Épségben leszállt a Csang’e-6 a Hold túloldalán!

Kapcsolódó

A nap képe #1498 – Az ISS csapat

A Nemzetközi Űrállomás 9 tagú csapata, köztük a nemrégiben...

19-re húzott lapot a Virgin Galactic jelenlegi járművük nyugdíjazásával

Mindössze 7 darab üzemszerű repülés után fejezi be pályafutását...

Űrtávcsövet szállít az RS1 rakéta

A virginiai székhellyel rendelkező Scout Space június 10-én jelentette...

A nap képe #1497 – Csendes-óceán

Az alábbi összetett felvételen a felhőkbe burkolózó Csendes-óceánt láthatjuk,...

Ma hajnalban történelmi pillanatoknak lehettünk a szemtanúi: sikeresen leszállt a kínai Csang’e-6 mintagyűjtő űrszonda a Hold túloldalán.

Magyar idő szerint vasárnap 0:23-kor érte el a holdfelszínt a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) Csang’e-6 mintavételi szondája. Percekkel később az első hírek is megérkeztek a leszállásról, ami a hivatalos sajtóközlemény szerint teljes sikernek könyvelhető el. Az űrszonda a Hold túloldalán, a déli-sarki Aitken-medencében található Apollo-kráterben landolt. A leszállás történelmi jelentőségű, hiszen eddig még egyetlen nemzet sem juttatott talajminta-gyűjtő űreszközt égi kísérőnk túloldalára. Összesen ez volt emberiség második sikeres landolása a távoli oldalon, az első a 2019-es Csang’e-4 volt, szintén Kínából.

Fedélzeti kamerakép, amit leszállás közben készített az űreszköz. Kép forrása: CNSA

A Csang’e-6 landolási folyamata több fázisból állt. Először egy hosszú fékezés során keringési sebességről lassította magát a szonda egy szuborbitális pályára. Az igazi akció 2500 méteres magasságon kezdődött, ekkor az űreszköz egy nagyobb korrekció-sorozattal a kijelölt leszállási terület felé irányította a röppályáját, majd folytatta az ereszkedést. 100 méteres magasságban egy rövid időre egy helyben, hajtómű segítségével „lebegett” az eszköz – ekkor a fedélzeti szoftver valós idejű kamerafelvételek és LiDAR-adatok alapján megjelölte a veszélyesnek minősülő területeket, és kijelölte a véglegesen kiválasztott leszállási pontot. Ezt a hajtóműves leszállás utolsó szakasza követte, aminek során a Csang’e-6 leereszkedett, és épségben leszállt a felszínre. A telemetriai adatokat a Csüecsiao-2 adatátjátszó-műhold továbbította a pekingi központba (a Hold túloldaláról nehéz lenne a földi antennáknak befogni a leszállóegység jeleit).

A misszióban résztvevő tudósok hektikus napok előtt állnak: a következő 2 napban nagyjából 2 kilogramm talajminta begyűjtése a cél, amit a remények szerint a Földre szeretnének majd visszajuttatni, hasonló módon, mint ahogy azt a 2020-as Csang’e-5 repülésen csinálták – a szonda is egyébként majdnem tökéletes mása az elődjének, hiszen pót-leszállóegységként épült, ha nem sikerült volna a Csang’e-5 leszállási kísérlete. 

Vizualizáció a Csang’e-6 jelenlegi helyzetéről. Kép forrása: China Aerospace/Weibo

A talajmintákat két módon tervezik begyűjteni: a felszíni regolitot egy kis karral fogják belapátolni a mintatárolóba, míg egy kis fúróval felszín alatti anyagot is ki tudnak nyerni.
Sőt! A legfrissebb információk szerint a szonda már végre is hajtotta a mintavételi fúrást, alig pár órával azután, hogy leszállt a felszínre!
A jelenlegi álláspont szerint a (remélhetőleg) mintákkal megtöltött tárolót 48 óra múlva állítja pályára a felszállóegység, ami Hold körüli pályán találkozik majd a keringőegységgel. A CNSA pontos idővonalat még nem publikált a küldetés különböző szakaszaihoz, de amint új információk birtokába jutunk, tájékoztatunk benneteket!

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye