A bordeaux-i és müncheni székhelyű The Exploration Company magáncég a héten írt alá szerződést az amerikai Axiom Space-szel és az Indiai Űrkutatási Szervezettel (ISRO) utánpótlás- és teherszállító küldetések végrehajtására, melyekkel a jövőbeni kereskedelmi űrállomások kiszolgálását hajtanák végre, ezzel versenytársként belépve a szolgáltatók piacára a SpaceX és a Northrop Grumman mellé. A szerződés alapján legkorábban 2027 negyedik negyedévében kerülhetne sor az első ilyen jellegű küldetésre, de az Axiom Space egyik feltétele, hogy bizonyos eredményeket 2025-ig már fel kell mutatni. Bár azt nem említik konkrétan, hogy melyik űrállomásra történne az utánpótlás szállítás, de szinte biztosan az addig már építés alatt álló Axiom Station lenne a „célpont”.
A The Exploration Company a háttérben már fejleszti Nyx elnevezésű, újrahasználható moduláris szállítójárművét. Egyelőre csak a teherszállító verzió megvalósítása halad, de később akár személyszállításra alkalmas űrhajóként is funkcionálna. A tervek szerint 2024 januárjában mutatkozna be egy demonstrációs küldetés keretében a Bikini nevű prototípus, de ez is már egy későbbi dátum az eredetileg tervezetthez képest: korábban, még idén őszre tűzték ki a debütáló repülést, de ezt eredetileg egy Ariane-6 rakétával hajtották volna végre, ami több éves csúszásban van, és továbbra is bizonytalan, hogy mikor állhat üzembe. A cég ezért úgy döntött, hogy az indiai Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) rakétára váltanak, így került a képbe az ISRO is.
Ha az első demonstráció sikerrel végződik, akkor 2024 végén máris bemutatkozhat a nagyobb méretű Mission Possible prototípus is. Míg a Bikinivel visszatéréskor elég majd a Föld légkörében, nagyobb utódja óceáni leszállást hajtana végre. A további terveket illetően 2026-ban szeretnék az első orbitális tesztrepülést végrehajtani, de ehhez még nem szerződtek le egyik rakétagyártóval sem.
A The Exploration Company-t 2021 végén alapították, de komoly hátrányból kellett rögtön indulniuk, egyrészt az európai űripar lomha támogatási módszere, másrészt az amerikai versenytársak, azaz a SpaceX és a Northrop Grumman jóval előnyösebb helyzete miatt, melyek a NASA támogatását élvezik.
