Array

Elstartolt a Lucy űrszonda

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Magyar idő szerint délelőtt 11 óra 34 perckor sikeresen elstartolt a NASA legújabb, aszteroidakutatásra szánt Lucy űrszondája a United Launch Alliance (ULA) Atlas-V űrrakétáján. Az indításra a keleti-parti Cape Canaveral Űrhaderőbázis SLC-41 (Space Launch Complex-41) indítóközpontjából került sor, ami egyben az ULA elsődleges bázisa is. A NASA Discovery-programjának 13. űrszondájaként felbocsátott Lucy szondát a Goddard Űrközpont vezetésével tervezték és építették meg – a Discovery-küldetések fő jellemzője, hogy alacsony költségvetésűek, és a Naprendszer valamelyik, eddig kevésbé tanulmányozott pontjára fókuszálnak. A Lucy szonda mindössze 5 év alatt jutott el a tervezőasztaltól a pályára állításig, és a koronavírus-járvány ellenére sem szenvedett késéseket illetve költségtöbbletet, ami ritkának számít az űriparban. 12 éves útja során 8 trójai objektumot fog meglátogatni az űreszköz, részletesen a szondáról a bemutatónkban, valamint a küldetésprofilunkban olvashattok.

Az Atlas-V rakéta az indítás előtt. Kép forrása: ULA

Az indítás pillanatában az első fokozat orosz gyártmányú RD-180 hajtóművei indultak be, és emelték magasba a közel 400 tonnás hordozót az űrszondával együtt. Az RP-1 típusú kerozint és cseppfolyóstott kriogenikus oxigént égető hajtómű másfél perccel a start után csökkentette a tolóerejeét, ugyanis a rakéta ekkor tapasztalta a Max-Q, vagyis a maximális aerodinamikai nyomás állapotát. Ekkor nehezedett a legnagyobb strukturális nyomás a hordozó szerkezetére, a tolóerő csökkentésével pedig ezeket az erőhatásokat tartották a megengedett keretek között. Körülbelül 4 perccel az indulás után ürültek ki az első fokozat üzemanyag és oxidálószer tartályai, és nem sokkal ezután vált le a második, Centaur névre keresztelt rakétafokozat.

A Centaur szerepe elsősorban a Lucy űrszonda Föld körüli pályára állítása volt, majd egy közel 27 perces keringési szakasz után újra beindult az RL-10C hajtómű, hogy 43 000 km/h sebességre gyorsítva véglegesen kirepítse a Lucy szondát a Föld vonzáskörzetéből, erre a következő órákban kerülhet sor. Az űreszköz indítás után 58 perccel vált le a rakéta adapteréről, megkezdve 12 éves interplanetáris útját a Naprendszerben. 20 perccel a szonda önállósulása után nyíltak ki a kulcsfontosságú szerepet betöltő, kör alakú napelemszárnyak, amik a megfelelő mennyiségű energiával fogják küldetése során ellátni az űrszondát.

A rakéta elemelkedése az SLC-41 startállásról. Kép forrása: ULA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye