Három indítás, három siker

Kapcsolódó

Jól halad az új kínai holdrakéta hajtóművének tesztprogramja

A Hosszú Menetelés-9 óriásrakéta újrahasználható koncepcióként fog megvalósulni a...

Újabb Falcon-9 teljesítette tizenhetedik repülését

Közel egy hét szünet után hajtott végre a SpaceX...

A nap képe #1300 – Kameravédelem az űrben

A NASA egykori űrhajósa, Jack Fischer osztotta meg az...

Blue Whale-1: Dél-Korea metán meghajtású, félig újrafelhasználható hordozórakétája

A dél-koreai Perigee Space magáncégről egészen idáig még nem...

Földünk az űrből: Sós tavak

Ezúttal Kelet-Afrikában járunk, hála a Sentinel-2 missziónak, mely két...

Kína teljes erőbedobással közelít 2021-es év zárásához: december végén három különböző űrrakétát is elindítottak az ázsiai országból, melyek sikeresen pályára állították a rakományként szolgáló műholdjaikat. Ha még ez sem lenne elég, december 27-én a Kínai Űrállomáson két tajkonauta (kínai űrhajós) részvételével egy kicsivel több mint 6 órás űrsétát is végrehajtottak.

A háromból az első műholdas misszió december 23-án, még a karácsonyi ünnepek előtt vette kezdetét, amikoris egy következő generációs Hosszú Menetelés-7A (CZ-7A) hordozórakétát bocsátottak fel a Hajnan-szigetén található Vencsang Űrközpontból. Az indulás után 40 perccel érkezett a hír a kínai űrprogram egyik legnagyobb beszállítójától, a CASC-tól, hogy minden rendben zajlott, és a CZ-7A összes fokozata rendeltetésszerűen működött. Ugyanekkor fedték fel a rakéta „utasait” is, ami két darab Sijen-típusú (Shiyan) geostacionárius műhold volt (név szerint Sijen-12-01 és -12-02). A hivatalos közlemény szerint az egyenként 3 tonnát nyomó űreszközöket műszaki tesztekre fogják használni, valamint több újfajta műszert és műholdas megoldást helyeztek el rajtuk, amik kipróbálásával tovább szeretnék fejleszteni a kínai űripar képességeit. A sijen szó is kísérletet jelent magyarul.

A CZ-7A startolása december 23-án. Kép forrása: Andrew Jones

Kína a Hosszú Menetelés-rakéták új generációjával (CZ-5/5B, CZ-7/7A, CZ-8/8R) szeretné kiváltani a korábbi verziókat, több okból is. A legnagyobb hátrányuk az öregebb típusú CZ-rakétáknak, hogy azok az indítóközpontok, ahonnan elindítják őket, több ezer kilométerre találhatóak az ország partjaitól, így az elhasznált rakétafokozatok és segédrakéták mind szárazföldre zuhannak vissza, és nem egy olyan eset volt, hogy falvak mellé, vagy közvetlenül lakóházakra és iskolákra estek vissza. A másik probléma az öregebb rakéták által használt hajtóanyagok fajtája – a kínai űrprogram kezdeti éveiben nem volt arra lehetőség, hogy csak nagyon speciális körülmények között kezelhető, nagy teljesítményű kriogenikus üzemanyagokat használjanak, így a szobahőmérsékleten tárolható, de rettentő mérgező és rákkeltő hatású hipergolikus üzemanyagok és oxidálószerek mellett tették le a voksukat. Egészen a mai napig ezeket az üzemanyagokat használják a Hosszú Menetelés-rakéták -2,-3 és -4-es típusainál.

Ezekre a problémákra a kínai mérnökök több megoldást találtak: az elmúlt években felépítették a Vencsang Űrközpontot, aminek partvonalon lévő elhelyezkedéséből adódóan az onnan induló rakéták fokozatai a Dél-Kínai-tengerbe zuhannak. A Hosszú Menetelés rakéták 5. szériájától felfelé már teljesen lecserélték a hipergolikus hajtóanyagokat, és kerozint, valamint hidrogént égetnek az új típusú kínai rakéták hajtóművei, cseppfolyósított oxigén segítségével. Természetesen a mai napig indulnak korábbi verziójú CZ-rakéták, és ez még egy jó darabig így is lesz, de legalább már láthatjuk a biztonságosabb űrbejutást előremozdító lépéseket.

