Geomágneses vihar miatt elveszett 40 Starlink műhold

Kapcsolódó

A 260. Falcon-9 küldetést jelentette a mai Starlink 7-3

Úgy kezdte a SpaceX ezt a hetet, ahol tegnap...

Földünk az űrből: A megperzselt Rodosz

A Kopernikusz program Sentinel-1 műholdjának felvétele elénk tárja az...

A nap képe #1238 – Lítiumbányászat

Lítiumbányászati tevékenység Észak-Argentínában, melyet megörökítettek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről.

Földet ért a Bennu kisbolygóból származó minta

Frissítés 18:19: Miután a mentőcsapatok megfelelően előkészítették a kapszulát...

A B1060 jelű Falcon-9 is teljesítette 17. repülését

A B1058 után a B1060 jelzéssel ellátott Falcon-9-es is...

Egy pénteki geomágneses vihar miatt elveszett kb. 40 db Starlink műhold a február 3-án indított Starlink 4-7 küldetés 49 űreszközéből – írja a SpaceX tegnap éjszakai közleményében.

A közlemény a következőképpen szól:

„Február 3-án, keleti parti idő szerint 13 óra 13 perckor a Falcon-9 rakéta 49 Starlink műholdat juttatott alacsony Föld körüli pályára a floridai Kennedy Űrközpont 39A (LC-39A) indítókomplexumáról. A Falcon-9 második fokozata a műholdakat a tervezett pályára állította, 210 km magas perigeummal (az orbitális pálya Földhöz legközelebb eső pontja).

A SpaceX mindig ezekre az alacsonyabb pályákra állítja be műholdjait, hogy azokban a nagyon ritka esetekben, amikor valamelyik műhold nem megfelelően működne, a légköri ellenállás miatt gyorsan vissza tudjon térni. Az alacsonyabb pálya miatt nagyobb teljesítményű műholdakra van szükségünk, amelyek jelentős költséggel is járnak, de ez a helyes lépés a fenntartható űrkörnyezet megóvásának érdekében.

Sajnos a csütörtökön felbocsátott műholdakat egy geomágneses vihar érte el. Ezek a viharok a légkör felmelegedését és a légkör sűrűségének növekedését okozzák alacsonyabb Föld körüli pályán is. A műholdak GPS-jelei azt mutatják, hogy a vihar miatt a légköri ellenállás akár 50 százalékkal is megnőtt, mint a korábbi küldetéseknél. A Starlink irányítócsapata biztonsági módba helyezte a műholdakat, amik ilyenkor „papírlapszerűen” az „élükön” repülnek, hogy minimálisra csökkentsék a légellenállást, és hogy „fedezékbe” vonuljanak a vihar elől. (…)

Az előzetes elemzések azt mutatják, hogy a megnövekedett légellenállás megakadályozta, hogy a műholdak kilépjenek a biztonsági módból, és hogy megkezdhessék a pályaemelési manővereket. A műholdak közül legfeljebb 40 vissza fog térni, vagy már be is lépett a Föld légkörébe (és elégett). A visszatérő műholdak nem jelentenek kockázatot más űreszközök számára, és a légkörbe való visszatéréskor a tervezett módon megsemmisülnek – ez azt jelenti, hogy nem keletkeznek orbitális törmelékek, és egyetlen műhold darabja sem csapódik be a felszínbe. Ez a helyzet jól mutatja, hogy a Starlink csapata milyen sokat tett ezért, hogy a Starlink-rendszer vezető szerepet töltsön be a Föld körül keringő űrszemetek csökkentésében.”

A február 3-i Starlink 4-7 küldetés startja

Arról nincs információnk, hogy a SpaceX tisztában volt-e a közelgő geomágneses viharral, és annak ellenére indították a műholdakat, vagy nem volt tudomásuk róla – egy geomágneses vihar akár órák alatt is kialakulhat. Ha tudtak a viharról, és így is ilyen alacsony pályára indították a műholdakat, akkor kockáztattak (sikertelenül). Valószínűleg ha magasabb pályára indítanak (kevesebb) műholdat, akkor elkerülhető lett volna a műholdak elvesztése.

Egyes hírek szerint szerint a 49 műholdból 11 élte túl a vihart, és két csoportban, 250×316 km és 244×313 km magasságban keringenek jelenleg.

A Starlink műholdak működéséről itt és itt írtunk korábban részletesen. Amennyiben új információ áll rendelkezésre, frissítjük a bejegyzésünket.

Március 5-én reggel Nagy Szabi is megörökítette a műholdvonatot Londonból, ekkor 25 műholdat lehetett csak látni.

Dark mode powered by Night Eye