Fordulóponthoz érhet az európai űripar és rakétagyártás

Kapcsolódó

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

Az ESA kétnapos miniszteri szintű ülésén egyre égetőbb problémákról tanácskoztak a tagállamok képviselői.

Tegnap és ma zajlott Sevillaban az Európai Űrügynökség idei miniszteri szintű csúcstalálkozója, ahol súlyos megállapítások hangzottak el az egyre komolyabb problémákkal küzdő űripar, ezen belül a hordozórakéták körül kialakult helyzet miatt, de emellett az együttműködés jövőjének kérdéséről is érdemi vitát folytattak a felek.

Komoly válság, főleg az Ariane-6 késése miatt 

„Alapvető változásra, paradigmaváltásra van szükség a hordozórakéta-ágazatban” – foglalta össze a lényeget Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója rögtön a két napos ülés nyitányán, aki már korábban is akut válsághelyzetnek titulálta Európa helyzetét a hordozórakéták terén. Az Ariane-5-öt nyugdíjazták, az Ariane-6 legkorábban jövő év első negyedévének végén mutatkozhat be, és a Vega-C rakéta is gondokkal küzd. Ezek együttesen olyan helyzetet teremtettek, amik a több évtizedes európai partnerség fennmaradását veszélyeztetik. Utóbbi élén Franciaország, Németország és Olaszország áll, de a három nagyhatalom különböző hozzáállása a jövőbeli fejlesztésekhez akár az együttműködés felbomlásához is vezethet, ha nem hozzák meg a szükséges változtatásokat.
A válság forrása nem az utóbbi évekre, hanem nagyjából egy évtizedre nyúlik vissza: már akkor felmerültek különböző tervek, hogy mi és mikor következzen az életciklusa közepén járó Ariane-5 után. 2015 körül, amikor a feltörekvő SpaceX épp csak kezdte átvenni a kereskedelmi rakétaindítások szektorának vezetését, az ESA-tól annyira futotta, hogy a francia és a német álláspontokat ütköztették folyamatosan. A németek azt szorgalmazták, hogy az Ariane-5-öt modernizálják, egyes elemeit korszerűsítsék, ezáltal költségcsökkentést elérve. A franciák ezzel szemben egy teljesen új, de továbbra is egyszer használatos hordozót, az Ariane-6-ot erőltették (mely mint utólag tudjuk, végül felülkerekedett a német terveken), de a fejlesztés közel sem a tervek szerint alakult, ennek következményei jelentkeznek az utóbbi években, illetve napjainkban is. 

Továbbra is a hangárban az Ariane-6…vajon még meddig? Fotó: ESA

Az ESA tegnapi közleménye is arra utal, hogy alapvető változásra van szükség, ha Európa nem akarja hosszú távra elveszíteni önállóságát. „Az Ariane-6 és a Vega-C hordozók hamarosan garantálják a világűr elérését Európa számára, de a rakétapiac radikálisan megváltozott. Ezért nem elég ezen rakéták működtetése, fejleszteni kell az európai űripart és növelni annak kapacitását.” 
A 19 tagállam véleménye között azonban egyre nagyobb eltérés mutatkozik, főleg az Arianespace, mint a hordozórakéták legnagyobb beszállítója és üzemeltetője felé végrehajtott kifizetések kapcsán, de egyelőre még nem hátráltak ki az Ariane-6 és a Vega-C mögül. Főleg Franciaország és Németország (tehát a két legnagyobb ipari szereplő) kezdi belátni, hogy inkább saját belföldi kereskedelmi szereplőik felé kéne azokat a támogatásokat nyújtani, amik jelenleg még az Ariane-6 rakéta fejlesztését segítik, miközben hasznot egyelőre egyikük sem látott a hosszú évek óta zajló nettó befizetésekből.

Végre eljön a kereskedelmi magánszektor ideje Európában is?

A világ más tájain látható trendek alapján az ESA szinte egyetlen gazdaságos és fenntartható fejlődést segítő döntése lehet, ha a magáncégek, és az általuk kifejlesztett rakéták, űrhajók projektjeit támogatja az idejét múlt koncepciók helyett. Egy döntés már meg is született a kereskedelmi szektor fejlesztése mellett: új teherűrhajók kifejlesztésére írnának ki pályázatot, mellyel 2028-tól rakományt szállítanának a Nemzetközi Űrállomásra (és közép- illetve hosszú távon akár kereskedelmi űrállomásra), illetve onnan vissza a Földre. Ebből később egy személyzetszállító verziót is fejlesztenének, amivel Európa külső segítség nélkül juttathatna űrhajósokat az űrbe. Ha az űrhajók fejlesztésére kiírt pályázatra nagy érdeklődés lesz, az később több különböző, gazdaságosan üzemeltethető, többször használatos hordozórakéta fejlesztését is előmozdíthatja. Egy teherűrhajó fejlesztése már zajlik, de a Nyx nevű jármű európai-amerikai-indiai együttműködés keretében valósulhat meg.
„Kicsi, de határozott lépést szorgalmazok. Egy első lépést, mellyel elindulhatunk egy sokkal ambiciózusabb európai űripar felé vezető úton”- mondta a közeljövő terveivel kapcsolatban Aschbacher.

Forrás: The Exploration Company

Lehetséges, hogy az ESA végre a NASA mintáját követve szakít eddigi hagyományaival, és végre a magánszektor is nagyobb teret kap az egyes tagállamokban. De a terveknél több kell, a kivitelezéshez szorosabb együttműködések, közös célok, fenntartható költségvetések lesznek szükségesek, ha Európa vissza akarja nyerni korábbi jelentőségét a nemzetközi űriparban.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye