Friss hírek a sérült Szojuz űrhajóról

Kapcsolódó

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

Mióta csütörtök hajnalban a Szojuz űrhajó hűtőfolyadéka kontrollálatlanul szivárogni kezdett, a Roszkoszmosz, a NASA és a Nemzetközi Űrállomás más partnereinek repülésirányítói alaposan elkezdték tanulmányozni az incidens adatait. Bár az űrállomás fedélzetén tartózkodó hét űrhajós nincs közvetlen veszélyben, mégis felmerül a kérdés; hogy biztonságos lesz-e a Szojuz MSz-22 űrhajó visszatérése a Földre? Ha nem, mikor lehet felküldeni helyettesítő Szojuz MSz-23-at? És ha vészhelyzet van, mit csinál addig a személyzet három tagja, akiknek az MSz-22-vel kéne hazatérniük?

Amit tudunk

Csütörtök: A Roszkoszmosz nem tudta elhárítani a külső hűtőkör szivárgását, így az csak akkor szűnt meg, amikor már nem maradt több hűtőfolyadék. Közvetlenül ezután az orosz repülésirányítók megpróbálták az állomás orosz szegmenséhez csatlakoztatott Európai Robotkar (ERA) segítségével megfigyelni a Szojuz azon részét, ahol az esemény történt. Ez a 11 méteres kar nem szolgált meggyőző adatokkal, így a NASA a 17,6 méter hosszú Canadarm2-t fogja használni a Szojuz űrhajó közelebbi megtekintéséhez. Remélhetőleg ez a szemrevételezés, amelyre e hétvégén kerül sor, pontosabb információkkal szolgál majd a szivárgás forrásáról, okáról, valamint arról, hogy a Szojuz űrhajó más elemei megsérültek-e. A munka megkönnyítése érdekében a NASA szerdára halasztja Frank Rubio és Josh Cassada űrhajósok hétfőre tervezett űrsétáját.

Az ERA robotkar által rögzített videóból kiragadott két képkocka. Forrás: Anatoly Zak / RussianSpaceWeb.com

A tervek szerint a Canadarm2 vasárnap fogja közelebbről megvizsgálni az űrhajót.

Aznap este egy rövid videót adott ki a Roszkoszmosz, amelyben Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz emberes űrprogramjaiért felelős ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy a Szojuz szivárgásának oka egy, a Geminidák meteorrajából származó mikrometeoroid lehet, amely nekiütközhetett az űrhajónak. Ez reálisnak is tekinthető, hisz a meteorraj december 14-én érte el a maximumát. De ez még mindig nem bizonyított.

Péntek: Más diagnosztikai munkák során a Roszkoszmosz pénteken kora reggel sikeresen tesztelte a Szojuz MSz-22 tolóerejét, hogy megállapítsa nincs-e probléma a meghajtórendszerével. A következő lépésként az űrhajósok egy szellőzőt csatlakoztattak a Szojuzhoz, így levegőt küldtek az állomásról az űrhajóba. Anna Kikinát megkérték, hogy fedje le az amerikai szegmensbe vezető légcsatornát a Szojuz űrhajóval végzett további munkák során. A péntek reggeli eligazítás során az űrhajósok arról számoltak be, hogy a Szojuz belsejében 30 Celsius fokot mértek, amit kellemes melegnek éreztek. A szivárgás utáni 24 órában a hőmérséklet óránként 0,5 fokkal emelkedett a kabinban. Később az orosz fél egy hőkamerát kért az amerikai űrhajósoktól hogy felmérjék a károkat.

A péntek reggeli tolóerőteszthez kapcsolódóan érdemes még megemlíteni, hogy a fedélzeti számítógép felmelegedett, de egy forrás szerint nem lépte túl a hőmérsékleti határértékeket. Az orosz sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy a Szojuz MSz-22 űrhajó elérte-e az 50 Celsius fokos belső hőmérsékletet, de a Roszkoszmosz ezt cáfolta. Dmitrij Petyelin kozmonauta pedig elmondta; „..hogy az ISS űrhajósai továbbra is ellátják a feladataikat, a fedélzeten nyugodt a helyzet.”

A legnagyobb gondot azonban a Szojuz űrhajóban lévő fedélzeti számítógépek túlmelegedése jelenti. Ezek segítségével számítják ki a Szojuz pontos belépését a légkörbe annak biztosítására, hogy Kazahsztán egyik kijelölt területén a mentőcsapatok közelében landoljon. A fedélzeti számítógépek nélkül az eljárást manuálisan kellene végrehajtani. Ez természetesen lehetséges, de messze nem pontos, mivel a terület ahová a Szojuzok általában landolnak hatalmas. Ha viszont mégis erre a forgatókönyvre kerülne sor, az űrhajósok felkészülten csöppennének a szituációba, ugyanis a Roszkoszmosznál mindenki kötelezően teljesíti azt a 48 órás túlélő gyakorlatot, amely során tapasztalatot szereznek az extrém szituációkból.

Amit nem tudunk

A Szojuz MSz-22 űrhajó külső hűtőköre immáron működésképtelen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Szojuz belsejét hűvösen tartó külön hűtőkör már nem képes egykönnyen hőt kiengedni az űrbe. Mivel ezek a fedélzeti számítógépek meglehetősen mélyen be vannak ágyazva az űrhajóba, így nehéz lehűteni őket az űrállomás környezeti atmoszférájával még nyitott légzsilip mellett sem. Eddig az űrállomás „magas béta” állapotban volt, ami azt jelentette, hogy a pályája során a Nap teljes megvilágításában volt. Idővel ez a fedélzeti számítógépek túlmelegedését okozta. Viszont a mai nappal az ISS belépett az „orbitális szürkületi” zónába, tehát az állomás pályájának nagy része a bolygó sötétebb zónáján fog áthaladni, ami azt jelenti, hogy az űrhajó a korábbihoz képest kevésbé melegszik majd fel, és talán így a hőmérséklet is csökkenni fog.

A lényeg tehát az, hogy a Szojuz MSz-22 sorsát illetően még nem születtek döntések. A szemrevételezés értékes adatokkal szolgál majd, amelyek segítenek tájékozódni az oroszországi és az egyesült államokbeli repülésirányítók következő lépéseiről. Ha minden úgy alakul, és a fedélzeti számítógép hőmérséklete állandó marad, előfordulhat, hogy az űrhajó márciusban hazatérhet. Alternatív megoldásként a visszatérés felgyorsítható, ha aggodalomra ad okot a fedélzeti számítógépek túlmelegedése.

És végül, ha komolyabb károk érik a pályán lévő Szojuzt, Oroszországnak fel kell gyorsítania a soron következő Szojuz űrhajóját az MSz-23-at. Addig is ha Prokopjev, Petyelin vagy Rubio egészségügyi vészhelyzetet tapasztalna, vagy ha valamilyen probléma adódna az állomással, a személyzet gondban lenne, mivel nincs kéznél egy számukra alkalmas mentőkabin. Ezekre a kérdésekre a jövő hét elején kaphatunk válaszokat, ha addig nem történik semmi rendkívüli esemény.

E cikk írása közben a Roszkoszmosz kiadott egy közleményt: Az ISS orosz szegmensének működése rendben folytatódik, az űrhajósok a menetrend szerint dolgoznak, életüket és egészségüket semmi sem fenyegeti. Az orosz repülésirányítók folyamatosan figyelik és elemzik az orosz szegmens, és a Szojuz MSz-22 űrhajó rendszereinek működését az űrhajó külső hőszabályozó radiátorának december 15-i nyomásmentesítését követően. Az űrhajó lakóterében, a visszatérő kabinban és a műszaki egységben a hőmérséklet a megadott határértékeken belül van, mely körülbelül 30 Celsius fok. Az űrhajó rendszereinek lefolytatott tesztjei azt mutatják, hogy egyéb meghibásodás nincs. Ezzel párhuzamosan a munkacsoportok feltárják a veszélyhelyzet okait, elemzik a Szojuz MSz-22 műszaki állapotát, és javaslatokat dolgoznak ki a földi szakemberek és az állomás személyzetének további intézkedéseire. December végén a tervek szerint ülést tartanak, amelyen meghallgatják a munkacsoportok következtetéseit, és döntéseket hoznak a további lépésekről. Bajkonurban folytatódnak a Szojuz MSz-23 űrhajó indításának előkészületei, ami szükség esetén felgyorsítható, hogy korábbi időpontban küldjék az ISS-hez.

A Szojuz MSz-22 dokkolása még szeptember 21-én. Forrás: Roszkoszmosz

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye