Azt már tudjuk, hogy a NASA az Artemis-program keretében a Hold déli pólusánál szeretne egy fenntartható bázist létrehozni és üzemeltetni, de hogyan is nézhetne ki egy ilyen létesítmény, amiben a Hold zord körülményei között akár fél évet is élhetnek majd az űrhajósok?
A PneumoCell nevű osztrák vállalat nemrég hozta nyilvánosságra Pneumo Planet nevű projektjét, amiben egy 16 üvegházból álló bázis látványterveit mutatják be. A 32 űrhajós befogadására alkalmas létesítmény terveinek elkészítésében Bihari Gábor magyar fizikus is közreműködött, akivel épp ezen tervekről, illetve egy Marsbázis lehetséges felépítéséről is beszélgettünk már korábbi adásainkban a Spacejunkie Youtube-csatornánkon. Mindenképp ajánljuk a műsorok megtekintését, hiszen Gábor rendkívül jól és közérthetően magyarázza el a bázis koncepcióját és hogy milyen szempontok alapján haladtak a tervek kidolgozása során!
Az Európai Űrügynökség által is pénzügyileg támogatott Pneumo Planet egy könnyűszerkezetes, felfújható elemekből álló bázis, melynek részegységeit részben a felszín alatt alakítanák ki, tetejüket pedig holdi regolittal fednék be. Saját oxigéntermelő- és élelmiszer-előállító berendezései napenergiát használnak fel működésükhöz, ezáltal folyamatosan biztosítja a létfenntartáshoz szükséges körülményeket. A bázis a kozmikus sugárzástól és a mikrometeoritoktól is védi a személyzetet. A cég tanulmányai alapján a létesítményt a déli pólus közelében helyeznék el, ahol több napfény éri a felszínt a Hold tengelyferdeségének köszönhetően, illetve ahol olyan mélyebb kráterek is találhatóak, amik folyamatosan árnyékos területet jelentenek, ezáltal itt lehet a legnagyobb valószínűsége vízjég jelenlétének.
„A vastag falakat nélkülöző koncepciónak köszönhetően elvethetjük a 3D nyomtatási folyamat időigényességét és nagy energiaigényét. A fő hangsúlyt a tükrökre helyezzük, amik a napsugárzás optimális tartományában vernék vissza a napsugarakat az üvegházak irányába, miközben a káros sugárzást kivédenék. Az üvegházakban természetes úton állíthatunk elő oxigént és élelmiszer-alapanyagokat, illetve ez biztosítaná az űrhajósok számára az életteret is” – mutatta be a tervet Thomas Herzig, a PneumoCell alapító főtervezője és elnök-vezérigazgatója. A tükrök tartószerkezete szénszálas kompozit anyagból készülnek, amik egy forgatható mágneses gyűrűt foglalnak magukba, ezzel követhető a felszínre érkező napfény begyűjtése és továbbítása. A visszavert napsugárzás az üvegház átlátszó fóliarétegén átjutva 65 kilowatt elektromos energiává alakítható át, ami átszámolva az üvegház területe alapján 265 watt/m2, ez pont megfelelő a fotoszintézis folyamatának biztosításához.
Herzig azt is elmondta, hogy miközben több látványtervet is közzétettek különböző vállalatok az utóbbi időben, a NASA eddig egy Holdbázis-tervet sem hagyott jóvá, ami az Artemis-program részét képezhetné. Ehelyett az űrhivatal inkább a Lunar Gateway űrállomás tervezésére és létrehozására fókuszál, ami a cégvezető szerint sajnálatos, hiszen a Hold körül keringő állomás jóval kevesebb lehetőséget nyújthat az űrhajósok számára, mint egy felszíni bázis, emellett jóval kevésbé véd majd a kozmikus sugárzástól, mint akár a Nemzetközi Űrállomás, ami még a Föld mágneses mezejében keringve nyújt megfelelő védelmet a fent tartózkodó személyzet számára. A NASA terveiben mindössze az Artemis Base Camp elnevezésű, négy fő befogadására alkalmas kisebb létesítményről lehet olvasni, de egyelőre ez is csak látványterv szinten van jelenleg.
