Szeptember 8-án, csütörtökön állították pályára a Csunghszing-9B (Zhongxing-9B, vagy másnéven Chinasat-9B) távközlési és műsorszóró műholdat geostacionárius átviteli pályára (GTO) a Hszicsang Űrközpontból. A műhold egy háromfokozató Hosszú Menetelés-3B (CZ-B) űrrakéta orrkúpja alatt jutott el a világűrbe, teljes sikerrel. Az űreszköz jelenleg egy elliptikus pályán kering, melynek földközeli pontja 206 km, földtávoli pontja pedig 35 791 km magasban helyezkedik el. A tervek szerint a következő hetekben-hónapokban egy tesztsorozatot hajtanak majd végre a szakemberek a műhold különböző fedélzeti rendszerein, és csak ez után állhat majd szolgálatba.
A műholdat többféle speciális transzponderrel látták el, amelyek segítségével 4K és 8K minőségben tud különböző televíziós műsorokat szolgáltani Kína szerte. A tervek szerint a Chinasat-9B fog felelni a 2022-es pekingi téli olimpia közvetítésért Kínában, aminek az üzemeltetését a China Satcom vállalat (a CASC egyik leányvállalata) intézi. A kereskedelmi telekommunikációs és műsorszórási transzponderek mellett természeti katasztrófák esetén vészhelyzeti kommunikációt biztosító egységeket is elhelyeztek a szerkezeten.
A China Satcom több mint 15 további Chinasat- és Apstar-típusú műholddal rendelkezik geostacionárius pályán, és a kínai és az ázsiai műholdas piac igényeit szolgálják ki a lehető legmodernebb technológiákkal és műholdas alkalmazásokkal. A most felbocsátott műhold mintegy 5,5 tonnás tömeggel rendelkezik, és várhatóan 15 évig lesz szolgálatban. A pályára állításának egyik fő oka a nagyszabású események közvetítése mellett az elődjének számító Chinasat-9A szatellit helyettesítése volt – ezt még 2017 januárjában bocsátották fel a világűrbe, azonban a CZ-3B rakéta harmadik fokozatában egy meghibásodás miatt a tervezettnél egy sokkal alacsonyabb pályára tudták csak juttatni. A 9A-nak több mint tíz manővert kellett végrehajtani, hogy elérje a geostacionárius pályát, és 15 éves tervezett élettartama mindössze 3 évre szűkült le, ugyanis nemrég használta el az összes hajtóanyagát.
A Chinasat-9B startja Hszicsangból.
A Hosszú Menetelés-3B rakéta YF-25 és YF-21C hajtóműveinek gázsugara. Kép forrása: Weibo
A Chinasat-9B a DFH-4E műholdplatformon alapszik, ezt legelőször a Chinasat-18-nál alkalmazták. Sajnos ennek a műholdnak rövid volt az élettartama, ugyanis 2018-as pályára állítása után nem sokkal egy ismeretlen anomália miatt nem tudtak kapcsolatot létesíteni az űreszközzel, és az azóta is GTO pályán kering, mindössze 147 kilométeres magasságú földközeli ponttal. 2020 áprilisában az indonéz Nusantara-2 távközlési műhold (amit szintén a DFH-4E platformra építettek) veszett oda, viszont ezt a Hosszú Menetelés-3B rakéta harmadik fokozatának katasztrofális meghibásodása okozta. Ezektől eltekintve a CZ-3B rakéta és annak variánsai megbízhatónak számítanak: 78 küldetésből eddig 2 végződött kudarccal, és 2 félsikerrel, ami 94%-os sikerességi rátát jelöl. A DHF-4 műholdas egységet eddig 33 űreszköznél alkalmazták, melyből 3 hibásodott meg valamilyen formában, így itt a sikerességi ráta 90%.
Eddig több, mint 33 orbitális űrindítást hajtottak végre Kínából idén, amivel átvették a vezetést az Egyesült Államoktól. A tervek szerint év végére a 40-es számot is elérheti az állami indítások száma, és ehhez még hozzá kell adni a kereskedelmi startupok startkísérleteinek számát is. A következő két hétben indulhat útnak a Tiencsou-3 teherűrhajó a Kínai Űrállomásra, és októberben startolhat el a Sencsou-13 háromfős személyzete is.
Érdekességképpen összegyűjtöttük nektek az eddigi éves indítási statisztikát, országokra lebontva:
- Kína – 33 indítás (2 kudarc)
- USA – 31 indítás (2 kudarc)
- Oroszország – 14 indítás (0 kudarc)
- Új-Zéland – 4 indítás (1 kudarc)
- Franciaország/ESA – 3 indítás (0 kudarc)
- India – 2 indítás (1 kudarc)
Összesen: 87 indítás (6 kudarc)