Hat évtized után végleg leáll a Gagarin indítóállás

Kapcsolódó

Kiválasztották az európai Vigil űrszonda építőjét

Az Európai Űrügynökség május 22-én tartotta Brüsszelben azt az...

A nap képe #1481 – Tenacity kicsomagolás

A Dream Chaser Tenacity „kicsomagolása”, miután megérkezett a Kennedy...

Rendkívüli: kiválasztották a következő magyar űrhajóst!

Lezárult a HUNOR-Program kiválasztási szakasza, a végső felkészülés az...

44 éve indult első magyarként az űrbe Farkas Bertalan

1980. május 26-án kezdődött Farkas Bertalan űrrepülése a Szojuz-36...

Eddig jól muzsikálnak a Psyche űrszonda ionhajtóművei

A NASA a napokban számolt be arról a remek...

Oroszországnak nincs pénze a történelmi indítóállás modernizálására, ezért múzeummá alakítják át.

Az indítóállás Gagarin’s Start néven ismert, mivel 1961-ben a világ első emberi űrrepülésének adott otthont, amikor a Jurij Gagarint szállító Vosztok-1 az égbe emelkedett, de innen indult még Valentyina Tyereskova, az első R-7 rakéta, a Szputnyik-1, a személyzeti repülések a Mir űrállomásra, a Luna- Marsz- Venyera- Koszmosz- program űreszközei. 1961 és 2019 között ez a helyszín figyelemreméltó 520 indítást teljesített, többet, mint bármely más indítóállás a világon. Legutóbb innen az elmúlt két évtizedben a Szojuz-FG rakéta teher- és személyzeti küldetések indultak. Az utolsó indítás a helyszínről 2019 szeptemberében történt, a Szojuz MSz-15 küldetés során Oleg Szkripocska orosz űrhajós, Jessica Meir NASA űrhajós és Hazza Al Mansouri, az Egyesült Arab Emírségek űrhajósa indult a Nemzetközi Űrállomásra. Ezután az indítóállást modernizálni szerették volna, hogy befogadja a valamivel nagyobb Szojuz-2 rakétát, azonban ez a modernizációs munka a finanszírozás hiánya miatt felfüggesztésre került. Időközben a Szojuz-2 más indítóállásokról kezdte meg útjait, beleértve a közeli, 31-es helyszínről, amely a mai napig is üzemel, hisz innen indulnak a Szojuz-MSz és Progressz-MSz űrhajók a Nemzetközi Űrállomásra.

Az utolsó indítás.

Al Mansouri űrbe indulása után egy ideig úgy tűnt, hogy az Egyesült Arab Emírségek befektetőként léphetnek előre a bajkonuri létesítményben. Kazahsztánban már meglehetősen összetett üzemeltetési megállapodás van érvényben, mivel a nagy kiterjedésű bajkonuri létesítményt a Szovjetunió fénykorában hozták létre. Jelenleg Oroszországnak 2050-ig bérleti szerződése van a létesítményre. 2021 novemberében az Egyesült Arab Emírségek bejelentették, hogy „háromoldalú megállapodást” kötöttek Oroszországgal és Kazahsztánnal a Gagarin’s Start modernizálásáról a békés űrkutatás előmozdítása érdekében.
„A befektetések vonzására és a történelmi Bajkonuri kozmodróm modernizálására irányuló közös munkára vonatkozó tervek jól mutatják a globális együttműködés lehetőségét, amely elősegíti a kölcsönös érdekeket az űrrepülés, a tudományos haladás, a technológiai innováció és a fenntartható gazdasági növekedés terén” – mondta akkor Sarah bint Yousif Al Amiri, az Egyesült Arab Emírségek elnöke. Ez a megállapodás azonban soha nem született meg, valószínűleg azért, mert Oroszország néhány hónappal később megtámadta Ukrajnát. A háború kitörése után Oroszország mögül az űrszektorban számos más partner is kihátrált az indításokkal és más projektekkel kapcsolatos együttműködésekből.

A Szojuz TMA-5 az indítóálláson várakozik 2004-ben. Forrás: NASA/Bill Ingalls

Oroszország és Kazahsztán az elmúlt két évben más potenciális befektetőket keresett a projektbe, de láthatóan nem találtak partnereket. Így a múlt hónapban a TASSz orosz állami hírszolgálat szerint egy orosz és kazah tisztviselőkből álló bizottság úgy döntött, hogy ehelyett a Gagarin indítóállást múzeumi komplexummá alakítják át, történelmi örökségének megőrzése érdekében. A Roszkoszmosz közölte, hogy kazah tisztviselők vezetik a múzeum létrehozásának projektjét, mivel a helyszín Kazahsztán állami tulajdona. A kazah tisztviselők azt remélik, hogy a múzeum bővítése növelni fogja Bajkonur turisztikai látványosságát. Azon túl, hogy hiányzik a finanszírozás az indítóhely felújítására, valószínűleg más okai is vannak annak, hogy a Roszkoszmosz már nem érez késztetést arra, hogy a Gagarin’s Startot újra munkába állítsa. A Szojuz-2 rakéta már indulhat Oroszország északi és keleti részén, Pleszeckből, illetve Vosztocsnijból. Oroszország pedig jobban érdekelt az ilyen létesítményekbe való befektetésben, mivel azokat nem Kazahsztántól bérlik, ráadásul az orosz-ukrán háború után sokkal kisebb a kereslet a Szojuz-2 rakétákra.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye