Az Egyesült Államok Nemzeti Légkör- és Óceánkutatási Hivatalának (NOAA) egy korábbi sajtótájékoztatóján elmondták, hogy minden sínen van ahhoz, hogy március 1-jén elinduljon a NOAA és a NASA együttműködésében megépített GOES-T geostacionárius időjárás-megfigyelő műhold. Magát az űreszköz pályára állítását a United Launch Alliance (ULA) konzorcium fogja elvégezni egy Atlas-V űrrakétával az USA keleti partján fekvő Cape Canaveral Űrhaderőbázisról, onnan is pedig a Space Launch Complex-41 (SLC-41) startközpontból. Az újgenerációs meteorológiai műhold a GOES-R széria harmadik darabja lesz, és egy közel 36 ezer kilométer magas pályán fog keringeni az Egyenlítő síkjában, a nyugati hosszúság 137. foka felett.
Scott Messer, a ULA NASA-programokért felelős igazgatójának elmondása szerint a cég szakemberei már megkezdték az Atlas-V rakéta összeszerelését a GOES-T startjához. Ha minden továbbra is a tervek szerint halad, akkor február 15-én helyezhetik rá Centaur második fokozatra az orrkúpot, benne pedig a rakományként helyet kapó szatellitet.
A GOES-T pályára állítása előreláthatólag majdnem ugyanúgy fog lezajlani, mint a két elődjének az űrbe juttatása – a GOES-R és GOES-S műholdakat szintén Atlas-V rakétákkal állították pályára, 2016-ban és 2018-ban. Ez a két műhold később át lett keresztelve, és manapság már a GOES-16 és GOES-17 nevek alatt futnak, és a GOES-T várhatóan a pályára kerülés után a GOES-18 nevet kapja majd.
Messer elárulta, hogy minden egyes GOES-küldetésen rengeteg adatot gyűjtöttek a rakéta teljesítményét illetően, így reményeik szerint a lehető legpontosabb emelkedési pályát tudják majd kiválasztani ezen a küldetésen, hogy tovább növeljék ezzel a műhold várható élettartamát – mivel annak majd kevesebbet kell felhasználnia a saját üzemanyagából a végső pályára jutáshoz.
Az Atlas-V első fokozatának átszállítása a startkomplexumba. Kép forrása: ULA/Flickr
Az Atlas-V rakéta első fokozata, alján az orosz gyártású RD-180 kétkamrás hajtóművel. Kép forrása: ULA/Flickr
A ULA már egészen régmúltra visszanyúló történelemmel rendelkezik, ami a GOES-szatellitek felbocsátását illeti, ugyanis eddig az összes ilyen típusú űreszközt „ők” állították pályára korábban Delta- és Atlas-rakétákon. Persze ez nem teljesen igaz, ugyanis az első GOES 1975-ben kezdte meg a munkáját, amikor a ULA-konzorcium még tervben sem volt, így a két elődvállalata, a Lockheed Martin és a Boeing feleltek ezeknek a hordozóknak az üzemeltetéséért.
A változás szele ezt a programot is elérte, és úgy tűnik, hogy a jövőben meg fog szűnni a ULA monopóliuma ezen a téren (is): a NASA tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a SpaceX Falcon Heavy rakétáját választották ki a sorrendben következő, GOES-U időjárási műhold pályára állítására. A SpaceX győzelméhez az is hozzájárult, hogy a ULA később visszavonta a pályázatát, ugyanis időközben már az összes Atlas-V rakétához hozzárendeltek egy rakományt – így a cégnek teljes mértékben a Vulcan Centaur rakétára kell támaszkodnia a jövőben, ami sajnos eléggé kérdéses, ugyanis a Blue Origin sokéves késés után még mindig nem szállította le az első két repülésre szánt BE-4 rakétahajtóművet, amiket a Vulcan rakéta első fokozatára fognak majd szerelni.
Na, de mi is ez a GOES? A Global Operational Environmental Satellite-program a NASA és a NOAA közös kooperációja, amelynek fő célja a Föld klímájának és időjárási viszonyainak a nap 24 órájában állandó és megbízható megfigyelése. Emellett a következő feladatokat látják még el ezek a műholdak:
- A műholdas keresési és mentési rendszer (SARSAT) támogatása, mentőcsapatok munkájának elősegítése
- Hozzájárulás a globális környezetvédelmi és időjárási figyelmeztetőrendszerek kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez
- Valós idejű figyelmeztetések és előrejelzések a naptevékenységről (pl. geomágneses viharok előrejelzése)
- Tudományos szempontból fontos légköri adatok szolgáltatása a klímakutatáshoz
A GOES-T napelemszárnyának ellenőrzése. Kép forrása: weathernation.tv
A GOES-T vákuumkamrás tesztelése. Kép forrása: Lockheed Martin
A GOES-T a sikeres felbocsátást és beüzemelési fázist követően azonnal átveszi a GOES-17 műhold fő feladatát, ugyanis annak problémák akadtak a fő műszerével, az Advanced Baseline Imager (ABI) képalkotó berendezéssel. Ezt az eszközt azóta már áttervezték, így remélhetőleg a GOES-T nem fog hasonló gondokkal küzdeni működése során.
A GOES-17 ABI berendezésének egy korábbi űrfelvétele az Amerikai szuperkonstinensről. Kép forrása: NOAA/NASA
És egy kis érdekesség: a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai kitörés a GOES-17 felvételein: