Hajtóműhiba okozta a Luna-25 vesztét

Kapcsolódó

Zöld utat kapott a NASA Dragonfly küldetése

Ezzel az utolsó tervezési szakaszba léphet a Szaturnusz Titan...

Lezajlott az Ariane-6 bemutatkozása előtti utolsó földi teszt

A rakéta felső fokozatának tesztjét a Német Űrkutatási Szervezet...

Svédország 38. országként csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Gyorsan sor került egy újabb aláírásra, már ami az...

A nap képe #1441 – Apollo-13 „mentőcsónak”

Az Apollo-13 misszió felvétele a Holdról, melyet a holdkompból...

Jurij Boriszov megszólalt a baleset kapcsán és elmesélte, hogy mi is történt azon a végzetes szombati napon.

„Augusztus 19-én moszkvai idő szerint 14 óra 10 perckor bekapcsolták a szonda segédhajtóművét, hogy pályakorrekciót hajtsanak végre, és hogy a leszállás előtti parkolópályára vigyék az űreszközt. Sajnos a segédhajtómű leállása nem az előre tervezett menetrend szerint történt, hanem egy időkorlát szerint, így 84 helyett 127 másodpercig működött. Ez volt a szonda lezuhanásának fő oka.” – mondta Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz vezetője a Rosszija-24 televíziós csatornának adott interjújában. Mint elmondta, a teljes műveletet stabil rádiókommunkiáció mellett végezték, mindent tudtak a szonda helyzetéről, ennek ellenére 14 óra 57 perckor megszakadt vele a kapcsolat. A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós segédhajtómű rendellenes működése miatt a szonda olyan pályára tért, amelyről már nem volt visszaút. Mindezek mellett kiemelte, hogy a Luna-25 pályabeállítását számos alkalommal tesztelték egy földi szimulátoron. Egy speciálisan létrehozott sürgősségi bizottság tagjai már próbálják kideríteni, hogy mi vezetett a rendellenes hajtómű működéséhez, a vizsgálat után, pedig a Roszkoszmosz meg fogja kapni az eredményeket, amit figyelembe fognak venni a következő küldetések végrehajtása során.

Ki a hibás?

A Roszkozmosz vezetője az orosz holdprogram közel 50 évig tartó szünetét emelte ki, mint a Luna-25 balesetének fő okát, ugyanis a 60-70-es években felhalmozott felbecsülhetetlen értékű tapasztalat gyakorlatilag elveszett.
„A holdprogramot semmi esetre sem szabad megszakítani. Ez téves döntés lenne. Úgy gondolom, hogy a kudarcok fő oka az a negatív tapasztalat, hogy a holdprogramot valójában 50 éve megszakították. Minden technológiát újra el kell sajátítani, és természetesen mindezt új technológiai szinten.”
Boriszov szerint nem lehet 100%-os sikert garantálni a tudomány és technológia fejlődésének hatalmas lendületet adó holdküldetésekre, az elmúlt négy évben az indiai, az Egyesült Arab Emirátusok és az izraeli holdszondák mind kudarcot vallottak a Hold felszínére való leszállás során. „A maga idejében a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak egy évtizedbe telt, mire végrehajtották az első puha leszállásukat” – tette hozzá. A szovjet korszakból már nem igazán élnek tudósok, mérnökök, kivéve Mihail Marovot, aki támogatta és ösztönözte a Luna-25 programot. Marov volt a szovjet Venyera-program egyik kezdeményezője és tudományos vezetője, egyúttal a Marsz-6 küldetésen is dolgozott, azonban a 90 éves akadémikus a Luna-25 elvesztésének hírére sajnos kórházba került. Mint mondta, reméli, hogy a Roszkoszmosz vezetésének vágya, sőt tudatos igénye lesz megismételni ezt a küldetést. Marov úgy gondolja, hogy számára talán ez volt az utolsó remény a holdprogramuk újjáélesztésére.

Hogyan tovább?

Boriszov továbbra is kiáll a Luna-program folytatása mellett és bejelentette, hogy fokozza a munkát a Luna-26 és Luna-27 küldetéseken. „Remélem, hogy a jövőbeni Luna-26, Luna-27 és Luna-28 küldetések sikeresnek bizonyulnak. Úgy gondolom, hogy a Luna-26-on és Luna-27-en végzett munka fokozásával olyan eredményeket kapunk, amelyeket sajnos nem tudtunk elérni a Luna-25 küldetése során” – tette hozzá a Roszkoszmosz vezetője.
Szerinte el kell ismerni, hogy a történtek ellenére a szakértőknek felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot sikerült szerezniük a szonda Holdra való repülése alatt, a Hold körüli pályára állításban és számos tudományos kísérlet elvégzésében.

Forrás: Roszkoszmosz

Hol lehetnek a roncsok?

Az Orosz Tudományos Akadémia Keldis Alkalmazott Matematikai Intézetének Ballisztikai Központjának kutatói szimulálták a Luna-25 röppályáját, hogy kiderítsék, hol és mikor csapódott a Hold felszínébe. Az intézet tájékoztatása szerint a holdszonda augusztus 19-én moszkvai idő szerint 14 óra 58 perckor zuhant a 42 kilométeres Pontécoulant G-kráterbe a Hold déli féltekéjén.

Feltételezések szerint itt csapódhatott be (piros vonal) a Luna-25. Forrás: KIAM & ISON

„Minden sikertelen küldetés lecke az orosz mérnököknek. Csak új technológiák és fejlett modellezési módszerek alkalmazásával lehet csökkenteni a hibák számát” – szögezte le Boriszov. „Az effajta bonyolult tudományos kísérletek végrehajtásának története számos balesettel teli. Több mint tíz küldetés bukott meg 1958 és 1966 között, amikor a Szovjetunió komolyan részt vett a holdprogramban, míg nem a Luna-9 lágy landolást hajtott végre a Hold felszínén.”

Kína nem hátrál

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy Kína ezek után is hajlandó lesz-e együttműködni Oroszországgal a közös holdprogramban? A kínai külügyminisztérium szóvívője elmondta, hogy Kína nyitott a nemzetközi űrkutatási együttműködés folytatására, még a Luna-25 elvesztése után is. A két ország korábban több együttműködést is aláírt, köztük egy közös holdszonda létrehozására irányuló projektet. Bár a jövő még kérdéses, de további célok vannak egy közös holdbázis felépítésére is.

Két nap alatt két leszállási kísérletet is láthattunk volna a Hold déli pólusának meghódítására, ám ez sajnos már a múlté, ugyanis vasárnap reggelre hivatalos lett az a szombati hír, hogy az orosz Luna-25 holdszonda becsapódott a Hold felszínébe. De vajon mi történt? Erre is választ próbálunk találni, de közben nagyban izgulunk majd a másik leszállóegység, az indiai Vikram sikeréért, ami a Csándráján-3 anyaszondáról vált le múlt hét végén, és kísérli meg a Csándráján-2 2019 szeptemberi kudarca után kiköszörülni a csorbát. A leszállási kísérletet élőben közvetítjük, úgyhogy tartsatok velünk, mert mindenképp érdekes adásnak nézünk elébe!

Dark mode powered by Night Eye