Lengyelország új eszközökkel modernizálja a haderejét egy földi képalkotásra képes műhold-konstelláció kiépítésével, állt az űreszközök integrálásával megbízott Creotech Instruments cég közleményében. A műholdak megtervezésével egy lengyel űripari szereplőkből álló konzorciumot bíztak meg, ennek tagja az imént említett Creotech, valamint a Varsóban található Katonai Műszaki Egyetem (Wojskowa Akademia Techniczna, WAT).
Szám szerint három darab műhold megépítésére szól a szerződés, a hivatalos megrendelő pedig Lengyelország hadserege. A három nanoműholdat a PIAST-program (Polish Imaging Satellites) keretében fogják felbocsátani, és tervek szerint 5 méteres felbontású űrfelvételek elkészítésére is alkalmasak lesznek. A pályára állítást 2024-ben szeretnék végrehajtani, de mivel még kezdeti stádiumban jár a program, nem jelöltek még ki hordozórakétát az űreszközök feljuttatására. Grzegorz Brona, a Creotech cég vezérigazgatója elárulta, hogy a három felderítő műholdat az általuk már fejlesztés alatt álló HyperSat-platformra fogják építeni, amit eredetileg mikorműholdas alkalmazásokra terveztek, 10 és 120 kg közötti tömeggel.
A cég 2017-ben kezdett el foglalkozni HyperSat-platformmal, és körülbelül 70%-ra vannak kész a fejlesztési stádiumok különböző részeivel. A program célja egy autonóm módon működő, moduláris és igényekre szabható platform megalkotása volt. A PIAST-programon június óta dolgozik a cég a Katonai Műszaki Egyetemmel karöltve, novemberben várható a küldetést összegző dokumentum elkészülése. Ezután az egyetem kijelölheti a célnak megfelelő keringési pályát (ami várhatóan egy poláris napszinkron pálya lesz, SSO) és a pályára állítást lebonyolító szolgáltató kiválasztásának folyamata is elkezdődhet. Ahogy fentebb is írtuk, 2024 második felében várható az indítás. A három, körülbelül 10 kg tömegűre tervezett szatellit lesznek az első űreszközök, amit Lengyelország katonai/felderítő célokból fog működtetni.
A HyperSat platform makettje. Kép forrása: CreoTech Instruments
A projektre szánt 70 millió lengyel złoty (18 millió amerikai dollár) 40%-a a Creotech-et illeti, amiből a HyperSat-rendszer befejezését fogják finanszírozni. A PIAST-programra az államilag működtetett Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központ (Narodowe Centrum Badań i Rozwoju) biztosította a szükséges forrásokat, részben Európai Uniós támogatásból, részben pedig a nemzeti költségvetésből.
A cég vezérigazgatója még azt is elárulta, hogy a pályán maradáshoz szükséges meghajtást is képes lesz biztosítani a műhold, ugyanis a HyperSat-platformon klasszikus kémiai meghajtás beüzemelése is lehetséges lesz, valamint az ún. Hall-effektuson alapuló ionhajtóművek egy következő generációját is be tervezik majd később építeni a rendszerbe. A Creotech 2023-ban tervezi felküldeni az EagleEye tesztműholdját, ami már ilyen ionmeghajtással rendelkezne, de ennek ellenére a PIAST-program űreszközeit klasszikus, egykomponensű üzemanyagot felhasználó hajtóművekkel látják majd el. A kutatás-fejlesztésben még a Polish Defence Group katonai beszállító, a Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Központja, a Scanway űripari magáncég, és a Łukasiewicz Kutatási Hálózat Repüléstechnikai Intézete is részt vesz.
A magyar űripari tevékenységgel foglalkozó vállalatokhoz hasonlóan a Creotech is célba vette a nemzetközi színteret: az Airbus, Maxar és Iceye cégekkel vannak valamiféle együttműködésben jelenleg. Az Európai Űrügynökség (ESA) programjait sem vetik meg: bedolgoznak a PROBA-3 műhold fejlesztésében, valamint a Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) űrszonda-projektben is aktívan tevékenykednek. Még e hónap végén terveznek nyilvános működésű céggé válni, ezt pedig a Varsói Értéktőzsdére való bejegyeztetéssel szeretnék megvalósítani.
A PIAST-program három nanoműholdja Föld körüli pályán. Kép forrása: Creotoech