanis komoly egészségügyi problémákat okozhat, amikor magasabb nyomásról alacsonyabb nyomású környezetbe lépnek.

A duó a Quest légzsilipen keresztül fogja elhagyni az ISS fedélzetét, majd ezt követően Mogensen egy új nagy felbontású kamerát fog installálni, mely során az űrhajós a Canadarm2 robotkarra lesz rögzítve. Erre a műveletre is igaz az első jelző, hiszen most először nem az állomáson tartózkodó űrhajós, hanem a földi irányítás fogja működtetni a robotkart. Természetesen a tevékenységet felügyelni fogják a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről is, mégpedig Jasmin Moghbeli, aki szükség esetén átveszi majd az irányítást.

Az EVA (járművön kívüli tevékenység) hölgy résztvevője sem fog tétlenkedni, aki a légzsilip felületéről fog kenetet venni, hogy az űrállomáson kívüli mikrobák jele után kutasson. Az ISS létfenntartó rendszere szén-dioxidot és más gázokat bocsát ki az űrbe, hogy az ott élő űrhajósok számára belélegezhető levegőt biztosítson. Ennek következtében pedig előfordulhat, hogy a szellőzőnyílások közelében baktériumok maradnak. Annak megértése, hogy utóbbiak képesek-e túlélni a világűrben, ez esetben az állomás külső felületén, segíthet csökkenteni az ember általi szennyezést a Holdra és a Marsra irányuló jövőbeli küldetések során.

Andreas Mogensen és Jasmin Moghbeli. Forrás: NASA
Dark mode powered by Night Eye