Elveszett a kapcsolat a japán Vénusz-szondával

Kapcsolódó

Egy ötödik héliumszivárgást is felfedeztek a Starliner űrhajón

A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozó űrhajó meghajtási rendszeréből...

Újabb sikeres hajtóműteszt a Stoke Space neve mellett

Ismét fontos mérföldkövet ért el a Stoke Space, ugyanis...

A nap képe #1498 – Az ISS csapat

A Nemzetközi Űrállomás 9 tagú csapata, köztük a nemrégiben...

19-re húzott lapot a Virgin Galactic jelenlegi járművük nyugdíjazásával

Mindössze 7 darab üzemszerű repülés után fejezi be pályafutását...

Az Akacuki jelenleg az emberiség egyetlen Vénuszt kutató űrszondája, de most bizonytalanná vált a misszió sorsa.

Csütörtökön érkezett a hír, miszerint a Japán Űrügynökség (JAXA) elvesztette a rádiókapcsolatot az Akacuki (Akatsuki, magyarul Hajnal, illetve másik nevén a Venus Climate Orbiter) űrszondával. A közleményből az is kiderült, hogy az űrszonda működtetéséért felelős Institute of Space and Astronautical Science (ISAS) már április óta küszködik a problémával, amikor egy művelet után az űreszköz instabillá vált. Ahhoz, hogy a szonda képes legyen a Földdel kommunikálni, az antennájának a bolygónk felé kell néznie, de ebben helyzetben ez minden bizonnyal nem lehetséges. Az ISAS szakemberei azóta is folyamatosan dolgoznak az Akacuki stabilizálásán.

Az Akacuki földi felkészítése. Kép forrása: JAXA

A küldetés története során nem ez az első nagyobb anomália, amivel az irányítóknak meg kell küzdeniük. A 300 millió dolláros keringőegységet 2010-ben indították útnak a Vénusz felé, a repülés ezen része még gond nélkül zajlott. A fél éves utazást követően egy fékezéssel pályára kellett volna állnia, viszont a főhajtómű meghibásodása miatt erre nem került sor, és az Akacuki elsuhant a Vénusz mellett. A JAXA szakemberei nem adták fel a missziót, és öt évvel később, 2015. december 7-én négy darab kisebb, nem erre a célra tervezett hajtóművel sikeresen keringési pályára állt az Akacuki.

A Vénusz az űrszonda szemszögéből. Kép forrása: JAXA

Az Akacuki jelenleg az egyetlen aktív szonda a Vénusz körül. Korábban az Európai Űrügynökség működtette a Venus Express keringőegységet, ami 2006 és 2014 között végzett tudományos munkát a bolygónál. Az Egyesül Államok legutoljára dedikált orbitert 1989-ben indított útnak a Magellan misszió keretében, ami 1994-ben, kontrolláltan lépett be a Vénusz légkörébe, ezzel lezárva a küldetést.

Ha az Akacukit nem sikerült megmenteni, szerencsére nem maradnánk sokáig Vénusz-küldetés nélkül. Legkorábban jövőre indulhat a Rocket Lab Venus Life Finder légköri szondája a bolygó felé, de 2026-ban Kína, és 2028-ban India és szeretne 1-1 missziót küldeni a Föld „ikertestvéréhez”. A NASA részéről a DAVINCI küldetés lesz a következő nagy mérföldkő a Vénusz-kutatást illetően, ami legkorábban szintén 2028-ban indulhat.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye