A dél-koreai Nemzeti Hírszerzési Szolgálat legutóbbi jelentése szerint egy Észak-Koreához köthető hackercsoport betört egy dél-koreai vállalat rendszerébe, és bizalmas rakétatechnikai információkhoz jutottak hozzá. A szóban forgó vállalat nem más, mint a Korea Aerospace Industries (KAI), az ország új, közepes teherbírású KSLV-2 (Korea Space Launch Vehicle-2 vagy más néven Nuri) hordozórakétájának a gyártója. A támadás még június közepén történt, a vizsgálatok jelenleg is zajlanak – számolt be erről egy dél-koreai parlamenti képviselő.
A politikus elmondása szerint a vállalat nem volt eléggé felkészülve egy ilyen támadásra, és az ország több más intézménye is esett már hasonló típusú támadás áldozatául a közelmúltban. Helyi jelentések szerint a bizalmas dokumentumok tartalmazhatták a KSLV-2 rakéta paramétereit, valamint egyéb nemzetbiztonsági projektek részleteit is. A KAI nem nyilatkozott az esetről.
A KSLV-2 rakéta fejlesztését egyébként a Koreai Űrkutatási Intézet (KARI) vezette, a hajtóműveket a Hanwha Aerospace cég fejlesztette, az indítóközpont felépítését pedig a Hyundai Heavy Industries végezte. A KAI „csak” a végső összeszerelésért, és az üzemanyagtartályok gyártásáért a felelős.
A KSLV-2 tervezett teherbírása 2600 kilogramm lesz 300 kilométer magas alacsony Föld körüli pályára, így akár nagyobb távérzékelési és katonai műholdakat is képes lesz Dél-Korea saját erőből felbocsátani. Az ország egyik legújabb műholdját, a CAS-500-at idén állították pályára a magyar SMOG-1-el együtt.
A KSLV-2 rakéta egyik tesztpéldánya. Jobb oldalon látható a négy darab KRE-075 SL hajtómű, melyek a SpaceX Merlinjéhez hasonlítanak a leginkább, teljesítményben és működésben is. Kép forrása: KARI
Észak-Korea rakétaprogramja sem lebecsülhető (most kizárólag az űrhajózási rakétákról beszélünk, de természetesen azokat a hadászati ballisztikus rakétából fejlesztették ki). Az elzárt ország először 1998-ban próbált műholdat juttatni a világűrbe, megy a Kvangmjongszong-1 (Kwangmyŏngsŏng-1, magyarul Fényes Csillag-1) nevet viselte. Az észak-koreai állami média szerint a 170 kilogramm tömegű fémgömb sikeresen pályára állt, de ezt az amerikai radarok gyorsan megcáfolták, ugyanis semmilyen objektumot nem észleltek. Vélhetően a műholdat szállító Paektusan rakéta meghibásodott a repülés valamelyik szakaszában.
Ezt követően egy több, mint egy évtizedes kihagyás után újrapróbálkoztak egy műhold felbocsátásával. A Kvangmjongszong-2 2009-ben indult, immár egy Unha-2 rakétával, ám most az Orosz Űrhaderő cáfolta meg a küldetés sikerességét, annyit mondva, hogy „egyszerűen nincs ott (az űrben) semmi”. A Kvangmjongszong-3 poláris földmegfigyelő űreszköz három évvel később, 2012-ben indult, de a továbbfejlesztett Unha-3 rakéta percekkel az indulás után darabokra hullott, de később sem adták fel. A Kvangmjongszong-3 műhold mását még 2012 végén legyártották, és „Kvangmjongszong-3 2. egység” néven egy negyedik startkísérlet alkalmával sikeresen pályára állították, így ez lett az ország első sikeres űreszköze. Természetesen ezek az indítások a nemzetközi viszonyoknak nem tettek jót, és több ország elítélte őket.
A Kvangmjongszong-3 2. egység pályára állítása.
A legutóbbi (és egyetlen indítás 2012 óta) a Kvangmjongszong-4 műhold felbocsátása volt, amit 2016-ban ejtettek meg, szintén a Szohae Indítókomplexumból. Hivatalos információk szerint műholdképek készítésére használják az űreszközt, de többször volt hallható amerikai illetékesektől a hír, miszerint sosem tudtak kapcsolatba lépni a koreai mérnökök a műholddal. 2017-ben végül bebizonyosodott a működése, ugyanis Észak-Korea egy dél-koreai katonai bázis műholdfelvételét mutatta be a nagyközönség előtt. Az ország közeljövőbeli céljai közé tartozik egy robotikus holdmisszió is (ami egy elég meredek kijelentés), valamint a Kvangmjongszong-5 műhold indítása is, tehát lenne hol felhasználni a déli szomszédok technológiáját…