Mától elindul a heti kínai hírblokkunk, melyben azokkal a kínai űrhajózást érintő témákkal is foglalkozunk, melyek nem szerepelnek önálló cikként a blogon.
A Tientung-1-03 távközlési műhold felbocsátása
Január 19-én (kedd) egy Long March-3B (Hosszú Menetelés-3B, CZ-3B) hordozórakéta segítségével pályára állították a Tientung-1 rádiótelekommunikációs flotta harmadik darabját. A startot a Hszicsang Űrközpontból hajtották végre, ezzel Kína is elindította a 2021-es évet. Az illetékesek egy órával az indítás után megerősítették, hogy a hordozórakéta a megfelelő geostacionárius átmeneti pályára (GTO) állította a Tientung műholdat. Amint eléri a kívánt orbitális pozícióját, Kelet-Afrika, Kína és a Csendes-óceán térsége számára nyújthat videó-, hanghívás és egyéb adattovábbítási szolgáltatásokat. Cikkünk a küldetésről ezen a linken olvasható. A következő indítás Kínából január 31-én lesz: az ExPace vállalat Kuajcsou rakétája fog várhatólag elstartolni egy kereskedelmi távérzékelő műholddal.
A hajtóművek gyönyörű gázsugara az éjszakai háttérrel. Forrás: Lysuna
Kínai űrszonda a Jupiterhez
Kína erősen indította a 2020-as éveket a sikeres Csang’e-5 misszióval, illetve a Tienven-1 Mars-szonda elindításával. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) még az évtized vége előtt szeretne egy űrszondát küldeni a Jupiterhez, ami akár egy Callisto-ra tervezett leszállóegységgel is rendelkezhet.
Az ázsiai ország többször utalt már arra, hogy a Naprendszer távolabbi vidékeire is szeretne űrszondás missziókat indítani. Jelenleg két küldetéstípus kezd körvonalazódni, amiből valószínűleg egyet fognak megvalósítani. Mindkét fajta Jupiter-misszió a bolygó kialakulásának rejtélyeit szeretné majd feltárni, valamint a Jupiter belsejében lejátszódó folyamatokat fogják vizsgálni egy fő űrszondával, amit több kisebb másodlagos űreszköz (tudományos CubeSatok) kísérhetnek majd a gázóriáshoz.
A Jupiter holdjainak sematikus ábrázolása. A JCO és JSO küldetések a kék és vörös pályán jelölt kísérőket vizsgálnák. Forrás: Carnegie Institution for Science
A két lehetséges küldetés: Jupiter Callisto Orbiter (JCO) és Jupiter System Observer (JSO). Mindkettő 2029-ben startolna, és egy Vénusz, illetve két Föld-elrepülés (flyby) után 2035-ben érkezne meg a Jupiterhez. A JCO és JSO küldetések a Jupiter irreguláris holdjainak a méretét, tömegét és összetételét vizsgálnák – ezek a holdak nem a Jupiter körül alakulhattak ki, hanem valószínűleg a gázóriás rántotta magával őket a hatalmas gravitációjának köszönhetően. Ezek másik érdekessége, hogy nagyon távoli, és némely esetben retrográd pályán keringenek. Ez a misszió kitöltené azt a kutatási területet, mellyel a NASA Europa Clipper és Lucy, vagy az ESA JUICE űrszondája nem tervez mélyebben foglalkozni.
A JSO egy Jupiter körüli pályán keringene, rendszeres elrepülésekkel a különboző holdak mellett. A JCO először egy magas Jupiter körüli pályán vizsgálná az irreguláris holdakat, majd pár gravitációs manőver segítségével lecsökkentené a pályájának magasságát. Ezután Callisto körüli poláris pályára állna, és a leszállóegység megkísérelne a történelem során először sima leszállást végrehajtani egy Galilei-holdon.
