Földünk az űrből: az első kínai emberes űrrepülés

Kapcsolódó

Hamarosan sor kerül az első rakétaindításra a skóciai Saxavord Űrközpontból

A Rocket Factory Augsburg német magáncég fogja felavatni az...

A nap képe #1540 – Shoemaker-Levy 9 üstökös

Kompozit kép a Jupiterről és a Shoemaker-Levy 9 üstökösről,...

Brit űrhajóssal bővült az Axiom Space csapata

Az Axiom Space egy rövid közleményben számolt be arról...

Földi hajtóműteszt közben semmisült meg az ABL Systems rakétája

A baleset az RS1 második tesztrepülésére való felkészítés során...

A nap képe #1539 – Mariner-1 indítás

1962. július 22-én indult útjára a Mariner-program első űrszondája,...

Az alábbi képeket Jang Li-vej, első kínai űrhajós készítette 330 kilométeres magasságból a Sencsou-5 küldetés során. A 2003. október 15-én induló repüléssel a Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik ország, amelyik saját űrhajóval volt képes volt embert küldeni az űrbe. A 21 óráig tartó repülést négy személyzet nélküli Sencsou-tesztrepülés előzte meg, az elsőre, vagyis a Sencsou-1 misszióra négy évvel korábban, 1999-ben került sor.

Cape Canaveral 2003. október 15-én a Sencsou-5 fedélzetéről. Kép forrása: China Space Report

További fotók az űrhajóból. Kép forrása: China Space Report

A Sencsou-űrhajók kifejlesztése 1992-ben kezdődött, és a kínai mérnökök a munkát jelentős orosz hozzájárulással végezték el. Az első emberes repülésre az akkor 38 éves Jang Li-vej alezredest választották ki, aki azelőtt vadászpilótaként tevékenykedett a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének kötelékében.

A küldetés alatt Jangnak nem volt sok teendője, az űrhajó és a Hosszú Menetelés-2F (CZ-2F) rakéta felügyelete és folyamatos ellenőrzése mellett csak pár tudományos kísérletet kellett elvégeznie, és űrfelvételek készítésével volt megbízva. Körülbelül két perccel a rakéta elemelkedése után szokatlan vibrációra lett figyelmes (pogo-oszcilláció), ami az egész űrhajót ide-oda rázta a repülés során. Ezt a rakéta tartályaiban rázkódó hajtóanyag okozta, ám ezt a kellemetlen jelenséget Jang jelentései alapján a Sencsou-6 misszióra már kijavították. A landolás Belső-Mongólia sztyeppéin történt meg, mindössze 4,8 kilométerre a tervezett leszállási területtől.

Sem a rakéta indulásáról, sem Jang visszatéréséről nem láthattunk élő felvételeket, de a Kínai Központi Televízió pár perces késleltetéssel hírt adott a küldetés eseményeiről. Világviszonylatban is nagyon jó fogadtatása volt az első kínai emberes űrrepülésnek – Koizumi Dzsunicsiró akkori Japán miniszterelnök hatalmas bravúrnak nevezte a küldetést, George W. Bush amerikai elnök pedig gratulált Hu Csin-tao akkori kínai elnöknek, és további sikereket kívánt az ázsiai ország űrprogramjának.

A kínai űrprogram emberes kezdetéről korábban már ebben a cikkben írtunk.

Bal oldalon a Sencsou űrhajót szállító Hosszú Menetelés-2F rakéta startja látható, jobb oldalon pedig Jang Li-vej az ENSZ Kína lobogóival. Képek forrása: China Space Report

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye