Elstartoltak a minták a Hold túloldaláról

Kapcsolódó

Egy ötödik héliumszivárgást is felfedeztek a Starliner űrhajón

A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozó űrhajó meghajtási rendszeréből...

Újabb sikeres hajtóműteszt a Stoke Space neve mellett

Ismét fontos mérföldkövet ért el a Stoke Space, ugyanis...

A nap képe #1498 – Az ISS csapat

A Nemzetközi Űrállomás 9 tagú csapata, köztük a nemrégiben...

19-re húzott lapot a Virgin Galactic jelenlegi járművük nyugdíjazásával

Mindössze 7 darab üzemszerű repülés után fejezi be pályafutását...

A kínai Csang’e-6 űrszonda felszállóegysége Hold körüli pályára állt, és az első felvételek is megérkeztek a felszínről.

Magyar idő szerint ma 01:38-kor indította be a Csang’e-6 felszállóegysége a hajtóművét, és percekkel később már Hold körüli pályára állt a felszínen begyűjtött mintákkal. A legfrissebb információk szerint az űreszköz egy stabil, 15×180 kilométeres pályán kering, és a következő napokban további pályaemelésekre kerülhet sor. A keringőegység a mintatároló-kapszulával továbbra is egy magasabb pályán várakozik, a dokkolásra az elkövetkező napokban kerülhet sor (a Csang’e-5 küldetés során ez a felszállás után két nappal történt meg). Ezzel a bravúrral Kína nem csak elsőként szerzett anyagmintákat a túloldalról, hanem az első olyan nemzet lett, amelyik sikeresen szállt fel onnan űrszondával!

Egyelőre pontosan nem tudjuk, hogy mennyi talaj- és kőzetmintát sikerült begyűjteni, a cél ~2 kilogramm volt, a 2020-as Csang’e-5 küldetésen 1,7 kilót sikerült hazahozni.

A felszállás pillanata a leszállóegység szemszögéből. Videó forrása: CNSA

A felszínről egészen elképesztő felvételeket készítette az űrszonda, és az oldalán helyet kapó mini-rover. A fotókra valószínűleg azért kellett többet várni mint korábban, mert a Hold túloldaláról csak a Csüecsiao-2 átjátszó-műholdon keresztül érkeztek adatok, és a szakemberek vélhetően a tudományos eredmények letöltését preferálták. A hírek szerint a külföldi tudományos műszerek is jól működnek/tek, a Francia Űrügynökség közleményben is gratulált a sikeres leszálláshoz és adatgyűjtéshez.

Kína ambiciózus holdprogramja része a más nemzetekkel – köztük az Egyesült Államokkal, Japánnal és Indiával – folytatott szélesebb körű űrversenynek.

Videós összeállítás a Csang’e-6 mintagyűjtésének folyamatáról. Videó forrása: CNSA

Az ázsiai űrhatalom az elmúlt években sikeresen pályára állította saját űrállomását, amit azóta is rendszeresen látogatnak váltakozó személyzetek. Kína fő célja, hogy 2030 előtt embert juttasson a Holdra, és ezzel az Egyesült Államok után a második nemzet legyen, amelynek ez saját erőből sikerült. 

A Csang’e-6 küldetés kritikus eleme Kína szélesebb körű holdi törekvéseinek. A tervek szerint 2026-ban a Csang’e-7, majd 2028 körül a Csang’e-8 indulhat útnak, itt is mindkét esetben a Hold déli pólusa lesz a célpont. Ezek a küldetések a tudományos haszon mellett kulcsfontosságú első lépések lesznek a 2030-as évekre tervezett Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) program keretében létrehozandó állandó holdi bázis felé.

A Csang’e-6 a Hold felszínén. A fotót a szonda oldaláról leengedett mini-holdjáró készítette. Kép forrása: CNSA

Panorámakép a leszállási területről. Kép forrása: CNSA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye