Magyar idő szerint 20:12-kor elindult a NASA és az USA Földtani Szolgálatának új közös földmegfigyelő tudományos műholdja, a Landsat-9. Az indításra a nyugati parton lévő Vandenberg Űrhaderőbázis SLC-3E startállásáról került sor a United Launch Alliance (ULA) Atlas-V rakétájával.
A hordozó ezúttal a „401”-es konfigurációban repült: „4” az áramvonalazó kúp átmérője (méterben), „0” szilárd meghajtású gyorsítórakéták száma, „1” a Centaur második fokozaton lévő RL-10 hajtóművek száma.
FRISSÍTÉS: a műhold a tervezett időben, 21:32-kor levált a Centaur második fokozatról, így az elsődleges küldetés sikerrel végződött!
Az Atlas-V az indítóálláson a start előtt a szokásos vandenbergi ködben
A sikeres start után a műhold kb. 80 perccel később válik majd le az Atlas-V Centaur második fokozatáról, kb. 705 km magas poláris pályán. Érdekesség, hogy a Centaur fokozatot 4 alkalommal is begyújtják a misszió alatt, ebből az utolsó a légkörbe való visszatérítéshez („deorbit”) szükséges.
Landsat-9
A Landsat-programot 1966-ban indították még Earth Resources Technology Satellite Program (ERTSP – Földi Erőforrások Technológiájának Műholdas Programja) néven, a Landsat nevet 1975-től használják, ugyanis ekkor nevezték ERST-1 műholdat Landsat-1-re. Ahogy a projekt neve is sugallja, bolygónk felszínét és erőforrásait figyelik meg és vizsgálják ennek a tudományos programnak a keretében, ami a NASA és az Egyesült Államok Földtani Szolgálatának közös együttműködésében született. Az évtizedek során az egész világot előremozdították a Landsat-program űrfelvételei, rengeteg hasznukat lelték mezőgazdaságban, erdészetben/faiparban, valamint különböző települések növekedésének megfigyelésében. A gazdasági előnyök mellett a természeti katasztrófák felméréséhez is jelentősen hozzájárultak ezek az űreszközök: az Aral-tó példátlan mértékű kiszáradását, a Yellowstone-park 1998-as erdőtüzeit, valamint több gleccser méretének csökkenését vagy teljes eltűnését is megörökítették ezek a műholdak az évek során, műszereikkel pedig rengeteg adatot gyűjtöttek róluk.
Az indítás pillanata
A Landsat-9 lesz a flotta legújabb és legmodernebb műszerekkel felszerelt darabja, kutatási célja pedig megegyezik az elődeivel: Földünk felszínéről, felszíni adottságairól és erőforrásairól egy átfogó, globális, napi szinten frissülő képet adni. Erre a célra több különböző eszközzel is ellátták a Northrop Grumman által gyártott LEOStar-3 platformot, ami a műhold alapjaként szolgál. Az energiaellátásért egy kihajtható napelemszárny felel, a precíz pályakorrekciókat pedig kormányfúvókák segítségével fogják elvégezni. Az űreszköz mérőműszereinek kifejlesztésével és megépítésével a Ball Aerospace cég volt megbízva, a teljes űreszköz integrálását pedig a Northrop Grumman végezte el.
További részleteket a küldetésről az előzetesünkben olvashattok.
A második fokozaton lévő kamera képe, középen az RL-10 hajtómű, a távolban pedig a levált és visszazuhanó első fokozat.