Föld körüli pályán az új kínai időjárási műhold

Kapcsolódó

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

A NASA-val együtt valósulhat meg az európai ExoMars küldetés

A komponenseket, amiket korábban a Roszkoszmosz gyártotta volna, az...

Magyar idő szerint szerda este 18 óra 25 perckor startolt el az a Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B) rakéta, aminek az orrkúpjában az újgenerációs Fengjün-4B időjárási műhold volt elhelyezve. A Kínai Meterológiai Hivatal (China Meterological Administration, CMA) számára épített űreszköz a kijelölt geostacionárius átviteli pályára állt (GTO), és várhatóan a következő hónapokban fog a saját hajtóművei segítségével geostacionárius pályára emelkedni, majd a fedélzeti rendszerek és műszerek tesztjei után teljes szolgálatba állni. Az indítást a Hszicsang Űrközpont LC-2-es startállásáról hajtották végre, ahonnan általában a CZ-3B rakéták szoktak indulni. Ez volt a 15. kínai indítás 2021-ben, valamint a 79. startja a CZ-3B rakétának.

A 8 éves tervezett élettartammal rendelkező Fengjün-4B már tagja a második generációs kínai időjárás-előrejelző hálózatnak. Ennek a konstellációnak az első darabját, a Fengjün-4A technológiai demonstrációs holdat 2016-ban állították pályára, szintén egy CZ-3B hordozórakétával. A FY-4A 2018-ban állt szolgálatba, több mint 1 évnyi űrben lévő tesztelés után. A FY-4A műhold tapasztalai alapján a -4B már továbbfejlesztett rendszerekkel van ellátva, melyek tovább fogják javítani a meterológiai előrejelzések pontosságát.

A Fengjün-4 szériájú műholdakat (tehát a FY-4A-t és -4B-t is) a SAST-5000 műholdplatformra építették. A FY-4B össztömege körülbelül 5 380 kg, térbeli mérete 3,4 x 2,2 méter. Az üzemanyagtartályokat metil-hidrazinnal és nitrogén monoxid/dinitrogén-tetraoxid keverékkel töltötték fel. Ezt a hajtóanyagot felhasználva a főhajtóművével fokozatosan emelni fogja a pályáját, amíg el nem éri a geostacionárius magasságot (kb. 35786 km). Az energiaellátásért egy három egységből álló napelemtábla felel, illetve egy lítium-ion akkumulátorcsomag is helyet kapott a platformon, így 3200 W a folytonos energiaellátás a fedélzeti rendszerek és műszerek számára.

A Fengjün-4B felkészítés közben.

A FY-4B a még bezárt napelemtáblával. Kép forrása: SAST

A műholdat hat darab fő műszerrel látták el, melyből három a Földön zajló éghajlati és időjárási folyamatait fogja vizsgálni, a másik három pedig a Napot, valamint egyéb űridőjárási jelenségeket fog megfigyelni. Az első fő műszer a GIIRS (Geostationary Interferometric Infrared Sounder – Geostacionárius interferometrikus szonda), ami a Föld légkörének összetételét és annak változásait fogja észlelni. A műszer segítségével a következő légköri paramétereket tudják majd megfigyelés alatt tartani:

  • légköri hőmérséklet
  • felhőrétegek eloszlása és azok hőmérsékleti változásai
  • vízfelszínek (tengerek, óceánok, tavak) hőmérséklete
  • páratartalom
  • a légkörben található vízgőz koncentrációja
  • felhőzet sűrűsége
  • talajmenti hőmérséklet
  • horizontális szélsebesség és szélirány
  • ózónréteg vastagsága

A GIIRS detektorainak infravörös felbontása 8 km/pixel, a látható tartományban pedig 1km/pixel.

A műhold végszerelése. Kép forrása: SAST

A második fő műszer a Lighting Mapping Imager, ami a nevéből adódóan egy villámlás-detektor. Érdekessége, hogy 500 képkocka/másodperc sebességgel fog ennek a műszernek a szenzora dolgozni, és közel valós időben fogja továbbküldeni az adatokat a kínai meterológusok részére, így segítve a zivatarok és viharok folyamatos követését.

A harmadik meteorológiai műszer az Advanced Geostationary Radiation Imager (AGRI), ami a műhold fő optikai eszköze. A 14 sávban dolgozó multispektrális teleszkóp képes 1 perceként teljes képet készíteni a Földről, vagy 15 percenként képet készíteni egy adott földrajzi régióról (pl. természeti katasztrófák esetén). Az AGRI képein külön megfigyelhetőek olyan természeti jelenségek mint például az erdő- és bozóttüzek, légköri szennyezettség, vegetáció, de akár a lehulló hó mennyisége is mérhető lesz vele.

Ezek mellett még még több műszercsomag felel az űridőjárási jelenségek észleléséért is. A Space Environment Monitoring Instrument Package (SEMIP) doziméterek és magnetométerek segítségével képes a Föld magnetoszférájában csapdába ejtett töltött részecskék észlelésére, valamint maga a műhold körüli viszonyokat is méri, így jobban megismerve a potenciális veszélyforrásokat, amilyenek például a napkitörések.

A harmadik eszköz egy adatgyűjtő rendszer, ami segítségével a Földi méréseket fogják összehangolni a Fengjün által gyűjtött mérésekkel, így pontosítva a meterológiai adatokat és az előrejelzéseket.

A FY-4B és a műszerei. Kép forrása: CMA

Az indítás során használt hordozórakéta a CZ-3B volt, ami egy kínai háromfokozatú űrhajózási rakéta. Legfőképpen nagy terhek geostacionárius pályára állításához szokták használni. Az első fokozat és a négy oldaló segédrakéta hipergolikus üzemanyagokkal van feltöltve, és ezek emelik el a rakéták a startállásról. A második fokozat egy kisebb, szintén hipergolikus folyékony hajtóanyaggal ellátott egység, ennek a tetején van a harmadik fokozat, ami már kriogenikus folyékony hidrogén és oxigén keverékével működik, az YF-75 hajtóműblokkal van felszerelve. A hatékony kriogenikus hajtóanyagnak köszönhetően nagy a teherbírása a rakétán nagy energigényű pályákra, a CZ-3B több mint 5 tonnás képes GTO pályára állítani.

Az indításról készült felvétel.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye