Az Etna, Európa legaktívabb vulkánja 2021 elején kevesebb mint három hónap alatt 17 kitörést produkált, a Föld körül keringő Sentinel műholdak pedig lenyűgöző felvételeket készítettek a vulkáni tevékenységről.
A kitörések a csúcson történtek, ahol négy kráter található: a Voragine és a Bocca Nuova – amelyek 1945-ben, illetve 1928-ban keletkeztek -, az északkeleti kráter – amely 3300 méteres magasságával az Etna legmagasabb pontja, és a délkeleti kráter – amely a közelmúltban a legaktívabb volt a négy közül. A hónapokig tartó vulkáni tevékenység 2021. februárjában kezdődött, a délkeleti kráterben intenzív lávafolyások sorozata keletkezett, a lávaszökőkutak mérete akár 1,5 km-es magasságot is elérték. Ezek a látványos robbanások az elmúlt évtizedekben a délkeleti kráterben megfigyelt legmagasabbak közé tartoznak. Korábban csak a Voragine-kráterben figyeltek meg hasonló magasságot elérő lávaszökőkutat 2015 decemberében.
Az alábbi felvételek a vulkánban zajló tevékenységet mutatják. A Copernicus küldetés Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdjai által készített képeket a rövidhullámú-infravörös sávban dolgozták fel, hogy látható legyen a kráterben zajló tevékenység. A képeken megfigyelhető az is, ahogy a füstfelhők kelet felé, Giarre városa felé haladnak.
A 2021 márciusában készül műholdfelvételen a fokozódó vulkáni aktivitás és a keleti irányba áramló füstfelhő látható. Itt még nem figyelhető meg olyan kiterjedt lávafolyás, mint a lenti, áprilisban készült képen. Kép forrása: ESA
2021 áprilisában készült műholdfelvétel az Etnáról. A vulkáni kúp bal oldalán hó, míg a jobb oldalán füstfelhő látható. Az infravörös sávban történő feldolgozásnak köszönhetően jól látható a déli irányba áramló lávafolyás is. Kép forrása: ESA
Az Etna 2021. elején történt kitörései februártól áprilisig. Kép forrása: ESA
A műholdak műszerei rengeteg kiegészítő információval szolgálhatnak a vulkánkitörések megértéséhez. Amint egy kitörés elkezdődik, az optikai műszerek megörökítik a kitöréshez kapcsolódó különböző jelenségeket, beleértve a lávafolyásokat, sárcsuszamlásokat, és földrengéseket. A szatellitek légköri érzékelői a kitörés által kibocsátott gázokat és aeroszolokat is azonosítani tudják, valamint számszerűsíteni tudják azok szélesebb körű környezeti hatását, így készülhet felvétel a vulkánból kiáramló kén-dioxid koncentrációról is, amely az alábbi képen látható.
Líbia felé haladó kén-dioxid felhő 2021 márciusában. Kép forrása: ESA