A sorozatban a második küldetést december 26-án egy Hosszú Menetelés-4C rakétával hajtották végre a Tajjüan Űrközpontból. A hordozórakéta orrkúpja alatt elsődleges rakományként a Cöjüan-1-02E (Ziyuan) földmegfigyelő műhold utazott, potyautasként pedig a Hszivang-3 rádióamatőr műhold kapott helyet. A rakéta az elvárásoknak megfelelően működött, és a kijelölt napszinkron pályára állította a hasznos terheket.

Maga a cöjuan szó magyarul erőforrást jelent, és nem véletlenül: a Cöjüan-konstellációt alkotó műholdak nagy felbontású űrfelvételek készítésére lettek tervezve, melyeket polgári célokra használnak fel, legyen szó a mezőgazdasági mérésekről, természeti katasztrófák elhárításáról, vagy környezetvédelmi kutatásokról. Az első Cöjuan-műholdat 1999-ben állítottak pályára a CBERS-program (China-Brazil Earth Resources Satellite) keretében. A Brazil Űrügynökséggel együttműködve azóta 6 ilyen műholdat állítottak sikeresen pályára, ezzel fejlesztve a két ország gazdaságát. Ennek ellenére a most felbocsátott darab teljesen saját felhasználásra lett megépítve (még 2 Cöjuan van ugyanilyen státuszban a többi mellett).

A közel 1,9 tonnás űreszköz pánkromatikus képalkotással 5 méter/pixel felbontású felvételeket fog majd készíteni. Multispektrális üzemmódban (több tartományból egyszerre gyűjti be a fényt) 10 méter/pixel felbontású képekre számítanak a mérnökök. Összesen három kamera és egy képalkotó rendszer lett felszerelve a Cöjuan-1-02E fedélzetére.

Bal oldalon a Hszivang-3 CubeSat és technikai adatai, jobb oldalon pedig a Cöjuan-1-02E Föld körüli pályán (számítógépes animáció). Kép forrása: CASC

A potyautasként repülő Hszivang-3 (Xiwang-3, XW-3, vagy másik nevén CAS-9, azaz Chinese Amateur Satellite-9) egy középiskolás rádióamatőr projektként indult a világűrbe. A 6U méretű CubeSatot egy kis méretű kamerával szerelték fel, melynek képeit bárki képes lesz dekódolni a megfelelő rádióamatőr felszerelés segítségével. A telemetriai adatokat GMSK modulációban fogja lesugározni, ami olyan általános adatokat fog tartalmazni, mint a napelemek teljesítménye, fedélzeti rendszerek feszültsége, és a műhold belsejében uralkodó hőmérséklet.

A harmadik startra pedig magyar idő szerint ma délután került sor 12 óra 13 perckor, ugyanis egy közepes teherbírású Hosszú Menetelés-2D rakéta sikeresen pályára állította a Tienhui-4 (Tianhui) földmegfigyelő műholdat. Az indításra a Góbi-sivatagban található Csiücsüan Űrközpontból került sor, szám szerint ez volt a 404. repülése a Hosszú Menetelés-rakétáknak.

A műhold a kijelölt pályára került az utólagos jelentések szerint, és hamarosan megkezdheti a munkáját, ami a Földön található erőforrások felmérésében, nagy felbontású képalkotásban/térképészetben és geológiai adatok gyűjtésében fog kimerülni. Magát a szatellitet két kamerarendszerrel szerelték fel, amik segítségével a látható és infravörös tartományban képes felvételeket készíteni. A Cöjüan-1-02E-hez hasonlóan ez az űreszköz is egy alacsony napszinkron pályára (SSO) került, aminek az az előnye, hogy egy adott földrajzi pont felett minden nap ugyanabban az időben halad el a műhold.

Dark mode powered by Night Eye