A Jupiter második legnagyobb holdja, a Callisto. Forrás: NASA
Space Will – Capella Space együttműködés
A kínai Beijing Aerospace Worldview Information Technology Co., Ltd. (Space Will) nemrég együttműködési nyilatkozatot írt alá az amerikai Capella Space Company vállalattal. Mindkét cég apertúraszintézises műholdképek készítésével és forgalmazásával foglalkozik, illetve mindkét rendelkezik már jelenleg működő műholdlottával. A Capella Space jelen sorok írásakot két műholddal rendelkezik Föld körüli pályán a tervezett 36-ból. A második műholdjukat a Rocket Lab „I Can’t Believe It’s Not Optical” küldetésén állították pályára, a következő kettőt pedig a következő Falcon-9 misszión, a Transporter-1 során bocsátják fel. A kínai fél a Capella műholdjainak segítségével többször és jobb felbontású képeket tud majd nyújtani az ügyfeleinek, melyek a saját műholflottájuk képeit fogják kiegészíteni. A Space Will részt vesz az állami Gaofen (Kaofen) és Ziyuan (Cöjüan) programokban is.
Kép forrása: Space Will
Csang’e-4: vége a 26. holdi napnak
Tegnap hajnalban beköszöntött az éjszaka a Hold túloldalán található Von Kármán kráterben, mellyel befejeződött a Csang’e-4 tudományos programjának 26. holdi munkanapja. A küldetésirányítók tegnap elkezdték felkészíteni a leszállóegységet, és a Jütu-2 (Jáde nyúl) rovert a hibernációra, majd pár órával később elküldték a parancsot az alvó üzemmód bekapcsolására. Ilyenkor csak a legfontosabb rendszerek maradnak aktívak, átvészelve a zord éjszakai körülményeket a Holdon. A felszínen a hőmérséklet ilyenkor lecsökkenhet akár -170°C-ra is, így a leszállóegységen és a Jütu roveren is elhelyeztek egy radioizotópos hőtermelő egységet is, mellyel elfogadható hőmérsékleten tartják az űreszközök belső rendszereit az éjszaka folyamán a plutónium bomlásának segítségével. A leszállóegység tervezett 12 hónapos, és a rover 3 hónapos élettartamát már jócskán túllépték, ugyanis már 749 napja teljesítenek szolgálatot a Hold túloldalán. A Jütu-2 eddig megtett távja 628,4 méter.
A Jütu-2 egy felvétele a Hold felszínéről. Forrás: CNSA
A Jütu-2 eddig megtett távja a felszínen. Jobb oldalt jelölték a leszállás pontos helyszínét. Forrás: CNSA
Újabb kínai cég kezd metánüzemű rakétahajtóművet fejleszteni
A Kyusju Cloud Arrow Beijing nevű cég új tőkeemelést jelentett be, mely egy újgenerációs hajtómű fejlesztésére irányulna. A céget 2017-ben alapították azzal a céllal, hogy újrahasznosítható, folyékony hajtóanyagú metalox hajtóművet fejlesszenek ki és gyártsanak elérhető áron, különböző rakétarendszerekbe. Eddig két hajtómű áll fejlesztés alatt: a 70 tonna tolóerőt (kb. 690 kN) produkáló Longjün hajtómű, valamint a 10 tonna (kb. 98 kN) tolóerejű Lingjün.
Bal oldalon a Lingjün, jobb oldalon pedig a nagyobb Longjün. Forrás: KCA Beijing
Egy korábbi hajtóműteszt. Forrás: KCA Beijing
Automata gyártósor műholdak összeszerelésére
Egy újgenerációs automatizált gyártósort terveznek üzembe helyezni Vuhanban, ahol évente akár 240 kisműholdat is tudnak majd gyártani – közölte a CASIC. Liu Feng, a projekt egyik tervezője szerint a gyártósor akár 40%-kal is megnövelheti a hatékonyságot, ugyanis rengeteg alkatrész összeszerelését és legyártását már robotok is el tudják végezni. A gyártás elindulásával a 28,4 hektáros ipari parkot fejlett műholdtechnológia gyártására fogják használni – a jövőben több műholdkonstellációt terveznek felbocsátani Kínából, ami több száz, vagy több ezer (!) űreszköz legyártását fogja jelenteni.
Az automata gyártósor építése. Kép forrása: CASIC
Első részvénykibocsátására készül az iSpace
Részvénykibocsátásra készül az iSpace kínai magánűrvállalat, miközben jól haladnak a részben többször használható rakétarendszerük fejlesztésével. Tavaly sikerült egy 173 millió dolláros tőkeemeléssel a metalox hajtóműveket fejlesztő igyekezeteiket is finanszírozni.
Az iSpace jelenleg a Hyperbola-2 nevű, 28 méter magas, 3,35 méter átmérőjű kriogenikus oxigén-metán hajtóanyagú hordozórakétát fejleszti, ami „eldobható” üzemmódban 1100 kg-t, visszatérő első fokozattal pedig 800 kg-t tud alacsony napszinkron pályára állítani (SSO). A jármű 15 tonna (kb. 174 kN) tolóerőt produkáló JD-1 hajtóművét tavaly májusban tesztelték egy 200 másodperces próba keretében.
A JD-1-es hajtómű tesztje, tavaly novemberben.
A Hyperbola-2 indításának és visszatérésnek ábrázolása.
A kínai magánűripari riválisok szintén sikeres tőkeemeléseket tudhatnak maguk mögött: a Landpace vállalat 175 millió dollárt, a Galactic Energy pedig 29 millió dollárt kapott a fejlesztéseikre. Múlt héten szintén bejelentették, hogy jól halad a többször használható első fokozat fejlesztése is. Letesztelték a leszállólábak erősségét strukturális, dinamikus és vibrációs teszteken is. A lábakat úgy tervezték, hogy a hajtóműves leszálláskor a landolás erejét el tudják nyelni, így a rakéta testét minimális sokk éri majd. A lábak többszöri kinyitását is letesztelték már tavaly év végén.
A SpaceX Grasshoper-hez hasonlóan az iSpace is „hop” teszteket fog végrehajtani az éles repülés előtt: először csak pár méteres ugrásokat, majd egy kilométerre való emelkedést és leszállást, és végül egy 100 kilométeres szuborbitális repülést terveznek elvégezni.
A Hyperbola-2 hordozórakéta. Forrás: iSpace
Meghosszabbították a Csang’e-5 keringőegységének a küldetését
A Csang’e-5 orbiter december 12-én hagyta el a Hold körüli pályát a kőzet- és talajmintákkal. A visszatérőkabin és az orbiter kb. 5000 kilométerrel a Földtől váltak el egymástól dec. 16-án, ezután az orbiter egy manőver segítségével elkerülte a Föld atmoszféráját. A visszatérőmodul dec. 16-án szállt le Belső-Mongóliában. A pontos mérések alapján 1731 gramm mintát sikerült visszahozni a tervezett 2 kg-ból, a szakemberek elmondása szerint egy kicsit keményebb volt a holdi talaj a tervezettnél, így nem tudtak elég mélyre fúrni a kőzetminták kinyeréséhez.
Egy renderkép a Csang’e-5 űrszondáról. Alul láthatjuk az orbitert, még a leszállóegységgel együtt. Forrás: Info Shymkent
Hu Hao, a kínai holdprogram harmadik fázisának egyik főtervezője (a harmadik fázis a mintaszerző küldetéseket foglalja magában) azt nyilatkozta, hogy a keringőegység küldetésését meghosszabbították, és most a Nap-Föld L1 Lagrange-ponthoz küldték. Elmondása szerint a küldetés meghosszabbításának a lehetőségét annak köszönhetik, hogy a CZ-5 rakéta nagyon pontosan állította pályára az űrszondát, így kevés korrigáló manőverre volt szükség az odaúton. Jelenleg több mint 200 kilogramm hajtóanyag áll rendelkezésre a keringőegység tartályaiban. Egyelőre az L1 stabil pont körül fog keringeni és napmegfigyeléseket fog végezni. A további küldetéshosszabbításról egyelőre még folynak a tárgyalások, de a potenciális célok közé tartoznak a földsúroló objektumok is.
A Föld-Hold páros az L1 pontról nézve, a NASA DSCOVR szondájáról. Forrás: NASA