Array

Gyorshír: úton a következő kínai űrhajósok

Kapcsolódó

GSLV Mk II | NVS-01 (IRNSS-1J) küldetésprofil

A legutóbbi, 2021 augusztusi sikertelen indítása után újra a...

A nap képe #1118 – Ali Al-Karni az ISS-en

Ali Al-Karni, az Ax-2 misszió 31 éves űrhajósa a...

Befejeződött a HAKUTO-R misszió kiértékelése

Az ispace május 26-án, azaz tegnap bejelentette, hogy megtörtént...

Elérte végső formáját a JUICE űrszonda

Hat hete, hogy elindult a JUICE űrszonda, mely idő...

7. generációs műholddal emelkedett el a Falcon-9

Korán reggel, magyar idő szerint 06:30-kor került sor az...

Magyar idő szerint ma este 18 óra 23 perckor emelkedett magasba a Sencsou-13 űrhajót szállító kínai Hosszú Menetelés-2F (CZ-2F) rakéta a Csiücsüan Űrközpontból. Az űrhajó háromtagú személyzetének parancsnoka Csaj-cse Kang veterán tajkonauta volt, őt Vang Japing és Je Kuangfu fedélzeti mérnökök kísérték. Az indításra való felkészülés már 12 órával a start előtt megkezdődött, amikor feltöltötték a kétfokozatú Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta üzemanyagartályait cseppfolyósított hajtóanyaggal. Ez volt a CZ-2F/Sencsou rakéta-űrhajó páros 15. repülése, és az előzőkhöz hasonlóan ez is teljes sikerrel végződött. Ez volt a kínai emberes űrprogram nyolcadik emberes startja, és a mai küldetés újoncaként Je Kuangfu lett a 13. kínai állampolgár, aki kijutott a világűrbe.

A CZ-2F/Sencsou páros a startálláson, percekkel az indulás előtt. Kép forrása: CCTV

Két és fél órával a tervezett startidőpont előtt indult el a tajkonautákat szállító busz díszkísérettel a Csiücsüan Űrközpont déli kapuja felé, de még ez előtt Csaj-cse Kang parancsnok hivatalosan is bejelentette a kínai katonai tisztségviselőnek, hogy a személyzet készen áll a küldetésük maradéktalanul történő végrehajtására. A pár perces utazás után a szerviztorony lábánál szállt ki a három űrhajós, ahonnan egy lift segítségével jutottak el az űrrakéta tetejéhez. Itt megkezdődhetett a beszállás menete.

Az űrhajósoknak először a CZ-2F áramvonalazó kúpján található ajtón kellett bemászniuk a Sencsou orbitális moduljába, ahonnan egy szakember segítségével jutottak le a visszatérő kabinba. Nem sokkal az elemelkedés előtt beszíjjazták magukat, lehajtották a sisakrostélyt, és a készenlétet jelezve szalutáltak (mivel mindhárman katonai tisztséget töltenek be, ez elvárt). A kijelölt startidőpontban a küldetésirányító parancsot adott a hajtóművek beindítására, amit egy piros gomb megnyomásával manuálisan aktiválnak. Az első fokozat és a négy segédrakéta kékes-magenta színű gázsugarat produkálva emelte el a közel 470 tonnás hordozórakétát a startállásról. 2 perccel start után vált le a négy oldalsó rakéta, és ezt követően a középső, első fokozat.

Az indulás pillanata.



Az elemelkedés – látható pár lehulló darab a rakétáról, ami nem más mint egy leválasztható szigetelőburkolat.

Az YF-20B hajtóművek hajtóműharangjainak izzását a Földről is lehetett látni.

A második fokozat majdnem T+10 percig működött, és ez gyorsította a Sencsou-13 űrhajót a kívánt, közel 7,5 km/s (28 000 km/h) orbitális sebességre. Miután ez megtörtént, a fokozat levált az űrhajóról, és a Sencsou-13 hivatalosan is önállóan keringett a Föld körül. A kapcsolattartást a Csendes-óceán felett a Jüanvang-3 követőantennákkal ellátott hajó biztosította, amit az űrhajó röppályájának földi nyomvonalán helyeztek el. A sikeres pályára állítást követően az űrhajó antennái és napelemtáblái is rendben kinyíltak, ezzel biztosítva a küldetés további menetét. Várhatóan 6,5 órával a startot követően fognak dokkolni a Tienho modul Föld felé néző dokkolóportjára – ez magyar idő szerint éjfél és hajnali egy között várható. Jelenleg a központi modul elülső és hátulsó csatlakozási pontját is egy-egy Tiencsou teherhajó foglalja el, ezért kellett a nadir oldalon található pontot választaniuk (a zenit oldalon az űrséta-zsilip van, innen akár 2-3 űrsétát is elvégezhet majd a Sencsou-13 személyzete, ezzel együtt az első női kínai űrsétát is, amiben Vang Japing fedélzeti mérnök fog részt venni). A küldetés célja a hosszútávú űrrepülések embertani hatásainak megfigyelése, az űrállomás karbantartása, valamint több forrásból érkező tudományos kísérletek elvégzése – ahogy azt korábban is említettük, a Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda szoros együttműködésben van az ENSZ Világűrirodájával, és több nemzetközi (és ezzel egyben európai) kísérlet is helyet kaphat majd a Kínai Űrállomás fedélzetén.

Az űrállomásprogram következő küldetéseinek menetrendje pedig így néz ki:

  • 2022. március/április – CZ-7 – Tiencsou-4 teherűrhajó
  • 2022. május – CZ-2F – Sencsou-14 személyzetes küldetés, 6 hónapos expedíció
  • 2022. május/június – CZ-5B – 1. tudományos modul (Ventien) 
  • 2022. augusztus/szeptember – CZ-5B – 2. tudományos modul (Mengtien) 
  • 2022. október – CZ-7 – Tiencsou-5 teherűrhajó
  • 2022. november- CZ-2F – Sencsou-15 személyzetes küldetés, ? hónapos expedíció

Forrás: CCTV

A négy oldalsó segédrakéta és az első fokozat leválasztása. Kép forrása: CCTV

Frissítés – október 16. 08:45

A Sencsou-13 űrhajója magyar idő szerint 00:49-kor sikeresen dokkolt is a Kínai Űrállomás nadir dokkolóportjára. A „puha” kapcsolódás után 3 perccel, 00:52-kor volt a „kemény” csatlakozás, ekkor a dokkolószerkezet karmai húzták össze az űrhajót az űrállomással. A rendszerellenőrzések után kb. 03:40-kor léptek be a tajkonauták az űrállomás fedélzetére.

Az űrállomáson lévő nagyfelbontású külső kamera képe. A Föld felé néző dokkolóporton már a Sencsou-13 űrhajó.

Csaj-cse Kang már a Tienho modulban

Dark mode powered by Night Eye