A legutóbbi, 2021 augusztusi sikertelen indítása után újra a GSLV Mk II típusú rakétával hajt végre küldetést az ISRO.
Indítás ideje, helye: 2023. május 29., magyar idő szerint 07:12, 2. számú indítóállás, Satish Dhawan Űrközpont, India
Megbízó és lebonyolító: ISRO (Indian Space Research Organization)
Rakomány: az NVS-01 műhold az NVS, korábban IRNSS konstelláció bővítésére
Rakomány össztömege: ~1425 kg
Hordozórakéta: GSLV Mk II (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle)
Pálya: Geostacionárius átviteli pálya (GTO)
Fokozat visszatérése: nem képes erre a hordozórakéta, az első fokozat a Bengáli-öbölben fog vízbe csapódni
Élő közvetítés: az ISRO hivatalos Youtube-csatornáján
A küldetés kimenetele: sikeres
A küldetés számokban
Ez lesz:
– az ISRO idei 4., összességében 88. küldetése
– a GSLV Mk I & II rakéta idei 1., összességében 15. indítása
– a 80. indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés részletei
A legutóbbi, 2021 augusztusi sikertelen indítás után újabb küldetésre indul az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Geosynchronous Satellite Launch Vehicle (GSLV) névre hallgató, Mk II verziójú rakétája. Az előző felbocsátás során a harmadik fokozat hajtóműve nem indult be, így a hasznos teherként indított földmegfigyelő műhold nem tudott megfelelő pályára állni, és a küldetés kudarccal végződött.
Ezúttal egy navigációs helyzetmeghatározást szolgáltató műhold-konstelláció első egysége indulhat geostacionárius pályára, nevezetesen az NVS-01, ami a korábbi IRNSS nevű csoportot váltja fel. A GLSV rakéta egy geotranszfer, tehát geostacionárius átviteli pályára fogja állítani a műholdat, ami majd önerejéből éri el a végső keringési pályát.
Az NVS-01
Ellentétben az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ, az európai Galileo vagy a kínai Beidou-3 konstellációkkal, amik globális szolgáltatást nyújtanak, az NVS egy regionális hálózatként fog működni. A műhold két fő részből áll: a navigációs részegységből és a CDMA követőegységből, ami lézeres retro-reflektor segítségével látja el feladatát. L5 és S-sávban képes kommunikálni a felszíni vevőegységekkel. A szatellit működését két darab, 1660 Watt teljesítményű napelemtábla biztosítja, az űreszköz élettartamát 10 évre becsülik.
A GSLV
A Geosynchronous Satellite Launch Vehicle az ISRO nehézrakétája, mely nagytömegű hasznos terhet képes geostacionárius pályára állítani. Magassága 49,13 méter, átmérője 2,8 méter. Első útjára 2010-ben került sor. Az Mk II variáns teherbíró képessége geostacionárius átviteli pályára 2700 kg. Három fokozatból álló rakéta, melynek mindegyik egysége más-más üzemanyagot használ: az első fokozat szilárd hajtóanyagú hajtóművekkel rendelkezik, a második fokozat folyékony üzemanyagot éget, míg a harmadik fokozatot kriogenikus üzemanyag hajtja. Az első fokozatot egy 125 tonnás szilárd hajtóanyagú hajtómű emeli a magasba, mely 100 másodpercig működik. Az Atlas-V és az SLS rakétához hasonlóan külső gyorsítórakétával is ellátják, szám szerint néggyel, melyek folyékony üzemanyagot égetnek el. Maga az első fokozati fő hajtómű 4700 kN tolóerő leadására képes ún. hidroxil-végű polibutadién égetésével, míg a gyorsítórakéták egyenként 680 kN tolóerővel rendelkeznek és aszimmetrikus dimetil-hidrazinra illetve dinitrogén-tetroxidra működnek. A második fokozat az első fokozat segédrakétáihoz hasonlóan folyékony üzemanyagot éget, 800 kN tolóerővel gyorsítja a rakétát mintegy 150 másodpercig. A harmadik fokozatot a kifejezetten erre az egységre fejlesztett CE-7.5 nevű hidrolox hajtóművel látták el, azaz folyékony mélyhűtött oxigénnel és hidrogénnel működik. 75 kN tolóerő leadására képes 720 másodpercig.
